Immáron nagykorúvá érett a Szegedi Bajtársi Klub által szervezett koszorúzási ünnepség annak apropóján, hogy a városban 1992-ben elhagyták a katonák a laktanyákat. 18 évvel ezelőtt a klub kezdeményezésére emléktábla avatásra került sor. Azóta minden évben megemlékezünk. Még a covid idejében sem felejtettük el az itt szolgált katonákra történő emlékezést. A város katonatörténete egészen Mária Terézia idejére datálható vissza. Azóta mindig állomásoztak itt honvédek. Sok területen egybeforrt a város életével a katonaság. Ha újjáépítésről, árvízi védekezésről volt szó rájuk mindig, mindenben lehetett számítani. De sok más egyéb területen is gazdagították a helyi kulturális életet.
Ma már a laktanyák bezártak. Helyükön csak emléktáblák idézik a múltat. A múltat melyet nem szabad feledni. Csepi László nyugállományú őrnagy, a klub elnöke megfogalmazta, hogy az egykor itt állomásozó páncéltörő tüzérosztályra és katonai kollégiumra is az utókornak illő módon emlékeznie kellene. A gondolat megszületett és a nehéz megvalósítási folyamat elindult. Szerencsére a helyszín kedvezőleg hatott. Ma a készenléti rendőrség e helyen látja el feladatait. Gondolatunkat a rendőrség ösztönzőleg támogatta. Sok-sok helyen pályáztunk míg végre – ha szűkösen is – de előteremtődött a kivitelezéshez szükséges forrás.
A Kossuth és Török Ignácz laktanyáknál megtartottuk szokásos megemlékezésünket. Sallai Sándor nyugállományú ezredes szívesen elvállalta, hogy összefoglalja az alakulatok történetét. Beszédében kiemelte, hogy a műszaki katonák mindig és mindenhol becsülettel helyt álltak. És kései utódai ma Szentesen a Magyar Honvédség előtt álló feladatok rájuk háruló részét ma is példamutatóan teljesítik.
A megemlékezés záró mozzanataként átsétált az addigra szép számúvá fejlődött nagyérdemű az egykor katonai kollégiumnak is helyet adó épületkomplexumhoz.
A táblaavatásra az 1993-ban végzett évfolyam szép számmal képviseltette magát. Ők immáron 20. osztálytalálkozójukat tartották itt Szegeden.
Géczi László nyugállományú alezredes az alakulatot felszámoló parancsnoka vette át a stafétát és emlékezett, emlékeztetett a 21. páncéltörő tüzérosztályra.
Megemlékező beszédében őszinte szeretettel üdvözölte, hogy számos katonatársát, beosztottját akiket baráti ölelés közepette viszont láthatott. Ez a tüzérosztály 1950. november 01-én alakult meg Kiskunfélegyházán a 72. páncéltörő tüzérosztály néven Szekeres Imre hadnagy parancsnoksága alatt. 1952-ben már csapatzászlóval rendelkezett. 1951. október 10-én átdiszlokált Szegedre a Táncsics laktanyába. 1957-ben helyváltoztatása befejeződött hiszen 1987-es felszámolásáig az akkori Vorosilov laktanyába költözött. A kor és az ország anyagi lehetőségeinek függvényében a technikai eszközei állandóan fejlődtek. A 85 mm-es ágyúk rendszeresítésével az osztály szervezetileg is megváltozott. Az ütegek 4 lövegesből 6 lövegesek lettek. A gyalogsági fegyvereket is modernizálták.
Az osztály 1965-től 1981-ig egyetemi előfelvételt nyert állomány kiképzésével foglalkozott, amely állomány nem volt része a hadiállománynak, de „HKSZ” és „M” feladatok végrehajtásában részt vett.
Ünnepi záró gondolatként megfogalmazódott, hogy ha tehetjük: „Jövőre újra ugyanitt”.
A megemlékező beszédeket követően az egykori kollégium falán elhelyezett tábla leleplezésre került sor, melyet Gazsi György nyugállományú ezredes, Géczi László nyugállományú alezredes és Csepi László nyugállományú. őrnagy meghatódottsággal tett meg.
A táblaavatást követően Koromné Fenyvesi Rózsa Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzati képviselője, Csepregi Balázs hv. alezredes a Csongrád-Csanád Vármegyei Területvédelmi Bizottság Honvédelmi Referense, vitéz Gimesi István Miklós a Történelmi Vitézrend Csongrád-Csanád Vármegyei székkapitánya, Vajda Zoltán a Magyar Tartalékosok Országos Szövetségének Csongrád-Csanád vármegyei elnöke, Pontyik Pál hv. őrnagy a Magyar Honvédség 12. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda vezetője, valamint a Szegedi Bajtársi Klub Képviseletében Borsi János bv. ezredes, Kispál Jenő nyugállományú hv. őrnagy és Nagy Zoltán nyugállományú pv. alezredes helyezte el a megemlékezés koszorúit.
Az eseménysorozat színvonalát a Hódmezővásárhelyi Helyőrségi Zenekar és az 1848/49-es Szabadságharc Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesülete Vass László hő. ezredes aktív részévtelével tovább emelte.
A hivatalos koszorúzási ünnepségsorozat lezárásaként a helyszínen Háló János Antal nyá. hv. alezredes úr egy páratlan kiállítással ajándékozta meg a nagyérdemű közönséget. Olyan relikviák kerültek elő a katonai kollégium életéből, amelyek megőrződtek a jövő nemzedékének.
Mi Szegeden így emlékeztünk meg a katonákról.
Nagy Zoltán nyugállományú. pv. alezredes, a Szegedi Bajtársi Klub titkára, fotó: Joó Edit és Siprikó Sándor nyugállományú r. alezredes