A Szegedi Bajtársi Klub Közhasznú Szervezet több évtizedes hagyományt követve idén is megemlékezést szervezett a Szegedi Dómnál. Az 1932-ben felavatott dombormű az 5. Honvéd gyalogezred dicsőséges tetteit a nemzet elé állítva hirdeti örökségüket. Csepi László...
Megemlékezések Budapesten és Veszprémben
Minden év április 12-én a magyar ejtőernyős és repülő társadalom két szomorú eseményre emlékezik: 1941 április 12-én a bevetésre induló harccsoport vezér gépének lezuhanására, valamint Kiss Zoltán ejtőernyős százados 1952 áprilisi kivégzésére.
Megemlékezés és koszorúzás Budapesten
A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége által több évtizede szervezett megemlékezés – a hagyományokat követve – a Rákoskeresztúri temető 298/301-es parcellájánál kezdődött.
Lázár Tibor őrnagy idézte fel a koncepciós per után kivégzett és ismeretlen helyre temetett Kiss Zoltán posztumusz alezredes életútját, aki 1938-ban a megalakuláskor és 1948-ban az újrakezdéskor a magyar katonai ernyőzés egyik alapító tagja volt. Kiss Zoltán fiai, az MH Szárazföldi és Légierő Parancsnokság képviselői, a veterán ejtőernyősök és az ejtőernyőzést folytató katonai szervezetek képviselő helyezték el az emlékezés koszorúit.
A Fiumei úti sírkert 52-es (Hősök) parcellájában vitéz Bertalan Árpád posztumusz alezredes sírjánál folytatódott a megemlékezés. Itt Félhelyesné Zubonyai Judit, vitéz Bertalan Árpád unokája is lerótta kegyeletét. A megemlékező beszédet Gáll Gábor a MEBSZ Kegyeleti Bizottságának elnöke tartotta. A MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár parancsnoka Sánta Gábor dandárparancsnok, és az ejtőernyőzést folytató alakulatok képviselői közös koszorút helyeztek el. dr. Lippai Péter dandártábornok, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja, Maruzs Roland alezredes a HIM parancsnok helyettese is fejet hajtott a sírnál. A MEBSZ nevében Molnár Zsolt ezredes elnök dr. Boda József ny. nb. vezérőrnagy és dr. Sipos István koszorúzott. A megemlékezés a takarodó hangjaival zárult.
A budapesti megemlékezés sorozat a Farkasréti temetőben zárult, ahol a vezérgép pilótáinak sírhelyei találhatók. Mogyorósi Attila ny. alezredes, az Magyar Veterán Repülők Szövetsége budapesti szervezetének elnöke mondta a rövid megemlékező beszédet. MH Szárazföldi és Légierő Parancsnokság képviselői mellett az ejtőernyőzést folytató katonai szervezetek után MEBSZ tagjai is lerótták kegyeletüket a hősi halált halt pilóták nyughelyénél. Ezt követően Sáray Bertalan nyugállományú ejtőernyős ezredes sírjánál is emlékeztünk, aki szintén az első ejtőernyős alakulat tisztje volt, valamint az 1948-as újrakezdés meghatározó alakja.
A budapesti megemlékezéseken a Nemzeti Örökség Intézete nevében Móczár Gábor főigazgató, valamint Jakab Csanád és Fehér Zoltán munkatársak helyezték el a megemlékezés koszorúit.
(forrás: mebsz.hu, fotók: Rédl Henrietta)
Megemlékezés a repülőbaleset áldozatairól Veszprém-Jutaspusztán
A hagyományoknak megfelelően katonák és civilek, idősek és fiatalok pénteken a Veszprém-Jutaspusztán lévő ejtőernyős emlékműnél az 1941. április 11-én történt katonai repülőgép baleset áldozataira emlékeztek.
Az ünnepséget Soós Lajos nyugállományú alezredes, a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprém Megyei Egyesületének elnöke nyitotta meg, majd felkérte Hegedüs Barbara alpolgármester asszonyt, hogy köszöntse az ünnepségen megjelenteket.
Az alpolgármester asszony rövid beszédében kiemelte annak fontosságát, hogy Veszprém városa a történelme során nagyon sok szállal kötődik a katonákhoz. Katonai szolgálat minden korszakban nagyon jól kifejezte az önfeláldozást, a haza iránti szeretetet. Fontos ez napjainkban is, amikor a világban több helyen, valamint a határaink mellett is háború dúl, ezért a városban is nagyon fontos a katonák jelenléte. Köszönet azoknak – hangsúlyozta – akik a katonai hagyományokat ápolják, ezzel emlékeznek azokra az eseményekre, amelyek során a katonák a tetteikkel mutatták meg elkötelezettségükez a hazájuk iránt.
Az ünnepi beszédet Molnár Zsolt ezredes, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének elnöke, a hódmezővásárhelyi dandár parancsnoka mondta.
A parancsnok megemlékezett az egykori katonai küldetés legfontosabb eseményeiről:
A Magyar 3. Hadtest alakulatai 1941. április 11-én 14 órakor támadást indítottak a Duna – Tisza által határolt Jugoszláv területeken, a baranyai háromszög, valamint a muraközi területek elfoglalásáért. A hadműveletek során az 1. Magyar Ejtőernyős zászlóalj bevetésével is számoltak. A nagy esőzések miatt viszont a pápai repülőtér felszállásra alkalmatlanná vált, ezért a tervezett indulást áttették Veszprém-Jutaspuszta repülőterére.
- április 12-én a magyar légierő Savoia-Marchetti SM -75 típusú szállító repülőgépe a tervezett bevetés körzetében felderítést hajtott végre. A pilóta jelentése szerint a hídon a szerb hadsereg jelentős katonai mozgása volt tapasztalható. Ezért a magyar hadvezetés úgy döntött, hogy a híd ellen megindítják a tervezett akciót. A pilóták 16 óra 45 perckor beindították a motorokat. Az első gép Bertalan Árpád őrnaggyal hamarosan meg is kezdte a felszállást és a hangárok vonalában felemelkedett. A vezérgép hirtelen elveszítette a sebességét és mintegy 50-80 méter magasságban átbillent, jobbra dőlt és lapos szögben, működő motorokkal a földbe csapódott. A kiömlő üzemanyagtól a repülő szinte azonnal lángra lobbant.
A repülőgépen Bertalan őrnagy és 5 fős személyzete, valamint 23 fő ejtőernyős katona tartózkodott. A sors 11 katonának adta meg a tűzhaláltól való megmenekülést, de 3 katonának csak egy nap haladékot adott, és ők is követték a bajtársaikat.
A többi katona a látottak ellenére felvette a küzdelmet és a hadvezetés által kitűzött feladatokat teljesítették. Példát adva ezzel az utókornak, a ma katonáinak a tisztességes helytállásról. Ezért is kötelességünk a katonai repülőbalesetben elhunytak emlékének a megőrzése, ápolása – zárta beszédét a szövetség elnöke.
Az ünnepség az áldozatok neveinek, beosztásának, rendfokozatának és életkorának egyenkénti felolvasásával folytatódott, majd a tábori lelkész szolgálat részéről Oláh Emil ezredes mondott imát, kérve az áldozatok túlvilági lelki megnyugvását.
Az ünnepség napjaink aktív ejtőernyős katonái tisztelgő ugrásával folytatódott. Az ejtőernyős katonák egy-egy ismert honvédségi alakulat zászlójával hajtották végre az ugrásukat.
Az ünnepség végén a résztvevők virágaikkal tisztelegtek a fiatalon elhunyt katonák emléke előtt.
A Honvéd Vezérkar, a Légierő Parancsnokság, a város, a katonai alakulatok, a Magyar Ejtőernyős Szövetség vezetőit követően a MEBSZ koszorúját Molnár Zsolt ezredes és három bajtársunk helyezte el. A MATASZ nevében Demeter Ferenc nyugállományú alezredes és Simon-Jójárt Sándor nyugállományú ezredes helyezte el a megemlékezés koszorúját. A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége és a Magyar Veterán Repülők Szövetsége nevében Vilner Péter ny. ezredes és Gál István ny. ezredes koszorúzott. A megemlékezésen jelen volt Bertalan Árpád unokája, Félhelyesné Zubonyai Judit, és a tragédia egyik áldozatának unokaöccse László Attila ny. alezredes.
A rendezvény a Szózat és a Magyar Takarodó hangjaival zárult.
Szöveg és fotók: Demeter Ferenc (beosz.hu, matasz.hu)