Október 05-én, Marcali Bajtársi Egyesület Dalárdája megalakulásának 20. évfordulóján nagyszabású rendezvényt szervezett a Marcali Bajtársi Egyesület. A dalostalálkozóra hét baráti együttest hívtak meg Mesztegnyőről, Kiskanizsáról, Kéthelyről, Liszóról, Zalaapátiból és...
Herendi megemlékezés
A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnöksége az elmúlt években is kiemelt rendezvényként kezelte a herendi vasúti baleset során elhunyt hivatásos és sorállományú katonákra történő megemlékezés megszervezését, megtartását. Igaz kevesen, de a pandémia időszakában is itt voltak a Szövetség képviselői és elhelyezték a megemlékezés koszorúit—mondta bevezetőjében Vilner Péter ny. ezredes alapfeladati elnökhelyettes január 31.-én herendi vasútállomáson rendezett megemlékező ünnepségen a Himnusz elhangzása után.
55 évvel ezelőtt, 1969. január 31-én az MH 26. Gépesített Lövészezred (Lenti) harckocsi zászlóaljának több tagja – szolgálati feladat végrehajtása során – a herendi vasútállomáson vasútbiztonsági hiba miatt halálos kimenetelű balesetet szenvedett. Az ütközést követően meghalt kettő tiszt (Kovács István százados, Tóth József főhadnagy), nyolc sorkatona (Barnaki Imre és Zajácz János szakaszvezetők, Jáva Mihály, Szilágyi Károly, Kovács László, Sáfár István, Kovács István, Szabó István tizedesek), és Németh Béla vonatvezető, valamint huszonhat katona súlyos, életveszélyes, tizenhat katona könnyű sérülést szenvedett. Az érkező gyorsvonaton öten súlyosan, tizenheten könnyű sérülést szenvedtek.
Az elhunytak emlékére – a veszprémi nyugállományúak klubjának kezdeményezésére és a honvédelmi minisztérium anyagi támogatásával – a Szövetség 2014-ben a herendi vasútállomáson emléktáblát állított.
A megnyitó gondolatok után a szép számmal megjelent érdeklődők, megemlékezők, köztük a Herendi Német Nemzetiségi Általános Iskola 7. osztályos tanulói előtt a honvéd vezérkari főnök képviselőjeként Dr. Hegedűs János ezredes megemlékező beszédében hangsúlyozta: az áldozatok a kötelességteljesítés hősei. Pedig nem készültek hősnek, szívesebben élték volna mindennapi életüket családjuk, barátaik körében. De ezt már nem tehették meg. Szolgálatteljesítésük során életüket vesztették.
A tragédiát követő összefogás példaértékű volt, – folytatta – ahogy a társadalom különböző rétegei összefogtak, hogy a súlyos sérülteket megmentsék.
Önzetlenségük üzenet a mai kornak: hogy nekünk is a magunk helyén és a magunk tehetsége szerint kell felelősséget vállalnunk és tennünk kell a közösségért: honfitársainkért, bajtársainkért. Ez a kötelességünk.
Vallom, hogy csak azok halnak meg, akiket elfelejtenek. Ezeket a katonákat nem feledjük – zárta beszédét az előadó.
A megemlékezés koszorúit a katonai külsőségek szerint az emléktáblánál Honvéd Vezérkar főnök képviseletében Dr. Hegedűs János ezredes és Berda Zsolt főtörzszászlós, vezénylő zászlós, a Honvédelmi Minisztérium képviseletében Dr. Németh Papp Eszter kormánytisztviselő, a Humánpolitikai Főosztály vezetője, Herend város polgármestere, Jánszky Lajos László és Hegyi Gábor, Ujhelyi Csaba képviselő, Dr. Czili Ernő jegyző, MÁV képviselőjeként Bódis Brigitta állomásfőnök és Rigóné Gián Henrietta helyezte el.
A család koszorúját Balogh Zsigmond helyezte az emléktábla elé, akinek édesapja idősebb Balogh Zsigmond katonaként elszenvedője volt a szerencsétlenségnek, és 2021-ig, haláláig rendszeresen részt vett a megemlékezéseken, unokája Patrik, pedig a katonai pályát választva jelenleg másodéves hallgató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Honvédtisztképző Karán, és aki szintén jelen volt a rendezvényen.
Közös koszorút helyezett el a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesülete, Fegyveres Erők Veszprém Körzeti Nyugállományúak Klubja, a MATASZ Veszprém megyei egyesülete, koszorúztak a „Gábor Áron” Nyugállományúak Klubja képviselői is.
A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége részéről Esküdt Lajos ny. ezredes, koordinációs elnökhelyettes koszorúzott.
A megemlékező rendezvény a Szózat és a Magyar Takarodó hangjaival zárult, amelyet követően a jelenlévők megtekinthették azt a kiállítást, amely a tragikus katasztrófának állított emléket, annak a tragédiának, amelyet soha nem lehet elfelejteni!
Szöveg: Vilner Péter
Fotók: Bara Erzsébet