„Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki látta, hogy honnan indultunk el.”(Jókai Mór)
A világ felgyorsult, néha észrevétlenül beelőz bennünket, és csak robog tovább, mely magával hozza a fontos momentumok megélésének veszteségét. De vannak olyan mérföldkövek, melyeken nem hajthatunk csak úgy át, igenis meg kell álljunk egy pillanatra.
Egy sokunk által nagy tiszteletnek örvendő bajtársunk élete új fejezetéhez érkezett. Berdó Gábor nyugállományú százados, a BEOSZ Közép-dunántúli Régió régióvezetője tavasszal átadta beosztását Posztl Mihály nyugállományú alezredes részére. 2025. július 15-én Veszprémben, a vármegyei Hadkiegészítő és Toborzó Iroda szervezésében az Iroda és a Veszprém vármegyében honvédelem érdekében tevékenykedő nyugállományú szervezetek illetve a BEOSZ elnöke személyesen mondtak köszönetet mindazért a katonai- és emberi támogatásért, amit az elmúlt évtizedben kaptak Gábortól.
A meghívottakat Soós Gyula alezredes köszöntötte, majd Csatári Zsanett százados méltatta Gábor kivételes tevékenységét. Kiemelte: aki olvassa Berdó Gábor nyugállományú százados katonai önéletrajzát – mely több, mint 40 évet ölel fel -, ismeretlenül is egy tiszteletreméltó, kivételes katona rajzolódik ki előtte. Felelősségteljes beosztások, lineáris karrierút, folyamatos tanulás, fejlődési igény, melyet számtalan alkalommal magasabb szintű címekkel, díjakkal is elismertek. A rendezvényen résztvevők és talán mindenki számára az a legfontosabb, hogy a sorok között Gábor emberséggel, szorgalommal, megbízhatósággal, közös ügyekért való tenni akarással, kivételes hivatástudattal töltötte meg életpályáját, példát mutatva sokunknak. Aki nem ismeri Őt, talán felmerülhet benne a kérdés, hogy egy katona, hogy képes három katonai hadszíntéren is helytállni? Egy nyugállományú, egy hagyományőrző szervezetet vezetni, mindemellett pedig a Közép-dunántúli régióban működő nyugdíjas klubok, egyesületek működését koordinálni, támogatni…. A titok nyitja nem más, mint Berdóné Erika, aki több, mint 40 éve társa mindenben. Aki saját maga sem munkát, hanem hivatást választott anno, aki pedagógusként legalább annyira elkötelezett volt a hivatása iránt, mint Gábor maga, és aki mindenben támogatja a mai napig. Hiszen pontosan érti, tudja, miért és mennyire fontos neki a Magyar Honvédség.
A beszédet követően zenés-képes összeállítás során idézték fel a Központtal, a Veszprém vármegyében működő négy nyugállományú klubbal, valamint a Szövetséggel megélt közös munka emlékeit, majd ajándékkal köszönték meg évtizedes támogatását, virággal fejezték ki felesége, Erika iránti tiszteletüket, aki biztosítja hátterét. A BEOSZ nevében Esküdt Lajos nyugállományú ezredes, elnök méltatta és köszönte meg hatékony, előremutató tevékenységét, végül bemutatta Posztl Mihály nyugállományú alezredes urat, a régió újonnan megválasztott vezetőjét, kiemelte tapasztalati tudását, elhivatottságát, pályájának főbb állomásait. A jelenlévő együttműködő szervezetek vezetői egyhangúlag biztosították támogatásukról.
A hivatalos részt követően Soós Gyula alezredes és Csatári Zsanett százados házi készítésű hidegtálakkal, limonádéval, süteményekkel vendégelte meg a meghívottakat. A rendezvény baráti beszélgetéssel zárult.
Kívánjuk, hogy Gábor életének új fejezete legyen megtöltve egészséggel, szeretettel, elhivatottsággal, sikerekkel, elismerésekkel. Reméljük, hogy sokkal több időt tud együtt tölteni imádott családjával. Továbbra is számítunk tudására, aktivitására.
Posztl Mihály nyugállományú alezredesnek erőt, egészséget, szakmai sikereket kívánunk a BEOSZ Közép-dunántúli Régiójának vezetőjeként.
Szöveg: Csatári Zsanett