A Bem József Lengyel Kulturális Egyesület több évtizede gazdája és szervezője a varsói felkelés[1] évfordulója alkalmából tartott történelmi megemlékezésnek. Hagyományos helyszínnek a solymári Brit – Amerikai Katonai Temetőt választották a.
Az egyesületek közötti együttműködés jegyében a meghívásnak eleget téve a WAT Magiszterek Védegylete, és a Bem József Bajtársi Egyesület képviselői mindig aktív részesei e megemlékezésnek.
Az évfordulókon tartott ünnepélyes megemlékezéseken a bátorság és áldozat szimbolikus emlékét ápolják, különösen a brit, amerikai és lengyel katonák hősiességéről emlékezve és közösen tisztelegve a varsói felkelés és a második világháború hőseinek emléke előtt.
A varsói felkelés 81. évfordulóján a megemlékezés megtartásának időpontja hagyományosan megegyezik a lengyelországi szokásokkal: augusztus 1-jén, (a „W óra”, a felkelés kitörésének idején) a 17:00-kor megszólaló sziréna hangja kíséretében és egyperces csenddel, megemlékezésekkel, koszorúzással tisztelegtek az áldozatok emléke előtt.
A fehér-piros szín, a „W” óra szirénái, a gyertyagyújtás, koszorúzás és a néma csend évről évre a közös emlékezés fő motívumai a temetőben lévő emlékműnél.
A megemlékezés keretében elhangzott beszédek, melyekben lengyel, magyar, valamint katonai hagyományőrzők nevében szólnak a megemlékezés résztvevőihez.
Az emlékezők között jelen voltak és koszorút helyeztek el a lengyel diplomáciai testületet képviselő Jacek Ṧladewski ügyvivő, Marcin Bobiňski konzul, Földi Mária úrhölgy az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke, Dávid Mária úrhölgy a megemlékezést szervező egyesület elnöke és képviselői, Koós Gábor nyugállományú alezredes a BEOSZ Közép-magyarországi Régió régióvezetője, a Bem József Bajtársi Egyesület elnöke, és Balogh János nyugállományú ezredes a WAT Magiszterek Védegylete elnöke, a helyi civil közösségek és egyesületek képviselői is.
Szöveg és fotók: Hugyecz György nyugállományú alezredes
[1] A varsói felkelés a náci Németország által megszállt lengyel fővárosban 1944. augusztus 1-jén kitört általános felkelés volt, melyet az Armia Krajowa (Honi Hadsereg) irányított a német megszálló csapatok ellen. A felkelés kirobbantását arra az időpontra időzítették, amikor a szovjet csapatok megközelítették Varsót. A Honi Hadsereg célja az volt, hogy még a szovjetek előtt felszabadítsák a fővárost és megerősítsék a lengyel függetlenséget a háború végéig működő Lengyel Földalatti Állam kormányának hatalomra juttatásával.
A fegyveres felkelés azonban kudarcot vallott, bukásában számos tényező játszott szerepet. A szovjet csapatok elérték ugyan a Visztulát, a fővárostól 30 kilométerre azonban hadtesteik megálltak, és tétlenül szemlélték a városban folyó harcokat. A lengyel megadást követően a németek az egész várost kiürítették. Mintegy 550 ezer főt a pruszkówi átmeneti táborba internáltak, 150 ezer főt pedig németországi kényszermunkáravagy koncentrációs táborokba hurcoltak. Német tűzszerész-alakulatok módszeresen felrobbantották a városban épen maradt összes, még álló házat. A Vörös Hadsereg majd csak 1945. január 17-én vonult be a teljesen elnéptelenedett romvárosba.
forrás: Wikipedia