Aki megizlelte a repülés és ejtőernyőzés örömét, aki egyszer átélte ennek az érzésnek semmihez nem fogható hatását soha nem tudja és nem is akarja azt elfelejteni. A repülés a szabadsággal egyenlő, az ember hatalmával természet erői felett, a végtelent, az...
Magyarország sorsfordító döntés előtt áll: nem csupán pártokról vagy politikai irányokról, hanem a háború és a béke alapvető kérdéséről döntünk – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség Budapesti Nyugállományúak Klubja megalakulásának 65. évfordulója...
A Radaros Katonák Baráti Kör március 20-n tartotta éves beszámolóját. A közgyűlésen a tagság több mint fele jelent meg. A levezető elnök, Szaniszló András nyugállományú százados, alelnök köszöntötte a tagságot. Külön köszöntötte Rácz Mihály nyugállományú ezredest a...
Március 05-én tartotta meg az egyesület a Nőnapi megemlékezésüket az MRVT tiszti étkezdéjében. Az ünnepséget Bartekné Frank Judit vezetőségi tag nyitotta meg, köszöntve a megjelenteket, majd pár soros beszédében köszöntötte az egyesület női tagjait. A nőnapi...
Minden közhasznú szervezet működésében nagyon fontos pillanat az éves beszámoló közgyűlés. Ez természetesen nem csak egy jogi aktus, hanem alkalom a találkozásra is. 2026. március 27-én délután egy ilyen eseményre fókuszált a Szegedi Bajtársi Klub. A Vezetőség sokat...
Ez év március 30-án került sor Taszáron az éves beszámoló közgyűlés megtartására. A közgyűlés előtt a Magyar Honvédség Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred 5. Hadkiegészítő és Toborzó Központ – Kaposvár Központparancsnok helyettese Győri Tamás őrnagy, a honvédelmi...
A nyugállományúak, ernyőszervezeteik részéről a ’80-as évek vége óta folyamatosan merül fel igényként honvédségi nyugdíjas-, idősotthon létrehozása és üzemeltetése, mely néha egészen nagy nyilvánosságot kapott. Kevesebb figyelem övezte azt a hosszú ideje meglevő...
Az elhunytak névjegyzéke a 2026. február 21. és 2026. március 27. között beérkezett adatok alapján (összeállította a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnöksége). A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnöksége őszinte részvétét fejezi ki a családtagoknak,...
Az 1848-49-es szabadságharc egyik meghatározó eseményére az 1849 április 2-i Hatvani csatára emlékeztek meg ünnepélyes keretek között Hatvanban. A tavaszi hadjárat első győzelme nemcsak katonai sikert jelentett, hanem reményt adott magyar nemzet számára. Az 1848-49-es...
35 taggal, 1970. január 23-án alakult meg a tatai Helyőrségi Nyugállományúak Klubja azzal a céllal, hogy összefogja a térségben élő, honvédséghez kötődő állampolgárokat, erősítése a Magyar Honvédséghez való érzelmi kötődésüket. Pártoktól, politikai tevékenységtől...
A magyar–lengyel barátság napját minden évben március 23-án ünneplik, amelyet 2007-ben a magyar Országgyűlés és a lengyel Szejm egyhangúlag nyilvánított hivatalos emléknappá. A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) Közép-magyarországi Régió két...
Március 18.-án délután, a nyíregyházi megyei Könyvtárban a Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság által szervezett „Értékes Esték” programsorozat keretében, teltház előtt emlékeztünk meg Toma Andrásról. az utolsó hadi fogolykén ismerté vált ember életútjáról. A...
Ünnepi rendezvénnyel ünnepelte 55 éves fennállását a Kiskőrösi Helyőrség Nyugállományúak Klubja A klub jubileumát koszorúzás, kiállítás, elismerések átadása és koncert tette emlékezetessé. Ez év március 17-én ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg a Kiskőrösi Helyőrség...
A Nagykanizsa Honvéd Egyesület 2026. március 17-én, kedden, 10 órai kezdettel, Honvéd Kaszinó tükörtermében megtartotta közgyűlését. Geiger László az egyesület titkára a Himnusz meghallgatása után, mint levezető elnök köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte...
A taszári polgármesteri hivatal nagytermében ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját a Magyar Veterán Repülők Somogy Megyei Egyesülete. A jubileumi rendezvényen az egyesület tagjai mellett számos meghívott vendéget is köszönthettek, köztük Witzmann Mihály,...
A szentendrei Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub és Kapi Gábor nyugállományú százados, nótáskapitány kezdeményezése alapján 2017-től évente két alkalommal magyarnóta délutánt szervez Szentendrén, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár színháztermében. Nemzeti ünnepünk, március...
„Emlékezzünk ma tisztelettel azokra, akik 1848-49-ben hittek hazánk jövőjében, és tegyük hozzá a magunk részét ehhez a jövőhöz” – szólította fel a közönséget dr. Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős...
Hadisírgondozás az Új Köztemetőben Közel egy évtizede, előző évek hagyományait követve a Bem József Bajtársi Egyesület tagjai (Belovai János, Csomós Lajos, Galuska László, Faragó Ilona, Hugyecz György, Szegedi Ágnes és Koós Gábor) idén is csatlakoztak az MH...
Március 10-én a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) elnöksége Budapesten, a Kerepesi úti székhelyén megtartotta ez évi első ülését, amelyen az elnökség tagjain kívül részt vett a Felügyelő Bizottság elnöke, a Tanácsadó Testület elnöke, a Bajtársainkért...
Amikor 1991. március 11-én a Vaszary kávéházban 27 elszánt alapító tag úgy döntött, hogy létrehozza ezt az egyesületet, valószínűleg nem gondolták, hogy egyszer majd ennyi emlékmű, ennyi rendezvény és ennyi közös élmény áll mögöttünk. Sőt, talán azt sem gondolták,...
Kitartás, állhatatosság, bátorság jellemezte a doni hősöket
2025.01.13
Azok a magyar katonák, akik a Don-kanyarban megvívott harcoknál szolgálatot teljesítettek, bátorságról tanúbizonyságot téve küzdöttek és harcoltak – fogalmazott dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke a doni katasztrófa áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, a Szentháromság téren január 12-én, vasárnap.
A Magyar Honvédség központi megemlékezésén a Honvéd Vezérkar főnöke felidézte, hogy nyolcvankét évvel ezelőtt indult meg a szovjet Vörös Hadsereg támadása Uriv-Sztorozsevoje hídfőnél. A szovjet támadás megsemmisítő erejű csapást mért a Don vidékére 1942-ben kivezényelt magyar királyi 2. honvéd hadsereg katonáira.
„Egyes alakulatok, egyes alegységek helytálltak és felvették a harcot. Bár gyengén szervezettek voltak, elégtelen fegyverzettel, páncéltörő képesség híján, de helytálltak” – emelte ki Böröndi vezérezredes, aki szerint leginkább azok az alegységek, egységek voltak sikeresek, amelyeknél erős volt a bajtársiasság, az egymás iránti tisztelet.
A vezérezredes emlékeztetett: a Magyar Királyi Honvédség nem volt felkészülve sem a Szovjetunióval, sem az angolszász hatalmakkal való összecsapásra. „A trianoni béke után egy békehaderő 35 ezer fővel próbált létrehozni egy olyan kiképzést, felkészítést, amellyel egy ütőképes hadsereget próbált kialakítani. A győri program 1938-ban elindult, de már tudjuk, hogy későn” – értékelte a Darányi Kálmán akkori miniszterelnök 1938. március 5-én Győrött bejelentett, egymilliárd pengős hadseregfejlesztési programját.
Dr. Böröndi Gábor megkésettnek nevezte a fegyverzet, a felszerelés beszerzését, és úgy látja, az elméleti képzés is háttérbe szorult, ráadásul haderőszervezési problémák is voltak. Ahogy összegezte: mintegy 125 ezer főre tehető a 2. hadsereg egyéves keleti hadszíntéri tevékenysége során megsebesült, elesett, eltűnt vagy fogságba esett katonáinak száma.
A visszavonulás után keveset, az 1945 utáni időszakban pedig egyáltalán nem beszéltek erről a katasztrófáról Magyarországon. „Egyáltalán nem emlékeztek meg róla, mintha szégyen lett volna, ha valaki ott szolgálatot teljesített. Márpedig a katona szolgálatteljesítése soha nem szégyen. A katona a legjobbat próbálja teljesíteni azokkal a körülményekkel, felszereléssel, kiképzettséggel, ami rendelkezésre áll” – szögezte le.
A történelmi tanulságokról szólva Böröndi vezérezredes emlékeztetett, hogy határaink mentén harmadik éve folyik egy háború. „A Magyar Honvédség már 2016-17-ben elindított egy haderőfejlesztési programot, amelynek eredményeképpen új technikai eszközök érkeznek be folyamatosan, katonáink pedig új felszereléssel és fegyverzettel rendelkeznek” – fogalmazott a vezérkar főnöke. Hozzátette, hogy „mit sem ér a felkészített, kiképzett katona, ha nincs meg benne a legfontosabb: a tartás, az a morális erő, amely minden magyar katonát kell, hogy jellemezzen.”
Hangsúlyozta, egy erős, elkötelezett, ütőképes hadsereg létrehozása, megteremtése a cél annak érdekében, hogy ha kell, meg tudja védeni az országot, és magyar katona hiányos kiképzés, felkészítés miatt soha többé ne veszítse életét. „Rengeteget tanulunk a doni hősöktől: kitartást, állhatatosságot, bátorságot. Ezeknek kell jellemeznie az elkövetkező időszakban is a magyar katonát, a Magyar Honvédséget” – jelentette ki.
Dr. Böröndi Gábor vezérezredes beszédét követőn átadta a Doni Hősök Emléktúra indítását engedélyező menetparancsot Jásdi Balázs katonai hagyományőrző főhadnagynak, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezred főelőadójának. A túra főszervezője és koordinátora minden évben január 12-én a mindenkori vezérkar főnöktől veheti át a menetet engedélyező okmányt.
A Totha Péter Joel vezető tábori főrabbi és Mészáros László ezredes, protestáns tábori püspök által elmondott kegyeleti imák elhangzása után a budavári Mátyás-templomban szentmisével adóztak a doni katasztrófa áldozatainak emléke előtt.
Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök az egykori koronázótemplomban elmondott szentbeszédében úgy fogalmazott, hogy több mint harminc éve a mai nap kiemelt jelentőségű emléknapnak számít a honvédség történetében. „Január 12-én szent kötelességünk emlékezni katonaelődeinkre, akik 1942-43-ban a Don melletti csataterek véres küzdelmeiben haltak meg, akik a harcok után veszítették el életüket, akik munkaszolgálatosként, hadifogolyként haltak meg” – mondta a doni áttörés évfordulója alkalmából celebrált engesztelő és megemlékező liturgia során.
Kiemelte: életben kell tartani a Donnál elesett katonák emlékezetét. „Amikor elhunyt katonaelődeinkre emlékezünk, el kell gondolkodnunk az ember méltóságának szent és érinthetetlen mivoltán, amely minden etikai, erkölcsi rend alapja, amely kikezdhetetlen. Újra és újra tudatosítanunk kell, hogy minden emberben Isten képmását kell meglátnunk, még akkor is, ha a másikkal nem rokonszenvezünk” – jelentette ki.
Emlékeztetett: bár Woodrow Wilson amerikai elnök már az első világháború idején megfogalmazta a szállóigévé vált „soha többé háborút” kijelentését, az 1945. szeptember 2-án véget ért második világháború után is számos háború robbant ki, és több fegyveres konfliktus alakult ki. „Ezért, amikor a hősökre emlékezünk, nem feledkezhetünk meg a kiengesztelődésről, mert egyedül ennek révén teremthető meg az a béke, amely az igazságosság megőrzése által a megbocsátó irgalomban tud valódi gyógyulást adni” – tette hozzá.
A megemlékezéseken – mások mellett – Kaszab Zoltán MH vezénylő zászlós, dr. Töll László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium katonai identitásért felelős miniszteri biztosa, dr. Drót László dandártábornok, az MH Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka, Bozó Tibor nyugalmazott altábornagy, a Honvédelmi Sportszövetség elnöki tanácsadója, Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója is részt vett.
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség célkitűzéseit támogató, illetve a katonai hagyományőrzéssel foglalkozó szervezetek vezetői és képviselői is fejet hajtottak az elesett, megsebesült vagy eltűnt honvédek és a munkaszolgálatosok emlékére.
forrás: honvedelem.hu
A szerk. megjegyzése: a rendezvényen a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségét Esküdt Lajos nyugállományú ezredes, elnök képviselte.