HÉF ülés

Úton a jogállási törvény felé

A katonák jogállását szabályozó törvény megalkotása abszolút prioritás – hangzott el a Honvéd Érdekegyeztető Fórum harmadik negyedévi ülésén. Erre azonban csak az Alaptörvény esetleges módosításával nyílna, vagy a tervezett új alkotmány életbelépésével lesz majd lehetőség. Addig a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) kormányrendelet módosításával eszközölhetőek az aktív és nyugállományú katonák körülményeinek javításához szükséges jogszabályi változások.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) Balaton utcai objektumában dr. Hegedűs János ezredes, a HM Humánpolitikai Főosztály főosztályvezetője köszöntötte a fórum résztvevőit, akiket először Dúl Sándor ezredes, a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály főosztályvezetője tájékoztatott a minisztériumot érintő fontosabb változásokról. 2026. augusztus 1-jével megszűnt a katonai nemzetbiztonságért felelős államtitkári pozíció, illetve a sport területe a honvédelmi tárcától átkerült a Belügyminisztériumhoz.

Új szakterületként önálló felsővezetői szintű területté vált a védelmi informatika és kibervédelem, amelynek minisztériumi vezetését és koordinálását a digitalizációért és kibervédelemért felelős államtitkár látja el. Az új felelősségi kör kiterjed – többek között – a digitális transzformációra, innovációra és döntéstámogatásra, a mesterséges intelligencia alkalmazására, a kiberműveletekre, az információbiztonságra, valamint a kiberrezilienciára.

A haderőfejlesztés és a haditechnikai ellátás aktualitás feladatairól Fricz István ezredes számolt be. A HM Hadfelszerelési Főosztály főosztályvezetője kiemelte, hogy hazánk NATO-tagként teljesített haderőfejlesztési vállalásainak köszönhetően az utóbbi években nagymértékben megnőtt a honvédelmi költségvetés.

Elmondta, hogy az úgynevezett hadfelszerelési igazgató az, aki irányítja a teljes hadfelszerelés-fejlesztést, kapcsolatot tart a védelmi iparral, a vezérkarral, gyűjti, kezeli és menedzseli az információkat. Informatív előadásában Fricz ezredes hangsúlyozta a katona szerepét – az állomány megtartásának szükségességével. Tíz-tizenkét év, mire valaki profi kezelője lesz egy nagyértékű eszköznek – hívta fel a figyelmet. Minden védelmi képesség rendkívül összetett, csak az „ember, vas, képzés” hármasán alapulhat – mondta. A hazai hadiipari gyártási kapacitásokat bővíteni kell, meg kell kezdeni e téren a felzárkózást a nyugat- és közép-európai államokhoz, ami nemzetgazdasági és egyben nemzeti, érdek, szuverenitási kérdés is – tette hozzá.

Csepcsányi Zsolt alezredes, a Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökség kiemelt főtisztje a vezérkar szervezeti változásairól informálta a jelenlévőket, illetve bepillantást adott a jövő feladataiba. A célok között kiemelve a feladatközpontú és rugalmas honvédségi szervezet kialakítását, a korszerű légvédelmet, a nagyhatótávolságú tüzérségi és pilótanélküli rendszerek alkalmazását, a nehézdandár-képességet, a kibervédelem és az elektronikai harcviselés fejlesztését, a harci erők létszámának növelését, a korszerű kiképzések, képzések biztosítását, a Magyar Honvédség vonzerejének és megtartó erejének növelését.

A szolgálati járandóságban részesülők és a nyugdíj előtti rendelkezési állományban lévők helyzetét, illetve az aktív állományúak öregségi nyugdíj előtti ellátását tárgyaló napirendi pont keretében dr. Hegedűs János ezredes elsőként a honvédelmet és a katonákat érintő általános jogi környezetet mutatta be. A HM Humánpolitikai Főosztály főosztályvezetője elmondta, hogy egyelőre bármilyen változás a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) kormányrendelet módosításával lehetséges.

A változtatások előkészítése érdekében munkacsoport alakult, amely már felsővezetői jóváhagyásra előkészítette a tárcák közötti, majd társadalmi egyeztetésre bocsátandó javaslatokat. Az alaptörvény módosításáig, vagy új alkotmány parlamenti elfogadásáig a jogállási törvény előkészítése folyamatosan zajlik, mert a katonák jogállási szabályozásának rendeletiről törvényi szintre emelése a Honvédelmi Minisztérium részéről kiemelt prioritást élvez – szögezte le Hegedűs János ezredes.

Dr. Ecsedi László ezredes, főosztályvezető-helyettes a HM Vagyonfelügyeleti Főosztály képviseletében a lakhatástámogatás helyzetéről adott tájékoztatást. Az Ingatlanvagyon és Lakhatástámogatás Felügyeleti Osztály vezető szakreferense felelevenítette a 2019-es évet, amikor önkritikusan megvizsgálták az akkori támogatói rendszert.

Azóta számos vonatkozásban komoly előrelépés történt, kiemelte a 10 millió forintos adómentes kölcsönt, illetve a nagycsaládosoknak vagy csonka családban élőknek járó bruttó 750 ezer forintos támogatást. Az ülésen felhívta a figyelmet az idei igényekhez szükséges hiánypótlások benyújtásának október 31-ei határidejére. Ecsedi ezredes elmondta: tudják, a közelmúlt eredményei ellenére tovább javítandó a támogatói rendszer, mindent megtesznek az állomány lakhatási körülményeinek jobbításáért.

Hamarosan két helyőrségben is sikerül ingatlanvásárlásokkal az ottani legénységi szállók helyzetét rendezni. A cél 21. századi szintű lakhatást biztosítani minden magyar katonának. A honvédség jövőjének közös építésében kíván az eddigieknél is nagyobb szerepet vállalni a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) hangsúlyozta Esküdt Lajos nyugállományú ezredes, a szervezet elnöke. Mint fogalmazott, a honvédelmi és társadalmi vonatkozású társadalmi és kulturális projektekben még aktívabban szeretnének hozzájárulni a honvédelem társadalmi kapcsolatainak erősítéséhez.

Forrás: honvedelem.hu

A szerk. megjegyzése: a HÉF harmadik negyedévi ülésén a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségét Esküdt Lajos nyugállományú ezredes, elnök és Vilner Péter nyugállományú ezredes, koordinációs elnökhelyettes képviselte.