A Radaros Katonák Baráti Kör 2026 április 14-én emléktúrán vett részt Sárospatakon 40 fővel.
Az emléktúrát II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója tiszteletére szervezte a Baráti Kör.
A megemlékező beszédet Rákóczi Ferenc lovas szobra előtt Szarka János nyugállományú ezredes elnök tartotta, aki beszédében ismertette a fejedelem hányatott gyerekkorát, majd a szabadságharcban betöltött szerepét.
Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal – emelte ki az előadó -, melyben a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól. E célnak megfelelően Erdély és Magyarország vezérlő fejedelmévé választották, aminek tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja, továbbá apja is erdélyi fejedelem volt. Bár a magyar rendek a koronát is felajánlották neki, ezt visszautasította, helyette a vezérlő fejedelem ideiglenes címet választotta. A katonai hangzású „vezérlő fejedelem” megnevezés utalt a cím ideiglenes jellegére, mivel Rákóczi a Habsburg-ellenes szabadságharc idejére kívánta csak viselni. Címének megválasztásával egyértelmű üzenetet küldött Magyarországnak, hogy a Habsburg-ellenes függetlenségi háború nem személyes karriervágya és ambíciói kielégítése céljából indult.
Szabadságharca azonban nem érte el a kívánt eredményt. A magyarság szemében ma is tiszta lelkű és becsületes vezetőként él tovább, mivel a szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, és végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. A szabadságharcot lezáró szatmári béke a bukás ellenére is kompromisszummal zárult, amely megakadályozta Magyarország beolvadását a Habsburg Birodalomba és a rendi alkotmány, ha látszólagosan is, de fennmaradt 1848-ig. Latin nyelvű jelmondata jelmondat szállóigévé vált: Cum Deo pro patria et libertate! azaz: Istennel a hazáért és a szabadságért!
Az ünnepi beszéd után koszorúzás következett. Szarka János elnök, Szaniszló András, alelnök és Huszár Zoltán titkár helyezték el az emlékezés koszorúját.
Báthory Majzik Ilona tagtársunk részletet adott elő, a Fejedelem édesanyja, Zrínyi Ilona, fiához írt leveléből.
Az ünnepi beszéd, a koszorúzás és a levél részlet felolvasása után, közösen elénekeltük a Himnuszt és a Székely Himnuszt.
Az ünnepség Kiss Árpád tagtársunk előadásában az „Il silenzio” hangjaival zárult!
Köszönetet mondunk a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnökségének, hogy az éves kiszabat terhére buszt biztosított emléktúránk végrehajtásához.
Szöveg: Szarka János elnök, fotó: Huszár Zoltán titkár