BAJTÁRSI EGYESÜLETEK
ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
Aki megizlelte a repülés és ejtőernyőzés örömét, aki egyszer átélte ennek az érzésnek semmihez nem fogható hatását soha nem tudja és nem is akarja azt elfelejteni. A repülés a szabadsággal egyenlő, az ember hatalmával természet erői felett, a végtelent, az...
Magyarország sorsfordító döntés előtt áll: nem csupán pártokról vagy politikai irányokról, hanem a háború és a béke alapvető kérdéséről döntünk – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség Budapesti Nyugállományúak Klubja megalakulásának 65. évfordulója...
A Radaros Katonák Baráti Kör március 20-n tartotta éves beszámolóját. A közgyűlésen a tagság több mint fele jelent meg. A levezető elnök, Szaniszló András nyugállományú százados, alelnök köszöntötte a tagságot. Külön köszöntötte Rácz Mihály nyugállományú ezredest a...
Március 05-én tartotta meg az egyesület a Nőnapi megemlékezésüket az MRVT tiszti étkezdéjében. Az ünnepséget Bartekné Frank Judit vezetőségi tag nyitotta meg, köszöntve a megjelenteket, majd pár soros beszédében köszöntötte az egyesület női tagjait. A nőnapi...
Minden közhasznú szervezet működésében nagyon fontos pillanat az éves beszámoló közgyűlés. Ez természetesen nem csak egy jogi aktus, hanem alkalom a találkozásra is. 2026. március 27-én délután egy ilyen eseményre fókuszált a Szegedi Bajtársi Klub. A Vezetőség sokat...
Ez év március 30-án került sor Taszáron az éves beszámoló közgyűlés megtartására. A közgyűlés előtt a Magyar Honvédség Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred 5. Hadkiegészítő és Toborzó Központ – Kaposvár Központparancsnok helyettese Győri Tamás őrnagy, a honvédelmi...
A nyugállományúak, ernyőszervezeteik részéről a ’80-as évek vége óta folyamatosan merül fel igényként honvédségi nyugdíjas-, idősotthon létrehozása és üzemeltetése, mely néha egészen nagy nyilvánosságot kapott. Kevesebb figyelem övezte azt a hosszú ideje meglevő...
Az elhunytak névjegyzéke a 2026. február 21. és 2026. március 27. között beérkezett adatok alapján (összeállította a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnöksége). A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnöksége őszinte részvétét fejezi ki a családtagoknak,...
Az 1848-49-es szabadságharc egyik meghatározó eseményére az 1849 április 2-i Hatvani csatára emlékeztek meg ünnepélyes keretek között Hatvanban. A tavaszi hadjárat első győzelme nemcsak katonai sikert jelentett, hanem reményt adott magyar nemzet számára. Az 1848-49-es...
35 taggal, 1970. január 23-án alakult meg a tatai Helyőrségi Nyugállományúak Klubja azzal a céllal, hogy összefogja a térségben élő, honvédséghez kötődő állampolgárokat, erősítése a Magyar Honvédséghez való érzelmi kötődésüket. Pártoktól, politikai tevékenységtől...
A magyar–lengyel barátság napját minden évben március 23-án ünneplik, amelyet 2007-ben a magyar Országgyűlés és a lengyel Szejm egyhangúlag nyilvánított hivatalos emléknappá. A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) Közép-magyarországi Régió két...
Március 18.-án délután, a nyíregyházi megyei Könyvtárban a Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság által szervezett „Értékes Esték” programsorozat keretében, teltház előtt emlékeztünk meg Toma Andrásról. az utolsó hadi fogolykén ismerté vált ember életútjáról. A...
Ünnepi rendezvénnyel ünnepelte 55 éves fennállását a Kiskőrösi Helyőrség Nyugállományúak Klubja A klub jubileumát koszorúzás, kiállítás, elismerések átadása és koncert tette emlékezetessé. Ez év március 17-én ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg a Kiskőrösi Helyőrség...
A Nagykanizsa Honvéd Egyesület 2026. március 17-én, kedden, 10 órai kezdettel, Honvéd Kaszinó tükörtermében megtartotta közgyűlését. Geiger László az egyesület titkára a Himnusz meghallgatása után, mint levezető elnök köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte...
A taszári polgármesteri hivatal nagytermében ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját a Magyar Veterán Repülők Somogy Megyei Egyesülete. A jubileumi rendezvényen az egyesület tagjai mellett számos meghívott vendéget is köszönthettek, köztük Witzmann Mihály,...
A szentendrei Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub és Kapi Gábor nyugállományú százados, nótáskapitány kezdeményezése alapján 2017-től évente két alkalommal magyarnóta délutánt szervez Szentendrén, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár színháztermében. Nemzeti ünnepünk, március...
„Emlékezzünk ma tisztelettel azokra, akik 1848-49-ben hittek hazánk jövőjében, és tegyük hozzá a magunk részét ehhez a jövőhöz” – szólította fel a közönséget dr. Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős...
Hadisírgondozás az Új Köztemetőben Közel egy évtizede, előző évek hagyományait követve a Bem József Bajtársi Egyesület tagjai (Belovai János, Csomós Lajos, Galuska László, Faragó Ilona, Hugyecz György, Szegedi Ágnes és Koós Gábor) idén is csatlakoztak az MH...
Március 10-én a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) elnöksége Budapesten, a Kerepesi úti székhelyén megtartotta ez évi első ülését, amelyen az elnökség tagjain kívül részt vett a Felügyelő Bizottság elnöke, a Tanácsadó Testület elnöke, a Bajtársainkért...
Amikor 1991. március 11-én a Vaszary kávéházban 27 elszánt alapító tag úgy döntött, hogy létrehozza ezt az egyesületet, valószínűleg nem gondolták, hogy egyszer majd ennyi emlékmű, ennyi rendezvény és ennyi közös élmény áll mögöttünk. Sőt, talán azt sem gondolták,...
A XII. Szolnoki Ejtőernyős Világbajnokság 50. évfordulója alkalmából nyílt emlékkiállítás a RepTár – Szolnoki Repülőmúzeum-ban. Az ünnepélyes megnyitóra ellátogatott a 74-es VB nemzeti női és férfiválogatott néhány tagja, valamint több ma már veterán ejtőernyős.
A megnyitón Szabovik Zoltán István, az Ejtőernyősök Szolnoki Szervezete elnöke, a kiállítás rendezője tartott ünnepi beszédet.
„Egy-egy repülőtér közelében megállva, csodálattal figyelhetjük meg azokat a bátor embereket, akik a magasban köröző repülőgépektől vagy helikopterektől elválva, apró pontokként zuhannak a föld felé, majd néhány lélegzetelállító másodperc után sokszínű selyemkupolák lebegnek az ég és föld között. Ezeket a bátor embereket ejtőernyősként ismerjük.”*
A hadi kultúra, a honvédelem, a sport és katonai képességek, hagyományaink, valamint értékeinek megőrzése különösen fontos a társadalom számára.
Az ejtőernyőzés, ejtőernyő kiképzés folyamata a honvédség szerves egységeként jelenik meg mindvégig. A második világháború előtt, majd közvetlenül a második világháború után létrehozott ejtőernyős alakulatok a hadászati, hadműveleti vezetés manőverező képességét voltak hívatottak javítani. Az ejtőernyő ebben az elgondolásban a repülőgép mellett a gyors átcsoportosítás eszköze volt. Döntő cél az alakulatok felállításával az volt, hogy fontos hadműveleti körzetekbe gyorsan juttassanak gyalogsági, illetve könnyű tüzérségi eszközökkel felszerelt erőket és ezzel a hadászati-hadműveleti erőviszonyokat megváltoztassák. Erre az alkalmazási elvre épült a kiképzés, amely központi eleme a felderítésnek, az ellenség mélységében történő működés feltételei kialakításának, az ejtőernyővel való kijutásnak a gyakorlása volt, ez utóbbi volt legvonzóbb kiképzési ág. Az ejtőernyős kiképzés akkori irányítói – elsősorban Valkó Gyula százados később, de még korszakban Hüse Károly, Kovács Sándor, Juhász József – jól felkészült, népszerű tiszthelyettesek, tisztek voltak. Tudásuk részben a légierőnél és eje. zászlóaljnál, illetve MHSZ-nél szerezték. Itt azt is meg kell említeni, hogy az alakulat személyi előkészítő bázisai ebben az időszakban szinte kizárólag az MHSZ ejtőernyős klubjai voltak. Döntően egészséges rivalizálás jellemezte – polgári és katonai ejtőernyőzés viszonyát.
A civil életben a bátrak sportjaként számon tartott ejtőernyőzés fényes karriert futott be a honvédségben is, ahol az ejtőernyőzés napjainkban is kiemelt kiképzési terület. A nemzetközi megmérettetésben az elmúlt huszonöt évben a világ élvonalába tartoznak sportolóink. Csapat célba ugrásban katonai világbajnok 2016-ban, Európa bajnok 1997-ben; a FAI világbajnok egyéniben Olenyik Roland 2008-ban, Asztalos István Európa bajnok 1993 és 2017-ben.
Ezek a különlegesen kiképzett katonák ma is részét képezik valamennyi állam hadseregének és éppen speciális képességeiknek köszönhetően bevethetők bármely terepen és időjárási viszonyok között. Az a különleges képesség, amivel az ilyen alakulatoknál szolgáló katonák rendelkeznek egy sajátos összetartozást is követel. Összetartozást, bajtársiasságot az embert próbáló kiképzési feladatok során és speciális műveleti feladatok alkalmával Afganisztánban, vagy éppen a Balkánon.
Összességében megállapítható, hogy a katonai és sport ejtőernyőzés nemcsak a szolnokiaknak és a környéken élőknek őriz, közvetít értékeket, hanem Jász-Nagykun-Szolnok megye lakossága, Magyarország és az egész magyarság számára is, ezért érdemes arra, hogy szerepeljen a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktárban.
A Szolnoki Értéktár Bizottság 2018. december 12-én felvette a települési értéktárba.
Szöveg: Szabovik Zoltán István, fotók: Lengyel Tünde
*Idézet a Zrínyi Katonai kiadó által a „Haditechnika Fiataloknak” sorozatban 1980-ban megjelent „Ég és föld között – ejtőernyők – ejtőernyősök” című füzet – szerző: Árvai Zoltán, szaklektor: Gajdán Miklós – előszavából
