Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub november 19-én 14.00 órai kezdettel az MH Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Otthonában tartotta a klubtagok negyedéves születésnapi és névnapi köszöntőjét. A rendezvényen Horváth Jenőné (Irénke), a klub elnöke először...
Repülők Napját ünnepelte a légierő
A légierő hőseire emlékeztek Veszprémben
A Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság a magyar légierő napja alkalmából szervezett ünnepi állománygyűlést hétfőn az Agóra Veszprém Kulturális Központba.
Az ünneplő egyenruhások előtt dr. Orosz Zoltán nyugállományú altábornagy mondott megemlékező beszédet az Agóra előtti téren. Azzal kezdte, augusztus 15-e jeles nap hazánkban, szerte a világon és különösen a repüléshez kötődő emberek számára. Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja, Szűz Mária mennybemenetele a keresztény világ legnagyobb Mária-ünnepe. Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját. Első királyunk ezen a napon tartotta a királyi tanácsot Fehérváron, hogy törvénykezzen, és élete alkonyán ezen a napon ajánlotta fel országát a Szűzanyának.
A 20. század elején a repülés elterjedésével a korabeli emberekben felmerült az igény, hogy annyi más szakma, foglalkozás, hivatás művelői mellett a légjáróknak is legyen védőszentje. XV. Benedek pápa 1920-ban a repülősök védőszentjévé nyilvánította Máriát. Elmondta, a döntés hátterében az a legenda húzódik, miszerint Mária názáreti házát angyalok szállították. A pápai döntést követően a magyar katonai repülők is Szűz Máriát, Nagyboldogasszonyt választották égi védelmezőjüknek.
Beszélt arról is, hogy az önálló magyar légierő szervezése 1918 novemberében kezdődött, november 9-én állították fel a Magyar Repülőcsapat Parancsnokságot. Történelmi visszatekintésében kiemelte, a légierő szervezet 1945-ig nem szűnt meg létezni. A második világháború utáni kormányzati struktúrában létezett Honvédelmi Minisztériumban már volt katonai repülést képviselő szerv, majd 1947-ben felállították az első repülőalegységet. Ezt követően 1956. november 4-ig a Magyar Honvédségben, majd a Magyar Néphadseregben fegyvernemi, majd haderőnemi, végül újra fegyvernemi szinten képviselte magát a légierő.
Az 1960-as és 70-es évek a honi vadászrepülőcsapatok kiegyensúlyozott fejlesztésének évtizedei voltak a honi légvédelmi rendszer keretében. A rendszerváltást követően a különböző átszervezések eredményeként létrejött a Magyar Honvédség II. repülő és légvédelmi hadtestje, majd megalakult a Magyar Honvédség légierő vezérkara. Fontos mérföldkő volt, amikor a veszprémi légiirányító központ még a hivatalos NATO-csatlakozásunk előtt megkezdte az egységes NATO-légtér részeként a folyamatos irányítói szolgálatát.
– Napjainkban ismét a Magyar Honvédség légierő parancsnoksága itt, Veszprémben hivatott a repülőcsapatok alárendelt alakulatok vezetésére – mondta Orosz Zoltán.
– Történelmi visszatekintésben nem beszéltem a legfontosabbról, az emberről, a repülő katonáról – fogalmazott. – Arról a repülő katonáról, aki hűséges volt a hazához, és teljesítette kötelességét pilótaként. De mit ér a pilóta az őt kiszolgáló földi szakemberek nélkül? Közülük is sokan szolgálatteljesítés közben hősi halált haltak, vagy a mindennapok hősei voltak. Rájuk emlékezünk, őket ünnepeljük.
A résztvevők elhelyezték a megemlékezés virágait, majd következett az ünnepi állománygyűlés, amely után a Magyar Nemzeti Táncegyüttes adott műsort az Agórában.
A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) és a Magyar Veterán Repülök Szövetsége (MVRSZ) közös koszorúját Vilner Péter ny. ezredes, alapfeladati elnökhelyettes, az MVRSZ főtitkára és Gál István ny. repülő ezredes, az MVRSZ elnöke helyzete el az emlékműnél.
Szöveg: Juhász-Léhi István, veol.hu alapján
Fotók: Demeter Ferenc, Simon-Jójárt Sándor, Gráczki László
A katonai repülés hőseire emlékeztek Kecskeméten
A második világháborúban hősi halált halt és a békében szolgálatteljesítés közben életüket vesztett katonák tiszteletére szervezett megemlékezést a Magyar Veterán Repülők Szövetsége Kecskeméti Tagszervezete kedden a kecskeméti köztemetőben. A repülők napja alkalmából tartott katonai tiszteletadáson az emlékezés koszorúit is elhelyezték a Repülő emlékműnél.
Az esemény Rácz-Szabó Zoltán zászlós szavalatával kezdődött, aki Juhász Gyula: Béke című versét szavalta el. Ugrik Csaba dandártábornok ünnepi beszédében kifejtette: a mindenkori légierő története a magyar repülés, a magyar haderő és bizonyos értelemben a magyar társadalom történetének szerves része. A katonai repülés kezdete hazánkban a 20. század elejére tehető. Kiemelte, hogy azóta feladatok sokaságában kell helytállnia a fegyvernem soraiban szolgálatot teljesítő állománynak.
− Bár a repülés csak nagyon kevesek élethivatása, ez a kis létszámú csoport azonban elhivatottságával, felkészültségével és emberi magatartásával nagymértékben hozzájárul a Magyar Honvédség alapfeladatainak végrehajtásához. Hazánk és szövetségesei légterének védelme, a kutató-mentő szolgálat, a szárazföldi csapatok támogatása mind olyan feladat, ami teljes embert kíván. A légierő személyi állományának képzettsége, felkészültsége, a haderőnemhez való morális kötődése, felelősségérzete nagyszerű alap a feladatok végrehajtására, valamint a jövő kihívásainak kezelésére − hangsúlyozta a tábornok, hozzátéve, hogy a jelenlegi repülők feladata, hogy büszkén tovább vigyék az elődök munkáját.
Az eseményen Szentesi Csaba alezredes, kiemelt tábori lelkész hirdetett igét.
A megemlékezésen számos honvéd és veterán szervezet képviselője tette tiszteletét és helyezett el koszorút az emlékmű lábánál.
Kecskeméten is a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) és a Magyar Veterán Repülök Szövetsége (MVRSZ) közös koszorúját Vilner Péter ny. ezredes, alapfeladati elnökhelyettes, az MVRSZ főtitkára és Gál István ny. repülő ezredes, az MVRSZ elnöke helyezte el az emlékműnél.
Szöveg: baon.hu alapján