A veszteségek mögött mindig emberi sorsok állnak

Katonai tiszteletadás az ostffyasszonyfai hadifogoly-temetőben

Halottak napi megemlékezést tartottak november 5-én az ostffyasszonyfai hadifogoly-temetőben. Az első világháborúban fogságban elhunyt katonák emléke előtt Gabriel-Cătălin Șopandă, Románia magyarországi nagykövete is tisztelgett.

Az 1915-ben létesített tábor az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytábora volt. A barakkok mellett saját vízmű és kórház is működött. A temetőben mintegy tízezer elhunyt nyugszik, köztük olasz, orosz, román és szerb katonák. „A veszteségek mögött azonban mindig emberi sorsok állnak” – mondta dr. Fekets Zoltán ezredes, a Magyar Honvédség 7. Klempa Kálmán Területvédelmi Ezredének parancsnoka. Beszédében azokra a hadifoglyokra emlékezett, akik családjuktól távol haltak meg, és hangsúlyozta, hogy történetüket tovább kell adni a következő nemzedékeknek.

Ostffyasszonyfa és Nagysimonyi lakói, önkormányzatai és civil szervezetei évtizedek óta gondozzák a temetőt. Gál Attila, Nagysimonyi polgármestere erről a munkáról szólva a határainkon túl eltemetett magyar katonákra is emlékeztetett, akiknek a sírjait más országok közösségei őrzik. Vas megyében három éve az ezred 83. Poppr Emil Területvédelmi Zászlóaljának katonái is részt vesznek a hadisírok gondozásában a GRÁDICS Egyesület tagjaival és civil önkéntesekkel együtt. Munkájukért Stier Márk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóságának igazgatóhelyettese mondott köszönetet.

Stier Márk felidézte, hogy a környékbeliek és a katonák már a két világháború között együtt koszorúztak a temetőben. A korabeli Kemenesalja tudósítása szerint az 1932. november 2-i megemlékezésen román katonai attasé és olasz ezredes is koszorút helyezett el.

Gabriel-Cătălin Șopandă beszédében kiemelte, hogy Románia határain kívül az ostffyasszonyfai temetőben nyugszik a legtöbb első világháborús román hadifogoly, számuk meghaladja a négyezret. A nagykövet megköszönte mindazok munkáját, akik hozzájárultak a román parcella megőrzéséhez. Az elhunytakra emlékezve úgy fogalmazott: „Őrizzük örökké tisztelettel és kegyelettel az immár örök nyugalomban pihenő hősök emlékét! Bátorságuk, önzetlenségük és áldozatvállalásuk soha ne merüljön feledésbe!”

Az ökumenikus imát dr. Író Sándor százados, tábori lelkész és Garas Krisztina evangélikus lelkész vezette. Az ima után a 83. Poppr Emil Területvédelmi Zászlóalj katonáinak közreműködésével helyezték el a koszorúkat. A koszorúzók között volt László Attila nyugállományú alezredes, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Nyugat-dunántúli régiójának vezetője, valamint Vadász Tibor főhadnagy, a Vasi Honvéd Bajtársi Egyesület titkára. Az elhunytak előtt Strompová Viktória országgyűlési képviselő is fejet hajtott. A környékbeliekkel együtt emlékeztek a Szombathelyi 11-es Huszár Hagyományőrző Egyesület tagjai is.

A Szózat után a résztvevők a román parcellához vonultak, és megkoszorúzták a központi emlékművet. Az idén a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóságának anyagi támogatásával megújult parcellát ezután Mudra József ezredes, diakónus áldotta meg. A megemlékezés végén Németh Gabriella Virág hadnagy kürtön játszotta el a Takarodót.

Szöveg és fotó: Novák Edina tartalékos hadnagy