Végső búcsú Gajdán Miklós ny. ezredestől, aranykoszorús I. osztályú ejtőernyőstől
Az életének 90. évében elhunyt Gajdán Miklós ny. ezredestől a Magyar Honvédség halottjától katonai tiszteletadással vettek búcsút családtagjai, volt tiszttársai, ejtőernyős válogatott társai, bajtársai, tisztelői a Fiumei úti temetőben szeptember 2-án.
![](https://beosz.hu/wp-content/uploads/2022/09/1855_220902_gajdan_miklos_fiumei_01.jpg)
Kegyeleti őrséget álltak a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének tagjai, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének elnökhelyettese, egykori és mostani katonai ejtőernyősök.
![](https://beosz.hu/wp-content/uploads/2022/09/1856_220902_gajdan_miklos_fiumei_02.jpg)
A Magyar Honvédség nevében dr. Lippai Péter dandártábornok, szárazföldi szemlélő idézete fel a katonai életpályát a tisztiiskolától kezdve a nyugdíjazásáig, és köszönte meg ezredes úr negyven éves szolgálatát, amelynek során a kezdeti éveket leszámítva csakis ejtőernyős beosztásokat töltött be.
![](https://beosz.hu/wp-content/uploads/2022/09/1857_220902_gajdan_miklos_fiumei_03a.jpg)
1962 júniusában tagja volt annak a hétfős katonai csoportnak, amely 5480 méteres éjszakai magassági rekordot állított fel. Ennek 60. évfordulóján idén júniusban dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség Parancsnoka emlékpajzsot adományozott részére, amelyet azonban már nem tudott személyesen átvenni.
Letette névjegyét az ejtőernyős szakanyagellátás, a kutató-mentő rendszer létrehozása területén. Az ő idejében rendelkezett a Magyar Honvédség a legtöbb deszant- és sportejtőernyővel. Az augusztus 20-i légi parádék ejtőernyős részét sok-sok éven keresztül ő tervezte meg és vezényelte le. Elismerésre méltó eredményeket ért el az ejtőernyőzés biztonságának növelésében, valamint az ejtőernyős katona válogatott megszervezésében és felkészítésében. A repülő- és ejtőernyős csapatoknál a neve szinte fogalom volt, és nem véletlenül kapta a „Padisah” becenevet.
Az aktív katonai pályafutása befejezése után sem szakadt el az ejtőernyőzéstől.
1987-től folyamatosan részt vett a Magyar Veterán Ejtőernyősök, majd a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének 1991-es megalakulásától annak munkájában. Vezette a Budapesti tagszervezetet, majd elnökségi tag és alelnök is volt. Kimagasló társadalmi munkájáért a MEBSZ arany díszjelvényét kapta meg 2014-ben. 2017-ben elnöki oklevél elismerésben részesült, 2021-ben megkapta a MEBSZ 30 éves Arany Érdemérmét. Az Európai Ejtőernyős Unió (UEP) örökös tiszteletbeli tagja lett 2018-ban.
Hosszú éveken keresztül képviselte a MEBSZ-t a BEOSZ-ban, an nak operatív elnökségében.
Munkáját, szervezőkészségét megismerve a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének titkárává választották, melyet egy cikluson keresztül töltött be. Ezen időszakra esik a Honvédelemért Kitüntető Cím I. osztályának kétszeri adományozása.
Idén április 27-én a BEOSZ küldöttgyűlésen vehette át a BEOSZ legmagasabb elismerését a Szövetségért Díjat.
Szeptember 3-án az ezredes úr számára oly kedves gödöllői repülőtér, ahol sok-sok napot töltött el a katonaválogatottal, és számos ejtőernyős bajtársi találkozó helyszíne várta hamvait, hogy az utolsó felszállás helyszíne legyen.
![](https://beosz.hu/wp-content/uploads/2022/09/1858_220903_gajdan_miklos_godollo_01.jpg)
Először egykori ejtőernyősök, most motoros sárkányrepülők alacsonyan áthúzva tisztelegtek egykori ejtőernyős társuk hamvai előtt.
Méhész Sándor ny. őrnagy, a katonaválogatott egykori tagja a katonai ejtőernyősök és sportolók nevében idézte fel az edzőtáborokat, a hazai és nemzetközi versenyeket, melyeken Gajdán Miklós volt a katonaválogatott edzője és a csapatvezetője.
![](https://beosz.hu/wp-content/uploads/2022/09/1859_220903_gajdan_miklos_godollo_02.jpg)
A búcsúztató elhangzása után Gajdán ezredes úr hamvait az Il silenzio hangjaira a repülőgéphez vitte fia, Csaba és felesége, Bella ugyanis végakarata volt, hogy egykori tiszttársa, jó barátja Both Lajos ny. őrnagy a szeretett repülőgépéből az AN-2-ből szórja el hamvait a gödöllői repülőtéren, a hazai sportejtőernyőzés egyik bölcsőjében, ahol, mint katonai vezető és a sportejtőernyős számtalanszor megfordult.
A megemlékezés zárásaként ezredes úr fia, Csaba helyezte el a névtáblát az égi kötelékhez csatlakozott repülősök és ejtőernyősök kopjafájára. …(Csaba első ejtőernyős ugrását Gödöllőn hajtotta végre, és azóta már több százszor ugrott).