November 20-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti kampuszának dísztermében – megalakulásának 35. évfordulója alkalmából – ünnepi közgyűlést tartott a Balassi Bálint Bajtársi Egyesület. Az ünnepségen az egyesület tagjai mellett részt vett Bársony Péter...
Katonahősök és a Tenkes kapitánya nyomában…
2022. augusztus 26-án autóbuszos kirándulás keretében utunkat a Máriagyűdi kegytemplom megtekintésével kezdtük.
Máriagyűd talán az ország egyik legrégibb kegyhelye. A térítő pécsváradi bencés szerzetesek 1006-ban már egy kegyelettel körülvett Mária – szobrot találnak itt. Föléje kápolnát építenek, ennek nyomai láthatók ma is a Szent Mihály kápolnában.
A templomot 1148-ban II. Géza király építteti hálából a Szűzanyának. A templom és a kegyszobor megússza a tatárjárást. 1456-ban itt misézik Kapisztrán János (aki élete alkonyán, 1455-ben érkezett Magyarországra), hogy segítségünkre legyen a török hódítás megállításában. Innen indult Nándorfehérvár alá az Oszmán Birodalom feltartóztatására és az általa toborzott, több tízezer főt számláló keresztes sereg fontos szerepet játszott a nándorfehérvári csatában is.
Ki tudja, Kapisztrán János serege nélkül hogyan végződött volna a nándorfehérvári ütközet…
Következő állomásunk a siklósi vár megtekintése volt.
A Villányi-hegység lábánál fekvő Siklósi várat természetesen kötelező meglátogatni minden arra járónak, nemcsak azért, mert egyik legrégibb várunk, hanem mert a 13. században épült váron felfedezhetjük a letűnt századok majd minden építészeti, történelmi korszakát is.
Az első írásos emlék 1294-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható.
A Perényiek idején a várat jelentősen átépítették. Perényi Imrének két fia volt, mindkét fiú harcolt az 1526-os mohácsi csatában.
Felesége Kanizsai Dorottya magyar főúrnő második férje halála után visszavonultan töltötte a vár falai közt az életét. A szegények és elesettek támogatója volt. A mohácsi csata után saját költségére 400 jobbágya segítségével közös sírba tétette az elesett hősöket, megadva nekik ezzel a végtisztességet.
Megemlékeztünk gróf Batthyány Kázmérról a magyar kormány külügyminiszteréről is aki az 1848-49-es szabadságharcban kiemelkedő szerepet játszott.
A várat egy ideig az 1939-ben Magyarországra menekült lengyel tisztek és katonák számára internáló táborrá alakították, így feladatunknak tekintettük, hogy megemlékeztünk a második világháború alatt a várban fogva tartott pilótákról is.
Természetesen itt forgatták 1963-ban hazánk első filmsorozatát – a Tenkes Kapitányát – a Siklósi várban és a környező vidéken.
Villánykövesden megtekintettük a nevezetes pincesort, majd utunk a Villányi Gál pincészet és bormúzeumhoz vezetett.
A pincészet ad otthont az ország egyik legnagyobb borászati gyűjteményét felvonultató Bormúzeumnak is. Az épület a világhírű szőlőnemesítő, Teleki Zsigmond présháza volt valamikor, az épületben kiállítás mutatja be az egykori szőlőtermesztés és borászat folyamatát.
Az ismertetőt végezetül borkóstolóval egybekötött finom és ízletes vacsorával zártuk, mely természetesen megadta a záró hangulatot a sikeres kirándulás méltó befejezéséhez.
Rendezvényünk a Nemzeti Együttműködési Alap
támogatásával valósult meg.
Szöveg és fotó: Koppány Zoltán