A Nagykanizsai Honvéd Egyesület, fennállásának 55. évfordulója alkalmából kopjafát állított a Tripammer utcai temetőben 2025. október 16-án, csütörtökön. Az emlékhely a városban szolgált egykori katonáknak állít méltó emléket – egy olyan közösségnek, amely évtizedeken keresztül szerves részét képezte Nagykanizsa történetének és életének.
Az avatáson Körtvélyessy Atilla a Nagykanizsai Honvéd Egyesület elnöke elmondta, hogy a megemlékezés nem csupán tisztelgés volt a múlt előtt, hanem az összefogás ünnepe is. A kopjafa létrejötte széleskörű társadalmi támogatásnak köszönhető, mivel akárkit megkeresett, mindenki gondolkodás nélkül segített, ezért is ez összefogás kopjafája. Wegroszta Zoltán fafaragó, népi iparművész mellett Tomasics László, Szabadics Zoltán, Draskovics Szilárd, Szabó Balázs, Meggyes Ernő, Bencsik Attila, valamint Garai József és Garai László vették ki részüket a megvalósításból. A tagok abban egyetértenek: fontos, hogy minden hazáját szolgáló katonára méltó módon emlékezzenek
Nagykanizsa egy nagy hírű katonaváros volt, itt valamikor hét laktanya állt, melyben sok évtizedig több, mint háromezer katona szolgált, és én úgy gondolom, hogy az a minimum, hogy állítunk nekik emlékhelyeket – fogalmazott Körtvélyessy Attila.
Reméljük, hogy a jövőben is elmondhatjuk: Nagykanizsa nemcsak katonaváros volt, hanem katonaváros maradt. Nekünk pedig kötelességünk, hogy emlékezzünk azokra, akik itt szolgáltak, becsülettel, tisztességgel, hazájuk védelmében – hangsúlyozta köszöntő beszédében Fodor Csaba alpolgármester. Ez fontos, én ezt hiszem, és nagyon örülök, hogy az egyesület felkarolta és felvállalta, hogy egy ilyen kopjafát állít. Ugye a kopjafáknak mindig van egy üzenete, sokak úgy gondolják, a múltról, a gyászról, az emlékezésről szólnak, de itt most nem arról szól ez az egész, hogy gyászolunk, vagy bárkit is, vagy hősi halottakat ünneplünk, hanem itt arról szól, hogy az élőket, és mindazokat ünnepeljük, akik a haza védelme érdekében, akármennyi szolgálatot is, de Nagykanizsán eltöltöttek – mondta el Fodor Csaba.
A kopjafa főleg fából kifaragott, díszített emlékoszlop. Általában megemlékezésül vagy kegyeleti emlékként szolgálhat, esetleg kerti plasztikaként. Gyakran egy ember magasságával bír, kiforrott harmónia és formavilág jellemzi. Motívumkincse a protestáns gombosfák formavilágát idézi, tájékoztatta az ünnepségen résztvevőket Wegroszta Zoltán, fafaragó, népi iparművész, a kopjafa alkotója. A magyar népművészet romantikus megközelítése vezetett a kialakulásához. A kopjafaállítás régi székely szokásra vezethető vissza. Faragása reneszánszát éli és mint nemzeti szimbólumot használják emlékhelyek megjelölésére.
A továbbiakban az elkészült emlék kopjafáról elmondta, hogy mérete jelentős.
A kopjafa szimbólum rendszere, felülről lefelé olvasva a következő:
A Sisak, mely egy hegyes végű forma a bátor harcos katona férfi szimbóluma.
A Pihenő a szimbólumok közötti elválasztást és az előző gondolatrendszer lezárását szolgálja.
A magyar vagy székely kereszt a szimbólum a magyar származásra, a magyar nemzetiségű emberre utal.
Jelentése egyben a büszke, jó hazafi.
Kétjelentésű egyben, mert a keresztyén elkötelezettségre is utal. Ennek képi megjelenítése az „András kereszt” motívum.