Székesfehérvár, 35

Aki megizlelte a repülés és ejtőernyőzés örömét, aki egyszer átélte ennek az érzésnek semmihez nem fogható hatását soha nem tudja és nem is akarja azt elfelejteni. A repülés a szabadsággal egyenlő, az ember hatalmával természet erői felett, a végtelent, az utolérhetetlent, a megmagyarázhatatlan boldogságot jelenti – kezdte ünnepi beszédét Vilner Péter nyugállományú ezredes, a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Fejér Megyei Egyesületének elnöke azon a székesfehérvári rendezvényen, amelyen a fennállásának 35 éves jubileumát ünnepelték meg az egyesület tagjai és a meghívott vendégek, érdeklődök.

A rendezvény kezdete előtt megemlékeztek 35 év során elhunyt bajtársaikról köztük az egyesület korábbi elnökeiről Pápai Gyuláról, Visnyoczki Sándorról, Márton Ervinről és Gróf Istvánról.

Az egyesület elnöke külön köszöntötte az egyesületi tagokon kívül megjelent vendégeket, így Dr. Bali Tamás dandártábornokot, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság parancsnokhelyettesét (Légirő), a Magyar Vaterán Repülők Szövetsége elnökét, Lukács Péter alezredest, a 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred parancsnokhelyettesét, Esküdt Lajos nyugállományú ezredest, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnökét, Németh István nyugállományú ezredest, a Krajczáros Alapítvány kuratóriumának elnökét, Posztl Mihály nyugállományú alezredest, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Közép-dunántúli Régió vezetőjét, Soós Lajos nyugállományú alezredest, a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesületének elnökét.

Ezt követően szólt a megalakulás körülményeiről: a rendszerváltást követően a Fejér megyében élő, a hadseregből kikerült és a Magyar Honvédelmi Szövetség megszűnésével „magukra” maradt repülők, ejtőernyősök és a két fegyvernemhez tartozó szakszolgálatok tagjai részéről jogos igény merült fel egy olyan szervezet létrehozására, amely biztosította a korábban megszokott bajtársi légkört és az együvé tartozást.

Ebben a történelminek is mondható időben felszámolásra kerültek a város vonzás körzetében állomásozó repülő alakulatok, így a Csapatrepülő Parancsnokság (Börgönd) és a Könnyű Futár Helikopter Ezred (Börgönd).

Néhai Pápai Gyula nyugállományú ezredes vezetésével 1991. március 22-én felmerült az a gondolat, hogy a Fejér megye területén élő katonai és polgári repülés, valamint ejtőernyőzés képviselőinek társadalmi szervezetbe kellene tömörülni a repülő hagyományok, a hazaszeretet, hazáért való áldozatvállalás és kötelességtudat szellemében.

A Magyar Veterán Repülők Szövetségének 1989-es, budapesti megalakulását követően 1991. március 28-án, Székesfehérváron a Helyőrségi Klubban 60 fő részvételével tehát megalapították a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Fejér Megyei Egyesületét.

2002. március 28-án 60 fő alapító tag úgy döntött, hogy az egyesület legyen önálló jogi személyiségű szervezet.

Fontos volt, hogy a megye repülőseinek és ejtőernyőseinek szervezetbe tömörülését vezérelje a nemes hagyományok tisztelete, a hazaszeretet, a honért való áldozatvállalás és a kötelességtudat.

Az önállóvá válást követően 2007 decemberében az egyesületet közhasznú szervezetté nyilvánították, ez a státusz később megszűnt, de ma is jogi személyiséggel rendelkező szervezetként működik.

A megalakulást követően a taglétszám rohamosan növekedett, a választott hét fős vezetőség a tagsággal együtt dolgozta ki a működés alapelveit, feladatait, amelyek nagy részt megvalósultak, a tagszervezet – a nehézségek ellenére – ma is sikeresen és összetartóan működik.

Székesfehérvár büszke katonaváros – mondta az előadó – amely nem létezne a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Fejér Megyei Egyesülete és ahhoz hasonló civil szervezetek nélkül.

Fontos a hagyományőrzés, és az, hogy az idejüket leszolgált katonák tartalmas tevékenységet végző, valóban közösségépítő szervezetekben találjanak kapcsolódási pontokat. Mindezzel kifejezik egymás iránti tiszteletüket is, és tovább viszik Székesfehérvár jó hírét.

Az egyesület rendelkezik mindazon dokumentumokkal, amelyek a folyamatos tevékenységük alapját képezik és jogszabályi előírásokon nyugszanak.

Az egyesület széles kapcsolatrendszerrel rendelkezett és rendelkezik. Megbecsült és elismert tagjai a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének, a szövetség Közép-dunántúli Régiójának, a Magyar Veterán Repülők Szövetségének, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének. Szoros a kapcsolatuk a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesületével, és együttműködnek a Krajczáros Alapítvánnyal, de nyitottak minden olyan szervezettel való kapcsolattartásra, amely kölcsönös előnyökön nyugodhatnak. Évek óta támogatást és anyagi segítséget kapnak Székesfehérvár Megyei Jogú Város önkormányzatától, és végre ebben az évben sikeresen pályáztak a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Nemzeti Együttműködési Alap által kiírt pályázatra.

Jelenleg is azonban több gonddal és problémával is meg kell küzdeniük, az egyik ezek közül az elhelyezési nehézségeik, amelyek méltatlanok egy 35 éves szervezetre nézve, valamint a taglétszámuk fokozatos csökkenése, a cél e folyamat megállítása és megfordítása.

A beszéd végén az előadó személyre szóló elismerő oklevelet és könyv ajándékot adott át az egyesület tagjainak.

Az előadói beszédet követően a vendégek és az egyesületi tagok hozzászólásai következtek, majd egy pezsgős koccintás után a házilag készített szendvicsek elfogyasztásával, kötetlen beszélgetésekkel zárult az ünnepi, és jubileumi rendezvény.

Szöveg: VéPé, fotó: Gráczky László, Nagy Gyula