Büszkék lehetnek az utódaikra

Ha a haza szólít, megyünk – ezt mondták azok a nyugállományú katonák, akik megtekintették az Adaptive Hussars 2025 előre tervezett összhaderőnemi és összkormányzati országvédelmi gyakorlat összfegyvernemi harcbemutatóját az MH Központi Gyakorló- és Lőtéren.

Az egykori harckocsizók éppen arról nosztalgiáznak, hogy annak idején ők maguk is részt vettek itt különböző gyakorlatokon. Nem is egyen! Aztán magyarázzák is egymásnak, hogy ki merről érkezett a „csaták” helyszínére, és mosolyognak azon, hogy az elképzelt ellenség akkoriban nem a mostani irányból támadott. Hiába, a biztonsági környezet változik.

Az összfegyvernemi bemutató „tüzérnapjára” Debrecenből, Hódmezővásárhelyről, Székesfehérvárról, Szentendréről, Budapestről érkeztek a mi korábbi oktatóink, tanáraink – mondja Somogyi Zoltán vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója. – Nyugállományú katonáinkról, volt parancsnokainkról, kollégáinkról pedig szeretnénk gondoskodni, és megmutatni nekik, hogy az elmúlt években milyen tüzérképességeket alakítottunk ki. Szerencsére az ország egész területéről meg tudtuk mozdítani tüzértisztjeinket, hogy lássák, hova is jutott a Magyar Honvédség tüzérsége. Szabó Géza nyugállományú tüzérezredes szerint magas szintre.

„Ez így élőben kicsit más, mint amit az ember a televízióban lát, újságban olvas. Tizenkilenc év alatt, amióta nyugdíjban vagyok, óriási fejlődésen ment keresztül a Magyar Honvédség, úgy a személyi állomány felszerelése, mint a technikai eszközök terén is. Kicsit sajnáljuk is, hogy mi ebből már érthető módon kimaradtunk” – fogalmaz a nyugállományú főtiszt.

Bár talán mégsem teljesen, hisz utódaik eltökélt célja, hogy legalább évente egyszer összehívják a régi tüzéreket.

„Most találkoztam Lentiből régi kollégákkal, például azzal a bajtárssal, aki személyügyi főnök volt akkor, amikor én szakaszparancsnok. Jó érzés találkozni a régi ismerősökkel, feleleveníteni a közös emlékeket, de ami ennél fontosabb, nekünk tanúbizonyságot kell arról tenni, hogy a Magyar Honvédség felkészült és a nyugállományú kollégák is büszkék lehetnek a magyar katonára.”

Ezt már dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke mondja, aki szerint, aki nem tiszteli a múltat, annak nincsen jövője.

„Ennek tükrében kiemelten fontos számunkra, hogy a veterán kollégákat meghívjuk rendezvényeinkre, ünnepségeinkre és gyakorlatainkra. Lássák, hogy mit tanultunk meg, és mit tudunk tovább vinni abból, amit nekünk oktattak, tanítottak. Nagyon fontos számunkra, hogy lássák, jó kezekben van a hadsereg, és majd mi is így adjuk át a fiataloknak”.

Az egykori kaposvári személyügyes, Virág Zoltánné nyugállományú őrnagy, a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet mostani helyi vezetője is kiemeli, hogy a mozzanatok „igazán lenyűgözőek” voltak, és láthattak az összes új, kiválóan működő haditechnikai eszközt is. Szerinte a nyugállományú katonák az egyik letéteményesei a civilekkel való kapcsolatok ápolásának. Mint meséli, ők maguk Somogyban a lehető legtöbbet megteszik a jó viszonyért, legyen szó a helyi hadisírok gondozásáról vagy épp egy hangulatos horgászverseny megszervezéséről.

okan szemlélik szakértő szemmel az összhaderőnemi gyakorlatot. Köztük Hajnal István nyugállományú vezérőrnagy, a Logisztikai és Támogató Erők korábbi törzsfőnöke, aki szerint megvan az új, modern harci technikai eszköz, megvan hozzá a képzett parancsnok és kezelőállomány, és megvan hozzá az a tipikus harceljárás, amely ennek a működtetéséhez szükséges. Hajnal István a technikai eszközökkel kapcsolatban a biztonságra volt leginkább kíváncsi.

„Ámulok csak a statikus bemutatón. Rakétatüzér az alapszakmám, és többek között a 120-as aknavetőt is megnéztem közelebbről. Sőt, megkértem a kezelőket, hogy ürítsék ki az eszközt. Merthogy egy tragikus eset történt 1994-ben Várpalotán, amikor is csőrobbanásban három ember meghalt, és heten megsérültek a bajaiak közül. Ezért volt számomra különösen érdekes az új megoldás, mert így biztonságosan tudják üríteni az aknagránátot. Nagyszerű érzés, hogy mennyire figyelnek a konstruktőrök arra, hogy az eszköz mindenféle körülmények között megbízható legyen” – teszi hozzá.

Karancz János nyugállományú alezredes, a Kapos Bázisrepülőtér utolsó parancsnoka a mai napig figyelemmel kíséri a légierő fejlődését. Tudja, mikor milyen felszereltségű Skyfoxok érkeznek Kecskemétre, és azt is, hogy az új Airbus helikopterek milyen manőverekre képesek. Dicséri is a mostani állomány szakmai tudását és azt az összehangoltságot, amit a gyakorlótéren a különböző alakulatoktól lát. Ő egyébként nagyon örül minden alkalomnak, amikor találkozhat az aktív állománnyal, azt pedig külön kiemeli, hogy ilyenkor mindig van lehetőségük elmondani a javaslataikat is.

Most épp konkrétan azt, hogy a pár éve nyugállományba vonult katonatársakat „használhatná” a Magyar Honvédség: „a fiatal nyugdíjasok a területvédelmi tartalékosok kiképzésében, akár az alaki, a lőkiképzésben, vagy éppen a területvédelem konkrét kérdéseiben sokat tudnának segíteni, és ezzel az aktív állomány szolgálatát is megkönnyítenék.”

forrás: honvedelem.hu

A szerk. megjegyzése: a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége szervezésében, több, mint kétszáz nyugállományú katona tekintette meg a bemutatót.