November 20-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti kampuszának dísztermében – megalakulásának 35. évfordulója alkalmából – ünnepi közgyűlést tartott a Balassi Bálint Bajtársi Egyesület. Az ünnepségen az egyesület tagjai mellett részt vett Bársony Péter...
Wathay Emléknap Székesfehérváron és Vágon
A Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület, ahogyan 2011 óta minden évben idén is megszervezte névadójának tiszteletére a Wathay Emléknapot.
2018-ban különös hangsúlyt adott az eseménynek, hogy szeptember 24-én volt 450 éve, hogy 1568. szeptember 24-én, az akkor Nagyvágnak nevezett településen megszületett Wathay Ferenc végvári vitéz, Székesfehérvár egykori vicekapitánya. Öt éves volt, amikor apja, Csesznek várának kapitánya, meghalt. Németújváron, majd Sopronban tanult. Tizenhét évesen kezdte el vitézi életét Tihanyban. Huszonnégy éven át élt állandó harcban az ellenséggel, ebből négy évet török fogságban töltött. Ott volt a korszak szinte minden jelentősebb ütközetében és várharcában. Szolgált Győrben, Pápán, Veszprémben, Óvárban, Sárváron. Előbb királyi hadnagy, majd főhadnagy.
Székesfehérvárt, az egykori koronázóvárost 1543-ban foglalták el a Szulejmán szultán által vezetett török hadak. Az azt követő évtizedekben többször is kísérletet tettek a keresztény hadak a város visszafoglalására, mert anélkül Budát megvívni nem lehetett. Végül 58 évnek kellett eltelni, hogy 1601-ben, a hosszú háború idején, egy rövid időre ismét keresztény kézre kerüljön a vár. A felmentő seregben ott szolgált Wathay Ferenc, mint 50 ló felett rendelkező királyi hadnagy.
1602-ben a budai pasa vezetése alatt a törökök felkészültek a vár visszahódítására. Tudták ezt a védők is. II. Rudolf német-római császár és magyar király áprilisban Wathay Ferencet nevezte ki az olasz származású Isolano gróf főkapitány helyettesének, a várat védő magyar hadak parancsnokának. Nehéz szívvel vállalta a megbízatást, mert a vár megtartása lehetetlennek látszott. Mégis bevonult a várba, mert jó vitézi híre, neve nem engedte, hogy a hazáért, keresztény hitéért ne vállaljon minden kockázatot.
1602. augusztus 29-én a törökök újra elfoglalták a várat. Wathay Ferenc több súlyos sebtől vérezve fogságba esett. Budára, majd Nándorfehérvárra szállították, közben háromszor szökött meg, de újra elfogták. Végül a Fekete tenger partjára, Galateába szállították, és 1606-ig a Fekete toronyban, fogságban sínylődött. Rabsága alatt írta meg énekeskönyvét, amely önéletírásán túl huszonnyolc hazafias, vallásos és szerelmes költeményt tartalmaz. A könyvet saját rajzaival és festményeivel illusztrálta. A sors kegyessége, hogy a mű fennmaradt, és ma legszebb középkori nyelvemlékeink közé tartozik.
Fogolycserével szabadult 1606-ban. 1609-ben apja nyomdokain járva Csesznek főkapitányának nevezték ki, de még ebben az évben a pótlásáról kellett gondoskodni. Negyvenegy éves volt. Ha az addigi életútját végiggondoljuk, biztosak lehetünk benne, hogy nem ágyban, párnák közt veszítette el az életét.
A Székesfehérváron működő Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület őrzi és ápolja névadója emlékét. 2011 óta a Wathay Emléknap a város által támogatott, jelentőséggel bíró eseménnyé nőtte ki magát. A megemlékezés idén is az 1938-ban felavatott, Lux Elek által megalkotott Wathay szobornál kezdődött. Az MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred támogatásával, katonai tiszteletadás mellett a Himnusz eléneklését követően zenével, megemlékező beszéddel, koszorúzással emlékeztünk. Ezt követően a Helyőrségi Művelődési Otthonban emlékeztünk meg névadónk születésének 450. évfordulójáról. A rendezvényen meghallgattuk Dr Domokos György hadtörténész előadását a török-kori várvédő harcokról , Bátonyi Pál személyes indíttatású ismertetését a Wathay család történetéről és Pálfi Imre vági pedagógus szavait arról, hogy Vág község milyen módon őrzi a a falu nagy szülötte emlékét.
Az előadások között Kozáry Ferenc színművész és Kátai Zoltán énekmondó élvezetes tolmácsolásában Wathay költeményeket hallgattunk meg prózában és megzenésítve.
A rendezvényen az egyesület elnöke ajándéktárgyakkal és oklevelekkel köszönte meg a város és a BEOSZ támogatását. Az eseményen adta át az egyesület által alapított Wathay Emlékérem 7. sz. példányát Erdélyi Ferenc nyá. százados úrnak, a felügyelőbizottság tagjának, megköszönve az egyesületért végzett több évtizedes munkáját. Ezen kívül köszöntötte a kerek-évfordulós születésnapjukat ünneplő tagtársakat.
Szeptember 29-én, Vágon, Wathay Ferenc szülőhelyén a Községi Önkormányzat meghívására az egyesület elnöke részt vett a 450. évforduló kapcsán szervezett ünnepségen. Az évfordulón a község főterén mellszobrot avattak Wathay Ferenc tiszteletére. Az alig 500 fős lakosságú település tiszteletre méltó módon őrzi a falu nagy szülöttének emlékét. Az ünnepség szentmisével kezdődött, majd ezt követően a Templomtéren felállított, Pál János Ervin által készített bronz mellszobor avatása és felszentelése következett. A szobor a vági gyökerekkel rendelkező Gasztonyi László és Gasztonyi Gyula győri vállalkozó testvérpár adományából készült el Ők avatták fel az alkotást. Az avatás után az önkormányzat épületének színháztermében Pálffy Attila polgármester ismertette a Községi Önkormányzat egyhangú határozatát, amellyel a mecénás testvérpárnak díszpolgári címet adományoz. A Gasztonyi testvérek évtizedek óta segítik adományaikkal a község fejlődését. a díszpolgári oklevelek átadása után Gasztonyi László meghatottan köszönte meg az elismerést. Az egyesület elnöke a rendezvényt követő díszebéden a község polgármesterének ajándékozta a Wathay Ferenc életét feldolgozó Hosszú Háború című könyv egy példányát. Sobor Antal művének második kiadása is a 450. évfordulóra lett időzítve. Ezen kívül átadta az együttműködés és tisztelet jelképeként az egyesület zászlajának egy kicsinyített példányát.
Berdó Gábor Károly