A festői szépségű Zirc hazánk legmagasabb található városa. Az apátságot III. Béla Árpád-házi magyar király alapította 1182-ben, amely azonban csak fia, Imre uralkodása alatt készült el. Zirc ma a magyarországi ciszterci szerzetesrend központja.
A Magyar Veterán Repülők Somogy Megyei Egyesületének tagjai a 2025-ös évre tervezett autóbuszos kirándulás során az apátságot tekintették meg tárlatvezetés formájában.
A késő nyári kellemes időben az apátság alábbi részeit nézhettük meg közelebbről, és csodálhattuk meg a gyönyörű berendezési tárgyakat:
Királyterem
A Habsburg Birodalom területén, az apátsági épületekben szokás volt olyan lakosztályok kialakítása, amely az adott monostorba látogató uralkodó és hozzátartozói, vagy esetleg más nemes vendégek méltó fogadására szolgált. Ebből a célból készült a zirci apátság királyterme is 1844 és 1846 között, az épületegyüttes impozáns nyugati szárnyával és a főhomlokzattal együtt.
Vöröstorony
Az úgynevezett Vöröstorony – amely nevét a felfelé vezető, vörösmárványból készült 146 csigalépcső után kapta – 1847-ben, a királytermet és a műemlék könyvtárat is magába foglaló nyugati szárny megépítése után készült el. A tornyot megmászva Zirc városának legcsodálatosabb panorámájában gyönyörködhettünk.
Műemlékkönyvtár
Az apátság könyvtára közel 65 000 kötetből áll. A gyűjtemény egy részét még a 18. századból érkezett heinrichaui szereztesek hozták magukkal. A számos ősnyomtatványon, könyv- és folyóirat ritkaságon túl a könyvtárterem intarziás berendezése – amely a Wilde testvérek alkotása – is rendkívüli értéket képvisel.
Bazilika
1732-ben kezdődött a zirci Nagyboldogasszony templom építése, felszentelésére 1752-ben került sor. Különleges értéket képvisel az 1745-ben készült oltárkép, mely a kor kiváló művészének, Franz Anton Maulbertschnek az alkotása. Egyedülálló a templom két orgonája: a szentély-orgona a szerzetesek imáját kísérte, míg a karzat német romantikus hangszere a liturgiát szolgálta, s szolgálja ma is.
A 2005-ben befejeződött restaurálás óta a templombelső eredeti pompájában látható.
Arborétum
A ciszterci apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban. A 20 hektáron fekvő, angolkertnek is nevezett „fás-kert” alapítása a 18. század második felére tehető. Megtekintése minden évszakban pompás látványt, kellemes felüdülést nyújt, hallgatva a Cuha-patak csobogását.
Túrázásunk következő állomása a Cseszneki vár meghódítása volt.
A kiemelkedő sziklaszirten magasodó pazar szépségű cseszneki vár a Bakony leglátványosabb várromja, melynek megközelítése többünk számára is kihívást jelentett.
A vár pontos építésének ideje nem ismert, valószínűleg Cseszneki Jakab építette az 1260-as években. Csesznek vára 1636-ban részben, majd 1645-ben teljes egészében Esterházy Dániel kezére került.
Az Esterházyak 1780-körül elhagyták a várat, így az sajnos rohamosan pusztulásnak indult. A helyiségeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tette végképp lakhatatlanná.
Az 1970-es évek vége felé indultak be a helyreállítási munkák a váron, hogy az utókor is megcsodálhassa egy letűnt kor megmarad romjait.
A meredek kaptatók leküzdése után a megfáradt vándorok a késő délutáni órákban fogyasztották el ebédjüket és hideg habzó söreiket a Várvölgy étterem szép falai között.
Az esti órákban elpilledve, de gazdag és tartalmas élményekkel térhettünk haza e szép kirándulásról.
Forrás: az egyesület Facebook oldala