BAJTÁRSI EGYESÜLETEK
ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
Immáron 11 évre nyúlik vissza az Arad megyei ZIRIDAVA Tartalékos Katonák Egyesülete, a Békéscsabai Fegyveres Erők Nyugállományúak Klubja, valamint a Szegedi Bajtársi Klub együttműködése. És ez az együttműködés a puszta formaiságon túl szoros kapcsolattartást, baráti...
A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) elnöksége július 7-én tartotta ez évi második elnökségi ülését, Budapesten, a Zrínyi Laktanya Egyetemi Campus M. Szabó Miklós altábornagyról elnevezett színházteremben és a Zrínyi teremben. A helyszínt az indokolta,...
1980-as évek, a XX. századi magyar múlt emlékei iránti "enyhülése" lehetővé tették az egykori katonaiskolák volt növendékei és még élő tanáraik összejöveteleit. A kezdetben "titkos" találkozásokat 1989-90-ben már nyilvános megemlékezések követték. Sopron, Kőszeg,...
A júliusi péntek délután, amikor mindenki jól akarta érezni magát… és a muslincák is! Július első péntek délutánján, Somogy Megyei Veterán Repülők Egyesületének tagjai, összegyűltünk az Önkormányzati Hivatal színháztermében, hogy szalonnát süssünk, beszélgessünk, és...
Az elhunytak névjegyzéke a 2026. május 23. és 2026. június 19. között beérkezett adatok alapján (összeállította a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnöksége). A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnöksége őszinte részvétét fejezi ki a családtagoknak,...
A Balassi – Bem – Tiszta Égbolt egyesületek idén június 19-én is megtartották a már hagyománnyá vált közös juniálist a Bem Egyesület mindennel felszerelt kertjében. A rendezvényt Koós Gábor nyá. alezredes, a Bem egyesület elnöke, a hely „gazdája” nyitotta meg,...
A Magyar Veterán Repülők Somogy Megyei Egyesületének tagjai június 27-én ismét útra keltek, és Kereki községben tettek „kényszerleszállást” – természetesen teljesen önként és jó hangulatban. A célpont: Pászty István hadnagy II. világháborús emlékműve, ahol a...
A nagy meleg sem szegte kedvüket a Rendvédelmi és Honvédelmi Nyugdíjasok III. Bűn -és Balesetmegelőzési vetélkedőjének résztvevőinek. Tíz csapat tíz állomáson mérte össze tudását egészségügyi, közlekedési, bűnmegelőzési területen, unokáikkal együtt Szolnokon a...
HÉF: folyamatos az állomány támogatása Baráth Ernő, a Honvédelmi Minisztérium humán stratégiáért felelős helyettes államtitkára és dr. Kun Szabó István altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese részvételével megtartották a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum...
Bizalomra épül a honvédség „Nincs rossz ötlet, nincs rossz válasz” – mondta dr. Ruszin-Szendi Romulusz a honvédséggel kapcsolatos véleményeket összegyűjtő kérdőívekről. A honvédelmi miniszter és Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke hivatalba lépésük óta...
A Hárosi-öböl egy közel 29 hektáros, közvetlen dunai befolyású vízterület. A város nyüzsgésétől mindössze néhány percre egy igazi, vadregényes, őstermészeti zöldövezet fogadja a családokat. Kiváló lehetőség arra, hogy a gyerekek kiszakadjanak a képernyők elől,...
A Békefenntartók Bajtársi Egyesületét 2007. március 12-én alapították. Jómagam csak idén kértem felvételemet, s máris az a megtiszteltetés ért, hogy Herdics Antal nyugállományú alezredessel és dr. Nagyné Ávéd Mária nyugállományú alezredes asszonnyal részt vehettem a...
Idén is repültek a gránátok a dárdákkal és a dartsnyilakkal együtt. Újra megrendezte játékos haditornáját a Bethlen Gábor Nyugdíjas Klub. Három vármegyéből összesen hat csapat mérte össze tudását a BEFAG lőterén. Az 500 évvel ezelőtt történt mohácsi csatára is...
Az egyiknek sikerül, a másiknak nem... A Magyar Veterán Repülők Somogy Megyei Egyesületének kirándulni és új élményekre vágyó tagjai különleges lehetőséget kaptak: látogatást tehettünk a Magyar Honvédség 47. Bázisrepülőterén, Pápán. Érkezésünket követően a Csapat...
A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége három tagszervezete tagjainak részvételével is ünnepelte születésnapját Budapest egyik legnagyobb lélekszámú kerülete. A születésnap megünneplése mindig egy különleges alkalom, különösen akkor, amikor régi jó barátok...
A Szabolcsi Honvéd Műszaki Hagyományőrző Bajtári Egyesületnek több olyan tagja van, akik valamilyen művészeti ágban jeleskednek. Egyik ilyen tagtársunk Czirják János, aki amatőr képzőművészként alkot maradandót. Akril festményeiből már több helyen volt kiállítása....
90 év 10 évre van a 100-tól, ezzel nyugodtan dicsekedhetsz bárhol. Boldogságban, egészségben légy gazdag, mindent megkapj, amit az élet még megadhat. Tőlünk ezt a kis köszöntőt kapod, kívánunk Boldog 90. születésnapot! A Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub 2026. június 9-én...
A Honvéd Nyugdíjas Klub (Szabadszállás) kiemelt feladatai közé tartozik a katonai hagyományok ápolása és a folyamatos kapcsolattartás aktív katonai szervezetekkel. Ennek keretében az elmúlt években látogatást tettünk Tatán a harckocsi dandárnál, Kaposváron a...
A Belügyminisztérium arra hívta fel az állampolgárok figyelmét, hogy az európai uniós szabályozással összhangban, augusztus 3-án végleg érvényüket vesztik a régi típusú, könyv formátumú, határidő nélkül érvényes személyazonosító igazolványok. A régi, könyv...
Ha Encsencs, akkor "Katonanóta fesztivál"... Szívet, lelket melengető programban lehetett részük azoknak, akik június 6-án Encsencsen töltötték a napot. Határon innen és túlról is érkeztek fellépők a nagy múltú kulturális rendezvényre. A szervezők jóvoltából immár 13....
„Aki kész a hős-halálra, Az diadalmaskodni fog”
„Katonahősök emlékezete az elmúlt 100 évben” címmel tartott előadást dr. Jakusch Gabriella, a Magyar Kultúráért Alapítvány szakértője május 15-én, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban.
Jakusch Gabriella prezentációjának elején emlékeztetett arra, minden év május utolsó vasárnapján, a Magyar Hősök Emléknapján, napjainkban is országszerte megemlékezéseket tartanak, így tisztelegve azok előtt a magyar katonák előtt, akik az országalapítástól kezdve – de kiemelten az 1848–49-es szabadságharc, az első és a második világháborúban, valamint az 1956-os forradalom idején –, egészen napjainkig védték hazánkat. Ismertette: a hős kifejezést mai értelemben a nyelvújítás és a reformkor fedezte fel és terjesztette el – ez tetten érhető egyebek mellett Kölcsey Himnusz-ában, Kisfaludy Károly Mohács című versében, valamint Garay János költészetében is. Előadásában elhangzott, hogy a hősi halál kifejezés az 1848–49-es szabadságharc idején, Petőfi Sándor Vesztett csaták, csúfos futások című versében tűnt föl, innentől beszélünk egyébként a hősi halálról.
Kitért az 1917. évi VIII. törvénycikkre, amely elrendelte, hogy a késői utókor hálás kegyelettel őrizze meg azok emlékét, akik életüket adták a haza védelmében és kimondta, hogy minden város és község anyagi erejének megfelelően, méltó emlékművön örökítse meg a hősi halottak nevét. „Ez volt az első olyan rendelkezés, amely felszólította az embereket arra, hogy emlékezzenek az I. világháborúban meghalt hősökre” – tette hozzá a szakértő. Szót ejtett az 1924. évi XIV. törvénycikkről is, amely a Hősök Emlékünnepét a nemzeti ünnepek közé emelte. A hősök tisztelete a közoktatásban is fontos szerepet kapott: elrendelték, hogy ahol még nincs az iskolák hősi halált halt tanárainak, tanítóinak és tanulóinak emlékét hirdető márványtábla, úgy annak mielőbbi fölállítását az iskolák igazgatói minden eszközzel szorgalmazzák. Az emléktáblák előtt a tanárok, tanítók, tanulók kalapemeléssel tisztelegtek, a felsőbb osztályokban évenként egyszer pedig egy magyar dolgozatot kell szentelni az elesett hősök emlékezetének.
Jakusch Gabriella bemutatta azokat a szempontokat is, amelyek alapján közel két évtizeddel később, a második világháború idején, 1942-ben meghatározták, hogy kit is neveznek hősi halottnak. „Az 1942-es rendeletben úgy fogalmaztak: a rendelkezést haladéktalanul végre kell hajtani, ugyanakkor belefoglalták azt is, hogy az I. világháborús emlékhelyekhez mindenképpen kell egy másik, az új háborúra emlékeztető mementót is állítani, de ez az idő rövidsége miatt nem mindenhol valósulhatott meg.”
Ezt követően kitért az ismeretlen katona eszméjének kialakulására, német, olasz, brit és francia példákkal szemléltetve a hősi halottak újfajta közösségi, az állam által is támogatott kultuszát, ugyanakkor felidézte, az Osztrák-Magyar Monarchiában báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy volt, aki már 1915-ben javaslatot tett egy olyan törvény elfogadására, amely azt célozta, hogy minden község kőből faragott emléket állítva legyen köteles megörökíteni a világháborúban elesett hősök neveit. Ezt a kezdeményezést karolta föl gróf Tisza István, amelyet végül – IV. Károly jóváhagyásával – az 1917. évi VIII. törvénycikk vésett kőbe.
Dr. Jakusch Gabriella emellett ismertette a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság (HEMOB) megalakulásának körülményeit, rendeltetését, felsorolta a hősök iránti kegyelet egyéb megnyilvánulásait is, majd bemutatta a katonahősökről való megemlékezés különböző formáit, annak változásait, nehézségeit 1945-től napjainkig. Elhangzott, a rendszerváltást követően, 1990 novemberében a Honvédelmi Minisztérium állást foglalt a Magyar Honvédség szimbólumai, ünnepei nemzeti hagyományokon alapuló visszaállításának feladataival kapcsolatosan, majd 2001-ben az Országgyűlés ismét törvénybe foglalta a magyar hősök emléknapját.
Szöveg: Antal Ferenc | Fotó: Rácz Tünde Szováthy Kinga, Horváth Sztaniszláv, Kormány Gábor |
