BAJTÁRSI EGYESÜLETEK
ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
A 85 évvel ezelőtti tragédia során egy délvidéki bevetésre induló ejtőernyősöket szállító Savoia-Marchetti SM.75 típusú repülőgép felszállás közben máig tisztázatlan körülmények között visszazuhant a felszállópályára és kigyulladt, melynek következében a gép...
A Radaros Katonák Baráti Kör 2026 április 14-én emléktúrán vett részt Sárospatakon 40 fővel. Az emléktúrát II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója tiszteletére szervezte a Baráti Kör. A megemlékező beszédet Rákóczi Ferenc lovas szobra előtt Szarka János...
Aki megizlelte a repülés és ejtőernyőzés örömét, aki egyszer átélte ennek az érzésnek semmihez nem fogható hatását soha nem tudja és nem is akarja azt elfelejteni. A repülés a szabadsággal egyenlő, az ember hatalmával természet erői felett, a végtelent, az...
Magyarország sorsfordító döntés előtt áll: nem csupán pártokról vagy politikai irányokról, hanem a háború és a béke alapvető kérdéséről döntünk – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség Budapesti Nyugállományúak Klubja megalakulásának 65. évfordulója...
A Radaros Katonák Baráti Kör március 20-n tartotta éves beszámolóját. A közgyűlésen a tagság több mint fele jelent meg. A levezető elnök, Szaniszló András nyugállományú százados, alelnök köszöntötte a tagságot. Külön köszöntötte Rácz Mihály nyugállományú ezredest a...
Március 05-én tartotta meg az egyesület a Nőnapi megemlékezésüket az MRVT tiszti étkezdéjében. Az ünnepséget Bartekné Frank Judit vezetőségi tag nyitotta meg, köszöntve a megjelenteket, majd pár soros beszédében köszöntötte az egyesület női tagjait. A nőnapi...
Minden közhasznú szervezet működésében nagyon fontos pillanat az éves beszámoló közgyűlés. Ez természetesen nem csak egy jogi aktus, hanem alkalom a találkozásra is. 2026. március 27-én délután egy ilyen eseményre fókuszált a Szegedi Bajtársi Klub. A Vezetőség sokat...
Ez év március 30-án került sor Taszáron az éves beszámoló közgyűlés megtartására. A közgyűlés előtt a Magyar Honvédség Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred 5. Hadkiegészítő és Toborzó Központ – Kaposvár Központparancsnok helyettese Győri Tamás őrnagy, a honvédelmi...
A nyugállományúak, ernyőszervezeteik részéről a ’80-as évek vége óta folyamatosan merül fel igényként honvédségi nyugdíjas-, idősotthon létrehozása és üzemeltetése, mely néha egészen nagy nyilvánosságot kapott. Kevesebb figyelem övezte azt a hosszú ideje meglevő...
Az elhunytak névjegyzéke a 2026. február 21. és 2026. március 27. között beérkezett adatok alapján (összeállította a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnöksége). A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnöksége őszinte részvétét fejezi ki a családtagoknak,...
Az 1848-49-es szabadságharc egyik meghatározó eseményére az 1849 április 2-i Hatvani csatára emlékeztek meg ünnepélyes keretek között Hatvanban. A tavaszi hadjárat első győzelme nemcsak katonai sikert jelentett, hanem reményt adott magyar nemzet számára. Az 1848-49-es...
35 taggal, 1970. január 23-án alakult meg a tatai Helyőrségi Nyugállományúak Klubja azzal a céllal, hogy összefogja a térségben élő, honvédséghez kötődő állampolgárokat, erősítése a Magyar Honvédséghez való érzelmi kötődésüket. Pártoktól, politikai tevékenységtől...
A magyar–lengyel barátság napját minden évben március 23-án ünneplik, amelyet 2007-ben a magyar Országgyűlés és a lengyel Szejm egyhangúlag nyilvánított hivatalos emléknappá. A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) Közép-magyarországi Régió két...
Március 18.-án délután, a nyíregyházi megyei Könyvtárban a Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság által szervezett „Értékes Esték” programsorozat keretében, teltház előtt emlékeztünk meg Toma Andrásról. az utolsó hadi fogolykén ismerté vált ember életútjáról. A...
Ünnepi rendezvénnyel ünnepelte 55 éves fennállását a Kiskőrösi Helyőrség Nyugállományúak Klubja A klub jubileumát koszorúzás, kiállítás, elismerések átadása és koncert tette emlékezetessé. Ez év március 17-én ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg a Kiskőrösi Helyőrség...
A Nagykanizsa Honvéd Egyesület 2026. március 17-én, kedden, 10 órai kezdettel, Honvéd Kaszinó tükörtermében megtartotta közgyűlését. Geiger László az egyesület titkára a Himnusz meghallgatása után, mint levezető elnök köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte...
A taszári polgármesteri hivatal nagytermében ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját a Magyar Veterán Repülők Somogy Megyei Egyesülete. A jubileumi rendezvényen az egyesület tagjai mellett számos meghívott vendéget is köszönthettek, köztük Witzmann Mihály,...
A szentendrei Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub és Kapi Gábor nyugállományú százados, nótáskapitány kezdeményezése alapján 2017-től évente két alkalommal magyarnóta délutánt szervez Szentendrén, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár színháztermében. Nemzeti ünnepünk, március...
„Emlékezzünk ma tisztelettel azokra, akik 1848-49-ben hittek hazánk jövőjében, és tegyük hozzá a magunk részét ehhez a jövőhöz” – szólította fel a közönséget dr. Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős...
Hadisírgondozás az Új Köztemetőben Közel egy évtizede, előző évek hagyományait követve a Bem József Bajtársi Egyesület tagjai (Belovai János, Csomós Lajos, Galuska László, Faragó Ilona, Hugyecz György, Szegedi Ágnes és Koós Gábor) idén is csatlakoztak az MH...
A Bem József Lengyel Kulturális Egyesület több évtizede gazdája és szervezője a varsói felkelés[1] évfordulója alkalmából tartott történelmi megemlékezésnek. Hagyományos helyszínnek a solymári Brit – Amerikai Katonai Temetőt választották a.
Az egyesületek közötti együttműködés jegyében a meghívásnak eleget téve a WAT Magiszterek Védegylete, és a Bem József Bajtársi Egyesület képviselői mindig aktív részesei e megemlékezésnek.
Az évfordulókon tartott ünnepélyes megemlékezéseken a bátorság és áldozat szimbolikus emlékét ápolják, különösen a brit, amerikai és lengyel katonák hősiességéről emlékezve és közösen tisztelegve a varsói felkelés és a második világháború hőseinek emléke előtt.
A varsói felkelés 81. évfordulóján a megemlékezés megtartásának időpontja hagyományosan megegyezik a lengyelországi szokásokkal: augusztus 1-jén, (a „W óra”, a felkelés kitörésének idején) a 17:00-kor megszólaló sziréna hangja kíséretében és egyperces csenddel, megemlékezésekkel, koszorúzással tisztelegtek az áldozatok emléke előtt.
A fehér-piros szín, a „W” óra szirénái, a gyertyagyújtás, koszorúzás és a néma csend évről évre a közös emlékezés fő motívumai a temetőben lévő emlékműnél.
A megemlékezés keretében elhangzott beszédek, melyekben lengyel, magyar, valamint katonai hagyományőrzők nevében szólnak a megemlékezés résztvevőihez.
Az emlékezők között jelen voltak és koszorút helyeztek el a lengyel diplomáciai testületet képviselő Jacek Ṧladewski ügyvivő, Marcin Bobiňski konzul, Földi Mária úrhölgy az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke, Dávid Mária úrhölgy a megemlékezést szervező egyesület elnöke és képviselői, Koós Gábor nyugállományú alezredes a BEOSZ Közép-magyarországi Régió régióvezetője, a Bem József Bajtársi Egyesület elnöke, és Balogh János nyugállományú ezredes a WAT Magiszterek Védegylete elnöke, a helyi civil közösségek és egyesületek képviselői is.
Szöveg és fotók: Hugyecz György nyugállományú alezredes
[1] A varsói felkelés a náci Németország által megszállt lengyel fővárosban 1944. augusztus 1-jén kitört általános felkelés volt, melyet az Armia Krajowa (Honi Hadsereg) irányított a német megszálló csapatok ellen. A felkelés kirobbantását arra az időpontra időzítették, amikor a szovjet csapatok megközelítették Varsót. A Honi Hadsereg célja az volt, hogy még a szovjetek előtt felszabadítsák a fővárost és megerősítsék a lengyel függetlenséget a háború végéig működő Lengyel Földalatti Állam kormányának hatalomra juttatásával.
A fegyveres felkelés azonban kudarcot vallott, bukásában számos tényező játszott szerepet. A szovjet csapatok elérték ugyan a Visztulát, a fővárostól 30 kilométerre azonban hadtesteik megálltak, és tétlenül szemlélték a városban folyó harcokat. A lengyel megadást követően a németek az egész várost kiürítették. Mintegy 550 ezer főt a pruszkówi átmeneti táborba internáltak, 150 ezer főt pedig németországi kényszermunkáravagy koncentrációs táborokba hurcoltak. Német tűzszerész-alakulatok módszeresen felrobbantották a városban épen maradt összes, még álló házat. A Vörös Hadsereg majd csak 1945. január 17-én vonult be a teljesen elnéptelenedett romvárosba.
forrás: Wikipedia
