Tapolca repülőterén 1937 és 1956 között katona-repülők és ejtőernyősök szolgáltak, védték a hont. Voltak, akik a legdrágábbat, az életüket adták a harcfeladatokra való felkészülés során. Eddig erről a városba látogatót semmi sem tájékoztatta. Soós Lajos nyugállományú...
Felkeresték nyugállományú bajtársukat
A kecskeméti MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 13. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda nem csak toboroz, hanem a katonák érdekvédelmét is ellátja a megyében. Rendszeresen felkeresik a gondoskodási körükbe tartozó nyugdíjas katonákat otthonaikban és az idősotthonokban.
A koronavírus-járvány miatt egy évig nem tudták a személyes törődés e formáját gyakorolni, de a korlátozások enyhítésével ismét látogathatják egykori bajtársaikat. A napokban Preising Kondrád nyugállományú századost, az ejtőernyős szolgálat korábbi főnökét kereste fel a ballószögi Aranykor Időskorúak Otthonában Parádi Gyöngyi zászlós és Nagy Nikolett Zsófia közkatona. Hozzájuk csatlakozott még Snaikerné Gonda Zsuzsanna terápiás csoportvezető, Deliné Gonda Marianna, a toborzóiroda munkatársa és Farkas Márta honvédségi nyugdíjas is. A beszélgetés során a nyugállományú ejtőernyős felelevenítette harmincegy évig tartó pályafutása emlékeit.
A veterán ugró 1959. novemberében vonult be és a több mint három évtized alatt minden elképzelhető körülmény között kilépett a légijárműből. Preising Konrád 1991. október 30-án, 3865. ejtőernyős ugrásával vonult nyugalomba. Pályája során több nemzeti rekordot is felállított és a sereg első ejtőernyős bajnokságában ő volt a legjobb célbaugró. Elképesztő bátorságról tanúságot téve huszonöt éven át „ugrotta be” a gyári új és a javított ernyőket.
„Volt, hogy hoztak olcsó amerikai ernyőket, amit nekünk kellett beugranunk. Amikor kinyitottuk, csak egy csomó nylon és zsinór maradt a fejünk felett, mert az ernyő állott volt és tönkrement. A tartalék ejtőernyő mentett meg. Máig őrzöm a zsinórzatát” – emlékezett vissza egy rázós helyzetre Preising Konrád, hozzátéve, hogy mindössze tíz másodperce volt a döntésre.
Ez is felveti a kérdést, hogy félt-e az ugrások előtt? „A félelem soha nem múlik el, legfeljebb később, a gyakorlat következtében szorongó érzéssé csendesedik, de mindig ott marad az ugróval” – világított rá a veterán ejtőernyős, aki két Gyémánt Teljesítmény Jelvényt és 56 dicséretet érdemelt ki aktív éveiben. Elmondta azt is, hogy a legnagyobb magasság, amibe kilépett, 5700 méter volt, és az ugrások adatait őrző napló szerint a harmincegy év alatt összesen 12 és fél órát töltött a zuhanás állapotában.
Preising Konrád nyugdíjasként is aktív életet él és tagja a Magyar Veterán Repülők Szövetségének.
Forrás: honvedelem.hu