Konferencia az együttműködés érdekében

Nemzeti ellenállóképesség össznemzeti együttműködéssel

„A biztonsági kockázatok megváltozása együttműködésre sarkallja a különböző szektorokat. A civil és honvédelmi feladatok közös és kontrollált végrehajtása szükséges” – fogalmazott Mihócza Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének területvédelmi helyettese az „Együttműködés a honvédelem ügyében” című konferencián tartott nyitó előadásában.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon honvédelmi kötődésű társadalmi szervezetek képviselői gyűltek össze, hogy a civil-katonai kapcsolatokról, a haderő társadalmi beágyazottságáról és a közös terveikről beszéljenek, egyeztessenek.

„A haza védelme össznemzeti ügy. A haderőfejlesztés mellett a nemzeti védelmi ipar és a hatékony védelmi igazgatás, a honvédelmi nevelés, az elhivatott állampolgárok katonai felkészítése, a tudományos-innovációs intézményekkel való együttműködés és sok más terület is kiemelt figyelmet élvez” – mondta Mihócza altábornagy.

Hangsúlyozta, hogy a magas szintű nemzeti ellenállóképesség nemcsak egy esetleges támadás kezelésében és a rendes működés helyreállításában, hanem a megelőzésben is segít. Az általános elrettentő erő építésében a civil és a honvédelmi szervek összefogása szükséges. Ezért jelenik meg társadalmi és állami rendezvényeken a Magyar Honvédség.

„Békeidőszakban kell a társadalmat bevonni a honvédelmi feladatokba. Kulcsfontosságú szerepet visel a területvédelmi rendszer. Tartalékosaink átadják környezetüknek a szolgálati tapasztalataikat. Közelebb hozzák vármegyéjük lakosaihoz a katonai értékeket és kivételes erővel formálják a polgárok véleményét” – jelentette ki a Honvéd Vezérkar főnökének területvédelmi helyettese.

„A hazafias értékek közvetítése Nemzeti Katonai Stratégiánk része. Ezt a célt szolgálja a honvédelmi oktatás és az egyetemisták területvédelembe történő bevonása” – tette hozzá Koronczai Tibor ezredes. Az MH Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság vezetéstámogató főnöke elmondta, hogy a tartalékosok kiegészítik az aktív erőt. „A polgári szektorban szerzett szaktudást hasznosítjuk honvédségi közegben, felhasználjuk napi feladatainkban” – mondta.

Dr. Ujházy László ezredes felidézte, hogy korábban a legnagyobb, azóta megszűnt problémát a tartalékosok két bevonulás közti együtt tartása jelentette. „Megváltozott a világ. Háborús fenyegetés idején jobban tudatosulnak a társadalomban a védelmi kérdések” – fogalmazott a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Alapozó Tudományok Intézetének intézetvezetője, egyetemi docens.

Bozó Tibor nyugállományú altábornagy, a Magyar Tartalékosok Szövetsége elnöke a szervezet országos hálózatának bővüléséről beszélt. Vilner Péter nyugállományú ezredes, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének koordinációs elnökhelyettese felszólalásában elmondta: a honvédelem ügyét a toborzás, a katonadalok átörökítése és a hadisírgondozás révén támogatják.

„A hadtudományok elfogadottsága nem volt mindig egyértelmű. Ez szerencsére változik. Feltett célom, hogy kutatásainkat a gyakorlatban alkalmazzák” – jelentette ki dr. Padányi József nyugalmazott vezérőrnagy. A Magyar Hadtudományi Társaság márciusban megválasztott elnöke a hazai és nemzetközi tudományos együttműködésekről tájékoztatta a jelenlévőket.

„Százhatvan iskolában közel 12 ezer kadét kapcsolódott be az utóbbi években a honvédelmi nevelésbe és egyre több egyetem ismeri el kredittel az alapkiképzést” – mondta dr. Nébald György. A Honvédelmi Sportszövetség alelnöke hangsúlyozta, hogy a pilóta, drónkezelő, ejtőernyős és búvár program, az akadályfutó, közelharc, e-sport és lövészversenyek, valamint a sakkbajnokság közelebb hozza a honvédelem ügyét a fiatalokhoz.

forrás: honvedelem.hu