Emléktábla avatás Kiskunfélegyházán

Emléktáblát avattak dr. Simon Sándor altábornagy, professzor, emeritus tiszteletére október 18-án, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum udvarán. A Kossuth Lajos Hadtudományi Alapítvány, valamint a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Bajtársi Egyesület eseményén Hideg István nyugalmazott őrnagy köszöntötte a megjelenteket, majd Fodor József nyugalmazott alezredes mondott beszédet.

A program második fele a Felsőtemetőben zajlott, ahol Kelemen József nyugállományú altábornagy, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke személyes gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Az esemény koszorúzással ért véget.

Fodor József beszédében kiemelte, bár dr. Simon Sándor nem Kiskunfélegyházán született, de a városban töltött szolgálata után mégis magáénak érezte a várost, majd az életrajzi adatokat ismertette: dr. Simon Sándor altábornagy 1929. szeptember 10-én Vácott született, de gyermekkorát, a család ősi otthonában Kiskundorozsmán töltötte, onnan vonult be katonának. A 7. gépkocsizó lövészhadosztálynál eltöltött idő alatt, élete végéig szóló kötődés jött létre közte és a település között. Hadosztályparancsnokként szolgált itt 1977. január 1. és 1982. november 15. között.

Kiskunfélegyházáról olyan emlékekkel folytatta katonai pályafutását, amelyek meghatározták későbbi életét és visszahúzták a szeretett városba. 1949-ben vonult be katonának, vélhetően nagyapja nyomdokai után Komáromba huszárnak. A Kossuth Tüzér Tiszti Iskolán kezdte meg tanulmányait és 1950-ben lett tiszt. Pályafutása során igen nagy figyelmet szentelt a tisztképzésnek és a hadtudományi kérdések vizsgálatának. 1975-ben sikeresen megvédte hadtudományi kandidátusi, majd 1988-ban hadtudományi doktori értekezését. 1986-ban lett egyetemi tanár. A hadtudomány iránti elkötelezettségi okán folytathatta pályafutását az akadémia parancsnokaként. 1982-től 1991-ig a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnoka.

Elődei munkáját folytatva elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy az akadémia 1986-ban megkapta az egyetemi jogosultságot. Aktív közéleti tevékenységet folytatott. Az 1990-ben megalakuló Magyar Hadtudományi Társaság tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának első elnöke. A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének egyik alapítója és 1990-től 1992-ig első elnöke.

A szíve mindig visszahúzta Kiskunfélegyházára, így nem volt váratlan, hogy 1991-ben, nyugállományba vonulását követően, – bár az akadémián is tovább tanított, dolgozott – itt kezdett tudományos, kulturális életet. Szerette a várost, a lakóit és a kunokat. Társszerzőként megírta A kunok a Don-kanyarban című könyvet. A történelmi, tudományos és kulturális tevékenység oda vezetett, hogy 1997-ben részt vett a Kiskun Múzeum Baráti Kör megalakításában. Haláláig, 2001-ig ő volt az első elnöke.

Befejezésül Fodor József néhány szót ejtett a felavatott tábla elkészülésének részleteiről: – Az emléktábla állítás hírére, egykori barátai, munkatársai, tanítványai, hallgatói, ismerősei, tisztelői mozdultak meg. Időt, energiát és nem utolsó sorban pénzt áldoztak, hogy megteremtsék a feltételeket a tábla megvalósítására. Elkészítését civil kezdeményezés indította el, az akadémia volt munkatársai, Tempfli József nyugalmazott százados javaslatára a Kossuth Lajos Hadtudományi Alapítvány felkarolta az ötletet és ehhez csatlakozott a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége is.

Szöveg: V. B., Fotó: Fantoly Márton

(forrás: felegyhazikozlony-eu)

Az emléktábla avatáson a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségét Kelemen József ny. altábornagy, tiszteletbeli elnök, Esküdt Lajos ny. ezredes, koordinációs elnökhelyettes és Hideg István ny. őrnagy, a Dél-alföldi Régió vezetője, és a Petőfi Sándor Bajtársi Egyesület elnöke, – amelynek vezetősége és tagjai jelentős szerepet vállaltak az emléktábla avatás megszervezésében – képviselték.

(A szerk.)