A Szegedi Bajtársi Klub Közhasznú Szervezet több évtizedes hagyományt követve idén is megemlékezést szervezett a Szegedi Dómnál. Az 1932-ben felavatott dombormű az 5. Honvéd gyalogezred dicsőséges tetteit a nemzet elé állítva hirdeti örökségüket. Csepi László...
Elkészült
A magyar vasút történetének egyik balesete 1983. január 21-én történt, amikor egy, az évente megrendezett bakonyi hadgyakorlatról katonákat szállító vonat három személykocsija megfutamodott és kb. 130 km/h-s sebességgel beleütközött az előtte haladó tehervonatba Herend és Veszprém között. Öt sorkatona – Zombori Aladár és Steinmacher János őrvezetők, illetve Hidvégi László, Tóth Kálmán és Türk László honvédek – a helyszínen életét vesztette, többen megsérültek, volt, aki az ablakon repült ki az ütközés következtében.
Ennek emlékét hordozza az Emlékkő a Bakony Harckiképző Központ területén.
Az Emlékkő felállítását az első Katonanemzedéki Találkozón (1992) a BEOSZ elnöksége kezdeményezte, és a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Honvédség segítségével, az alkotó művész adományozása révén 1993-ban felavatásra került a jelenlegi helyén. A rendezvényt követően azonban elfeledett lett, addig, amíg Gráczki László ny. alezredes, elnökségi tag felvetésére a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesülete elnöksége a helyszini bejárás során, fel nem lelte.
Az Emlékkő környezete és maga a kő is rendkívül elhanyagolt, kezeletlen volt, és a rendbetétel problémája már a 28. Katonanemzedéki Találkozón is felmerült.
Az Emlékkő sorsával és a szükséges javítási munkálatokkal a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége operatív elnöksége több alkalommal foglalkozott, fényképeket, tájékoztatókat és árajánlatokat kért be. Az elnökség egyértelműen kinyilvánította szándékát, hogy partnere, támogatója az Emlékkő és környezete rendbetételének. Felmerült annak a lehetősége is, hogy az emléket állító alkotás a pákozdi BEOSZ Emlékhelyen kerüljön újjá avatásra. Az ez év nyári helyszíni bejáráson dőlt el végérvényesen, hogy az Emlékkövet a helyszínről elszállítani nem lehet, és nem is célszerű, annak rendbetételét ott, a helyszínen kell megoldani.
A Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesülete tagjai vállalták e munka elvégzését, és az egyesület nagyrészt saját erőből, pénzügyi forrás felhasználását mellőzve a feladatot megoldotta. Segítséget kértek és kaptak a MH BHK parancsnokától, Oszlánszki Béla ezredestől és beosztottaitól, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság vezérigazgatójától, Ugron Ákos Gábortól és munkatársaitól, nem utolsósorban Soós Gyula alezredestől, a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 3. Toborzó és Érdekvédelmi Központ parancsnokától.
Áldozatos tenni akarásuk és munkájuk meghozta az eredményét, az Emlékkő és környezete megújult és most már méltóképpen állít emléket a tragikus baleset áldozatainak.
A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége operatív elnöksége köszönetét és elismerését fejezi ki a Veterán Repülök és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesülete tagjainak tevekénységükért, és megtaláljuk az alkalmat, hogy az újjáavatás rövidesen megtörténjen.
Vilner Péter ny. ezredes