Október 05-én, Marcali Bajtársi Egyesület Dalárdája megalakulásának 20. évfordulóján nagyszabású rendezvényt szervezett a Marcali Bajtársi Egyesület. A dalostalálkozóra hét baráti együttest hívtak meg Mesztegnyőről, Kiskanizsáról, Kéthelyről, Liszóról, Zalaapátiból és...
Palócföldi élménybeszámoló
Egyesületünk (a Magyar Veterán Repülők Somogy Megyei Egyesülete) lelkes túrázó és kirándulni vágyó tagjai pár napos pihenési lehetőség mellett, megcsodálhatták a Cserhát-hegység és Palóc föld nyújtotta csodákat is.
Programjaink és kirándulásaink során a honvédségi üdülőből indulva az alábbi lehetőségeket vettük sorba és tekintettük meg:
Bujáki vár:
A Cserhát egyik andezit tömbjének szélén, a Palócföld szívében egy elfeledett vár maradványai omladoznak az erdő mélyén, melynek romjai régmúlt csaták történetéről mesélnek. A mesebeli várrom a megmaradt Bujáki vár kőhalmaza.
Nem maradt fenn írásos adat arra vonatkozóan, hogy kinek a parancsára és mikor emelhették a korai vármagot, valószínű, hogy a legkorábbi rész – az öregtorony – építésére a tatárjárást követően, a XIII. század második felében került sor. A vár királyi tulajdonban volt a XIV. század elején, 1303-ban említették először az oklevelek.
Buják várát az oszmán-hódítók, 1666-ban végleg elhagyták és falait puskaporral felrobbantották. Falait és erődítményeit többé nem állították helyre.
A környéket és a vadászkastélyt a katonaság vette birtokba, a várat pedig az enyészet. Évtizedekig volt elzárva a külvilágtól, látogatni sem volt szabad, a vár romjai szép lassan a feledés homályába merültek.
Az idők szerencsére változnak. A vár ma már szabadon látogatható bárki számára. A várhegy tövében, az erdő szélén egy tábla jelzi a romok felé induló széles, jól kijárt utat, melyen rövid, ámde jelentős tüdőtisztító képességgel megáldott kaptató után már fent is vagyunk az egykori kaputorony maradványainál. A vár belsejében a mélységek, instabil falak, kőomlások miatt fokozott elővigyázatosság szükséges. A vár tetejére egy rossz állapotú, keskeny lépcsőzeten lehet feljutni.
A romok mellől szép kilátásban lehet részünk a környező tájra, szépen látszik a Sasbérci-kilátó is.
Bujáki kálvária:
A település nyugati részén, a Kálvária-hegyen áll a Bujáki kálvária, amelynek 1802-ben történt felújítása során építették a remetelakot és a kápolnát.
A kálvária keletkezésének pontos ideje nem ismert, de egy 1790-es feljegyzés szerint akkoriban három, fából faragott kereszt állt a hegyen. Miután ezeket egy vihar kidöntötte, új, kőből készült kereszteket állítottak a helyükre. Több szobor is itt kapott helyet, köztük Mária Magdolna és János apostol szobra is, amelyek ma a Szent Márton-templom előtti szabadtéri oltáron állnak. A kálváriát azonban újabb hatalmas vihar sújtotta, amiben a kálvária elemei ismét megsérültek, és csak 1802-re sikerült mindent újjáépíteni.
Boltozatos fülkékkel díszített kőfallal vették körbe a kálváriát, a fülkékbe pedig belekerültek a stációképek.
Glatz Oszkár festőművész kiállítása Bujákon:
A templomtól nem messze van a Glatz Oszkár Művelődési Központ, amely otthont ad a művész kiállított képeinek.
Glatz Oszkár közel negyven évig alkotott a faluban. Képein megörökítette a bujáki embereket, a falut és környékét, s festményeivel világhírűvé tette a település népviseletét. A táj szépsége és a népviselet volt az, ami ilyen hosszú időn át Bujákon tartotta a festőművészt.
Sasbérci kilátó:
A Cserhát legmagasabb pontja a 466 méter tengerszint felett kicsúcsosodó Sasbérc, melynek gyönyörűen felújított kilátója festői szépségű panorámával szolgál az arra járó kirándulók számára.
A Sasbérci-kilátó vadászkastélynak épült, majd a háború után teljesen romba dőlt. A régi és omladozó torony helyreállítása 2001-ben kezdődött meg, de 2002-ben már látogatható volt.
2017-ben az épület újabb felújításon esett át, melynek során kiváló minőségű és időtálló vörösfenyőre cserélték a teraszrész elhasználódott faanyagát, és megújult a torony belseje és környezete is.
A kilátó nagyszerű kirándulóhely kisgyermekes családoknak, mivel Buják, Szanda és Bokor települések felől aszfaltozott erdészeti magánúton, autóval is megközelíthető nyitvatartási időben. A kihelyezett sorompótól feljebb nem lehet menni autóval, azonban egy könnyed 300 méteres sétával elérhető az építmény.
Gyalogtúránk alkalmával közel 14 km-es túrát tettünk meg a verőfényes délutáni nap során.
Hollókő:
380 lelket számláló, több mint százéves házacskáiról ismert település a Cserhátban.
Hollókő Magyarország egyetlen faluja, amely az UNESCO világörökségi listán szerepel. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek.
A település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok („hambitusok”) szegélyezik.
A falu központjában, a domb tetején kialakított „szigeten” áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek.
Lehetőségünk volt megtekinteni a Palóc Babamúzeumot valamint, Hollókői Falumúzeumot is.
Illik pár szóval megemlíteni a pihenésünket szolgáló honvédségi pihenőhelyet is:
Buják KORK üdülő:
A KORK jelenleg három épületben, hetven férőhellyel fogadja a vendégeket. A főépületben hét lakosztály (2+1 fő), egy hatszemélyes „nagycsaládos szoba”, egy háromágyas, valamint tizennégy kétágyas szoba várja a pihenni vágyókat. A parkban pedig két házban három nagyméretű, összkomfortos apartman áll az igényjogosultak rendelkezésére. A szobák – lakosztályok, apartmanok – mindegyikében van fürdőszoba, televízió, telefon és hűtőszekrény.
Konyhájuk kínálata is roppant széles, a többféle menü összeállításakor arra is ügyelnek, hogy vendégeik a „sztenderd konyha” mellett megismerhessék a helyi és a palóc ízeket.
Mementó Park:
Hazafelé megtekintettük a köztéri emlékművek monumentális tagjait, melyek egy letűnt történelmi korszak ideológiát képviselték és jelenítették meg Budapest utcáin. A rendszerváltás után a szobrokat lerombolásuk és beolvasztásuk elkerülése végett, jelenlegi felállított helyükre szállították, hogy az utókor is megcsodálhassa őket. 41 szobrot és emlékművet tekinthetünk meg és azonosíthatunk be, hogy hol álltak egykoron Budapesten.
Programjaink megvalósításához lehetőséget biztosított a Honvédelmi Minisztérium Üdültetési és Rendezvényszervező Igazgatósága a 5. Sz. Kiképzési, Oktatási és Regeneráló Központ (KORK) Buják pihenő igénybevételére.
Valamint a MH Lahner György 2. Ellátóezred Parancsnoka, aki biztosította csoportunk számára a kedvezményes autóbuszos utazás lehetőségének megvalósítását.
Szöveg és fotók: Koppány Zoltán