November 20-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti kampuszának dísztermében – megalakulásának 35. évfordulója alkalmából – ünnepi közgyűlést tartott a Balassi Bálint Bajtársi Egyesület. Az ünnepségen az egyesület tagjai mellett részt vett Bársony Péter...
Megemlékezés Hatvanban
Megemlékezés a Magyar Honvédség megalakulásának 170. és az egykori Gáspár András műszaki mentőezred Hatvan városba diszlokálásának 55. évfordulójáról
A Gáspár András Bajtársi Egyesület 2018. 06. 17-én, Kozárdon tartotta meg az egyesületi délutánját, melyen megemlékeztek a jubileumi évfordulókról.
A rendezvény a Faluházban kezdődött, ahol Dr. Hajasné Banos Márta polgármester köszöntötte az egyesület tagjait, és szólt röviden a településről.
A megemlékező beszédet Majár János ny. alezredes mondta el, aki katonai pályafutását ifjú hadnagyként az ezrednél kezdte és sokat foglalkozott az alakulat történetével.
Beszédében kiemelte, hogy 1848-ban az akkori Európa forradalmi hangulatában megalakult Batthyányi kormány, fontos feladatának tekintette a „nemzeti őrsereg” felállítását. A feladatnak része volt külföldön állomásozó, tapasztalt magyar katonák hazarendelése, és az önálló magyar honvédség elszakítása az osztrák birodalomtól. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen tért vissza Magyarországra az egyesület névadója, a későbbi honvéd tábornok Gáspár András is.
Elmondta, hogy a forradalom és szabadságharc további eseményei igazolták a döntéseket. Bár a nyugat-európai országokban rövid idő alatt leverték a forradalmi megmozdulásokat, a hazai szabadságharc, a későbbi győztes csatáival, elismerést vívott ki a világban, és megnyitotta az utat a polgári fejlődés irányába. Az ezred jogelődjének megalakulásáról szólva ismertette a II. Világháborút követő politikai és katonai helyzetet. A hidegháború időszakában, egy totális atomháború veszélyétől fenyegetve jött létre – 1951-ben – a BM LOT VI. műszaki zászlóalj, a 301. műszaki mentő ezred jogelődje Budapesten, melynek alapfeladataként a műszaki mentési és tűzszerészi feladatok végrehajtását határozták meg, de ezek mellett részt vettek az árvízvédelmi és más katasztrófa elhárítási munkálatokban is. A feladatok teljesítése során, több katona is hősi halált halt és sokan megsérültek. (Az alapítás két utolsó ismert tagja volt Szalai Gyula és Szigeti István is. Ők az elmúlt években hunytak el az egyesület tagjaként.)
A zászlóalj 1963-ban diszlokált Hatvanba, és 1964-től, immár a Polgári Védelmi Parancsnokság alárendeltségében, magasabb szervezeti formában, mint PV 301. Műszaki Ezred folytatta működését, Bottyán István alezredes parancsnokságával, új szervezettel és új alaprendeltetési feladatrendszerrel. (Bottyán alezredes alapította meg később az egyesület jogelődjét a Hunyadi János Nyugdíjas klubot.)
A szervezeti változások következtében, 1973-tól az alakulat MN 301. műszaki ezred elnevezéssel folytatta működését, a HÁVP alárendeltségében.
Az alakulat a fennállása alatt szerves része lett a város életének. Munkahelyeket teremtett, és vonzott, de közvetlenül is részt vett a város fejlesztésének feladataiban. A helyi tevékenységek mellett az ország nagy részén végzett katasztrófa-elhárítási és bontási feladatokat.
Az egyesület elnöke elmondta, hogy az ezred vezetése stabil volt, a hatvani időszakban mindössze három parancsnok irányította, akik közül Karácsony István ny. ezredes ma is az egyesület tagja és jelen is volt a rendezvényen.
A megemlékezést követően a résztvevők megismerkedtek Dr. Hajasné Banos Márta polgármester asszony vezetésével az agroturizmus gyöngyszemének számító településsel, ahol gyakorlatilag minden harmadik lakosra jut egy turisztikai szálláshely és egy éttermi férőhely. Nagy érdeklődéssel figyelték a kortárs művész közreműködésével létrejött kápolnát, és a művészeti táborok által létrehozott alkotásokat.
Az egyesületi délutánnak része volt a helyi palóc gasztronómia is, amivel a résztvevők a Vadvirág étteremben elfogyasztott ebéd keretében ismerkedtek meg.
Kőszegi Ferenc