Immáron 11 évre nyúlik vissza az Arad megyei ZIRIDAVA Tartalékos Katonák Egyesülete, a Békéscsabai Fegyveres Erők Nyugállományúak Klubja, valamint a Szegedi Bajtársi Klub együttműködése. És ez az együttműködés a puszta formaiságon túl szoros kapcsolattartást, baráti együttléteket is tartalmaz. Rotációban kerül megrendezésre egy-egy összejövetel, amely néha a létszámkorlátozást is magában kell, hogy foglalja a túljelentkezés miatt. Ennek a gazdag programsorozatnak egy újabb fejezetét 2026. július 8-án Romániában, Pécskán írtuk, illetve éltük meg.
A baráti találkozón az egyes klubok képviseletében szép számmal, valamint a város nyugdíjas katonái, érdeklődők, valamint a város prominens személyei jelentek meg. Közel 110 főről beszélhetünk. A város kultúrházában Pertu Antal polgármester, Kocsik Imre alpolgármester, Miodrag Stanoiov igazgató, valamint Alexandru Zaharia koordinátor fogadott.
Megismerhettük a történelmi múltat, a város fejlődését és célkitűzéseit. Itt tudatosult például az a tény, hogy egykoron a város első embere Aradon szolgált Vasile Ionel Heredea tábornok parancsnoksága alatt ki most a díszvendégek sorában ült.
A rövid bemutatkozást, illetve baráti üdvözléseket követően a közeli Hősök Emlékművéhez sétáltunk át.
A város e helyütt mutatja ki tiszteletét és megbecsülését azok iránt kik az I. ill. a II. Világháborúban áldozták életüket a békéért. Az obeliszken olvasható nevek hűen tükrözik a nemzetiségek sokrétűségét. Rövid megemlékezést követően az egyes szervezetek elhelyezték a tisztelet koszorúit.
A csoportkép elkészülte után átsétáltunk a Szentháromság római katolikus templomba és a körülötte elhelyezkedő parkba. A templom bemutatását ehelyütt nem taglalnám mert oly pazar és csodálatos, hogy külön megérne egy „misét”.
A parkban található gróf Klebelsberg Kuno egykori magyar közoktatási és vallásügyi miniszter mellszobra. Ugyanis a város leghíresebb szülötte a nagy formátumú kultúrpolitikus. Hazánk Trianon utáni időszakában a közoktatás igazi megújítója. A mai kor embere nem is igen tudja, hogy a közoktatás újkori határok közötti kimunkálásában mekkora részt vállalt. Mi szegediek különösen hálásak vagyunk ezért hiszen a város mai arculatát és a kimunkált emberfők sokaságát köszönhetjük e tevékenységének. Pécska méltó módon ápolja emlékét.
A rövid sétát követően a tervezett programon felül ellátogattunk a híres ártézi kúthoz melynek vizét abban a reményben ittuk, hogy ide még vissza fogunk jönni. A következő úti célunk a Doris Prod Com Pékség volt. A gyár vezetője és a polgármester úr röviden bemutatta a híres kenyér készítésének ősi hagyományait. Az igazat megvallva a hallgatóság inkább az üzemből kiáramló frissen sült kenyér illatára koncentrált. A helyi Pita de Pecica márkát szemünk előtt készítették és a végterméket mindenki megelégedésére szívesen el is fogyasztottuk.
A friss kenyér ízével, illatával eltelve a közösségi házban megtekinthettük a „Hagyományőrzők” és a „Búzavirág” együttesek által tartott csodálatos folklór műsort.
Egy ízletes ebéd elfogyasztását követően tovább folytatódtak a véget nem érő baráti beszélgetések. Ilyenkor érzi csak az ember, hogy milyen jó közösséggé formálódott a három szervezet együttműködése. Külön köszönet illeti Pécska város vendégszeretetét és ahogyan ápolják a katonai, kulturális hagyományaikat és nagy hangsúlyt fektetnek a megőrzésre, illetve a fejlődés töretlenségére.
Köszönjük ezt a csodálatos napot és már nagyon várjuk a következő találkozást.
Szöveg: Nagy Zoltán nyá. pv. alezredes, titkár, fotók: Siprikó Sándor r. alezredes, Joó Edit