Nem áldozatok, hanem áldozatot hozó magyar katonák voltak

Felavatták a székesfehérvári vasútállomás épületének falára kihelyezett emléktáblát

Katonai tiszteletadás és Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar közreműködése mellett avatták fel a székesfehérvári vasútállomás főépületének falán az 1942 tavaszán és őszén, az orosz frontra induló Magyar Királyi Szent István 3. Gyalogezred katonáinak sorsát idéző emléktáblát, a doni katasztrófa nyolcvanadik évfordulóján.

A székesfehérvári háziezredre emlékező emléktábla kihelyezését a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség, a Honvédelmi Minisztérium, Székesfehérvár Megyei Jogú Város, valamint a Magyar Államvasutak támogatta. A mementó avatásán Lévai Miklós nyugállományú alezredes, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke, az emléktábla elkészítésének társkezdeményezője azokról a katonákról és munkaszolgálatosokról beszélt, akiket 1942 áprilisától novemberéig Székesfehérvárról és Tata Tóvárosról indult szerelvényekkel szállítottak az orosz frontra. Emlékeztetett: a város által ünnepélyesen búcsúztatott elvonulók a büszkén meneteltek a katonaindulók hangjára az állomásig.

A két hagyományőrző egyesület – vagyis a HOHE és a Berdó Gábor Károly nyugállományú százados által képviselt Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség – tavaly határozta el, hogy a doni tragédia 80. évfordulójára emléktáblával adózik az áldozatok emlékének.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, a térség országgyűlési képviselője elmondta: a frontra vonuló haderő eleve bukásra volt ítélve, a katonai kudarc pedig a magyar hadtörténet leggyászosabb eseményeként vált ismertté. A Don kanyarban végsőkig helytálló honvédek hősök voltak, az elesettek hősi halottak. Nem áldozatok, hanem áldozatot hozó magyar katonák, kitartással, kötelességtudattal.

A vasút már 162 éve meghatározza Székesfehérvár arculatát: ez volt az az hely, ahol 1942 november 4-én a Magyar Királyi Szent István 3. Honvéd Gyalogezred tagjai elbúcsúztak családtagjaiktól – mondta dr. Pafféri Zoltán, a MÁV elnök-vezérigazgatója, hozzátéve: az országban összesen 822 szerelvény, 4710 vagonnal indult meg 81 éve, hogy biztosítsa a hadszíntér utánpótlását a katonákon túl harckocsival, nehézlövegekkel, páncéltörő ágyúkkal és élelmiszer-utánpótlással. Sajnos a kétszázezer kiutazott katonából mindössze százezer térhetett haza, a 3. gyalogezred tagjainak pedig nyolcvan százaléka nem ért vissza hazájába…

A megemlékezésen Spányi Antal megyéspüspök arra világított rá, hogy a helytállást tanúsító katonák, munkaszolgálatosok az embertelenségben is emberek maradtak. Sorsuk arra tanít bennünket mindig, minden körülmények között, hogy mi az amit tennünk kell és mi az, amivel tartozunk a hazának, a nemzetnek.

Az eseményen az egykori áldozatok családtagjai és a kadétprogramban részt vevő intézmények diákjai mellett részt vett dr. Lippai Péter dandártábornok, a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság parancsnoka, Takács Tamás ezredes, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Humántámogatási Főosztály főosztályvezetője, Vokla János ezredes, az MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandár parancsnoka, Topor István ezredes, a magyarországi NATO Erőket Integráló Elem parancsnoka, valamint Páli Zoltán ezredes, az MH 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred parancsnoka.

Forrás Gyimóthy Levente cikke Dömsödi Richard fotóival honvedelem.hu.