Egy különleges életút története

(Könyv Homola Csaba nyugállományú dandártábornok emlékére)

Október 28-án délelőtt a Honvéd Kulturális Központ kávézójában, egy igazán meghitt és különleges könyvbemutatón vehettünk részt. A rendezvényre Csilla, a tábornok úr lánya hívott meg minket. Itt került bemutatásra Homola Irén: Homola Csaba emlékére címet viselő könyve. A kávézóban főleg olyan emberek gyűltek össze, akik jól ismerték Csabát és szívesen osztották meg a vele kapcsolatos emlékeiket, élményeiket – ezekből állt össze ez a különleges emlékkönyv.

A különleges könyvbemutatót Pintér Ferenc nyugalmazott ezredes, Csaba régi jó barátja és bajtársa nyitotta meg. Ő köszöntötte a megjelenteket, és külön üdvözölte Csillát, a tábornok úr lányát, aki édesapja utolsó másfél évében odaadóan gondoskodott róla és sokat segített ügyeinek intézésében is.

A könyv befejező szerkesztői munkáit Ruda Bettina végezte el, mivel 2025. január 24-én Irénke sajnos elhunyt, így már nem érhette meg a kötet megjelenését. Pintér Ferenc külön köszönetet mondott Bettinának is, aki meghatottan beszélt arról, milyen nagy megtiszteltetés volt számára, hogy ő fejezhette be a könyvet.

A könyvbemutatón a résztvevők megtudhatták, hogy a megemlékező írások, történetek egy kötetbe rendezésének ötlete Izsák Gábortól, Csaba egyik legjobb barátjától, nyomdatulajdonostól származott. Ő javasolta az elképzelést a tábornok úr feleségének, Irénkének, aki picit gondolkodott, de örömmel fogadta az ötletet, és nagy lelkesedéssel kezdett bele a szerkesztői munkába. Ez lett volna a második könyve, amelyben házasságuk közös éveit idézte fel, és az írások révén szeretett férjének kívánt méltó emléket állítani. A Homola házaspár 58 évet élt együtt mély szeretetben, és kapcsolatuk egyik legfontosabb kapcsa a munka iránti közös szenvedélyük volt.

A felkért barátok örömmel vállalták, hogy megírják emlékeiket, hiszen Csabát nagyon sokan szerették és tisztelték. Közvetlensége, kedvessége és személyes varázsa mindenkire mély benyomást tett, aki csak ismerte őt. A könyvbe több mint harminc megemlékező írás került, amelyekben Csaba barátai, ismerősei és bajtársai osztották meg személyes élményeiket. A könyvbemutatón Kopasz Jenő nyugállományú dandártábornok, Pintér Ferenc nyugállományú ezredes, Magócsi Zoltán nyugállományú ezredes, Galló István nyugállományú ezredes, Czagány János nyugállományú alezredes és Csetényi Lászlóné, Kati idézték fel legkedvesebb emlékeiket Homola Csaba nyugállományú dandártábornokról. A történetekből egy nagy betűs EMBER alakja rajzolódik ki – olyan valakié, aki munkájával, (szolgálatával) emberségével és példamutató életével mély nyomot hagyott mindazokban, akik ismerték őt.

A tábornok úrral én tizenhét évvel ezelőtt találkoztam először, amikor külföldi vendégeket kísértem az Országházba. Ő fogadott bennünket – akkoriban a Parlament Honvédelmi Bizottságának szervezési feladatokat ellátó titkáraként dolgozott – és ő mutatta be vendégeinknek a gyönyörű épületet. Már azon a napon megfogott közvetlensége, kedvessége és hivatása iránti elhivatottsága. Innen indult a barátságunk, amely az évek során egyre szorosabbá vált. Amikor beléptem a Balassi Bálint Bajtársi Egyesületbe, rendszeresen találkoztunk, mindig jókat beszélgettünk. Csaba számomra igazi példakép volt – ezt sokszor el is mondtam neki. Ha valamilyen gondom adódott, mindig őt kerestem, mert tudtam, hogy számíthatok rá. Mindig önzetlenül segített, soha nem várt viszonzást, csak adott – figyelmet, tanácsot, biztatást. Ma is szeretettel gondolok rá, és az emlékeimben örökre „jó emberként” marad meg – olyan valakiként, akit soha nem lehet elfelejteni.

Csaba, a kiváló katona, hosszú és eredményekben gazdag pályafutása során mindig azon fáradozott, hogy segítsen a rászoruló bajtársain. Számára ez nem kötelesség volt, hanem belső hivatás – természetes része annak, aki ő volt.

A most megjelent kötet és a benne olvasható történetek még közelebb hozzák hozzánk egy nagyszerű ember és kiváló katona életét. A lapokon keresztül kirajzolódik egy 82 évet felölelő tartalmas és példamutató életút, amely sokunk számára iránytű marad. Ez a könyv azonban nemcsak a tábornok úr emlékét őrzi, hanem méltó tisztelgés szeretett felesége, Irénke előtt is, aki 58 éven át hű társa volt – jóban, rosszban, minden élethelyzetben mellette állt.

Kettejük története a szeretet, a hűség és az emberi tartás örök példája marad mindannyiunk számára.

Szöveg, fotók: Sárközi Zoltán nyugállományú őrnagy