A Fegyveres Erők és Rendvédelmi Szervek Nyugdíjas Klubja Zemplénben töltött egy napot.
Európa mértani középpontjában, Tállyán a két éve felújított Mailloth-kastélyban a család történetéről és az időről, mint dimenzióról hallhattunk és láthattunk kiállítást.
A környék már az őskórban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.
A középkorban vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak, ekkor Lórántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel.
A Rákóczi szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi-család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt. 171-et követően a család elveszítette Tállyát, és a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt.
A Mailloth-kastély báró Maillot család tulajdonába a 20. század elején került. Az utolsó nemesi tulajdonos maga báró Maillot Nándor volt, akit többször megválasztottak országgyűlési képviselőnek, ő elsősorban szőlészeti, borászati és külkereskedelmi kérdésekkel foglalkozott. Az épület gazdasági célokat szolgált, majd a II. világháború után lakások és az általános iskolai tantermei voltak benne.
A mádi zsinagógát és a rabbiházat idegenvezető mutatta be szakszerű tájékoztatással és filmvetítéssel.
A mádi zsinagógát 1795-ben építették fel a Mádra költözött borkereskedő és termelő zsidó családok. Hosszú ideig békében együtt éltek a katolikus a protestáns és az izraelita lakosok. Az 1848-49 szabadságharc során a zsidók itt is, ahogy máshol is, Kossuth Lajost támogatták. Az első viláhgáború hősi halottai között is megtaláljuk a nevüket a település emlékművén.
1940–44 között a zsidókat deportálták vagy munkaszolgálatra hurcolták. Közülük mindössze 40-en tértek vissza, ám 1950 és 1956 között ők is elhagyták a községet. A zsinagóga ettől kezdve folyamatosan pusztult, bár több terv is született a hasznosítására, ezek végül nem valósultak meg. Sokáig romosan, ledőlt oromfallal állt, mígnem a 2002–2004-es restaurálás visszaadta az épület eredeti pompáját.
Tarcal határában, az Ó-temető feletti dombon csodáltuk a 11 éve Európa legnagyobb Jézust ábrázoló gránitból készült Áldó Krisztus szobrot. A 8,5 méter magas, 50 tonna súlyú művet Petró Attila gávavencsellői vállalkozó álmodta meg és adományozta a községnek.
Tokajban zártuk a napot sétahajózással. Sokat megismerhettünk a környék régi és újkori történetéről, élővilága egyediségéről.
Köszönjük a programunk megvalósítását bármilyen formában való segítségét, a Nemzeti Együttműködési Alap támogatását.
Forrás: egyesület Facebook oldal, kiegészítés: Wikipedia