BAJTÁRSI EGYESÜLETEK
ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
A magyar–lengyel barátság napját minden évben március 23-án ünneplik, amelyet 2007-ben a magyar Országgyűlés és a lengyel Szejm egyhangúlag nyilvánított hivatalos emléknappá. A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) Közép-magyarországi Régió két...
Március 18.-án délután, a nyíregyházi megyei Könyvtárban a Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság által szervezett „Értékes Esték” programsorozat keretében, teltház előtt emlékeztünk meg Toma Andrásról. az utolsó hadi fogolykén ismerté vált ember életútjáról. A...
Ünnepi rendezvénnyel ünnepelte 55 éves fennállását a Kiskőrösi Helyőrség Nyugállományúak Klubja A klub jubileumát koszorúzás, kiállítás, elismerések átadása és koncert tette emlékezetessé. Ez év március 17-én ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg a Kiskőrösi Helyőrség...
A Nagykanizsa Honvéd Egyesület 2026. március 17-én, kedden, 10 órai kezdettel, Honvéd Kaszinó tükörtermében megtartotta közgyűlését. Geiger László az egyesület titkára a Himnusz meghallgatása után, mint levezető elnök köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte...
A taszári polgármesteri hivatal nagytermében ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját a Magyar Veterán Repülők Somogy Megyei Egyesülete. A jubileumi rendezvényen az egyesület tagjai mellett számos meghívott vendéget is köszönthettek, köztük Witzmann Mihály,...
A szentendrei Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub és Kapi Gábor nyugállományú százados, nótáskapitány kezdeményezése alapján 2017-től évente két alkalommal magyarnóta délutánt szervez Szentendrén, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár színháztermében. Nemzeti ünnepünk, március...
„Emlékezzünk ma tisztelettel azokra, akik 1848-49-ben hittek hazánk jövőjében, és tegyük hozzá a magunk részét ehhez a jövőhöz” – szólította fel a közönséget dr. Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős...
Hadisírgondozás az Új Köztemetőben Közel egy évtizede, előző évek hagyományait követve a Bem József Bajtársi Egyesület tagjai (Belovai János, Csomós Lajos, Galuska László, Faragó Ilona, Hugyecz György, Szegedi Ágnes és Koós Gábor) idén is csatlakoztak az MH...
Március 10-én a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) elnöksége Budapesten, a Kerepesi úti székhelyén megtartotta ez évi első ülését, amelyen az elnökség tagjain kívül részt vett a Felügyelő Bizottság elnöke, a Tanácsadó Testület elnöke, a Bajtársainkért...
Amikor 1991. március 11-én a Vaszary kávéházban 27 elszánt alapító tag úgy döntött, hogy létrehozza ezt az egyesületet, valószínűleg nem gondolták, hogy egyszer majd ennyi emlékmű, ennyi rendezvény és ennyi közös élmény áll mögöttünk. Sőt, talán azt sem gondolták,...
A Kuruc Vitézek Nyugállományú Egyesületnél március 10-én délután 16 órára kaptak meghívót az egyesület hölgy tagjai a Tiszti Klub színháztermébe Nőnapi ünnepségre. Az egyesület „bátor” férfi tagjai kilencen, műsorral kedveskedtek a hölgyeknek. A program citeraszóval...
Évértékelő közgyűlést tartott a Zalaegerszegi Honvédklub, ahol elismeréseket is átadtak. A hölgyeket virággal köszöntötték, a programot nőnapi bállal zárták. A több mint száz tagot számláló egyesület eredményes évet tudhat maga mögött: saját szervezésben több, mint 30...
Az idén 57. születésnapját ünneplő, közel 100 tagot számláló keszthelyi Bethlen Gábor Nyugdíjas Klub március 6-án tartotta az éves beszámoló taggyűlését. Ahogy elhangzott: eredményes évet zártak 2025-ben is. Értékelték a klub szervezeti életét, anyagi helyzetét, az...
A Radaros Katonák Baráti Kör megemlékezést és koszorúzást szervezett a 81 éve, 1945. március 4-n, Debrecenben megalakult a Demokratikus Hadsereg 6. Honvéd Gyalog Hadosztály emléktáblájánál, melyet a hadosztály katonái állítatták a megalakulásuk 40. évfordulója...
Akik a hátországot jelentik „Tisztelettel és hálával gondolunk önökre, akik nőként, feleségként, édesanyaként nemcsak családjukat, tartották össze, hanem Magyaroroszágért is áldozatokat hoztak. Önök az igazi hétköznapi hősök: csendes erővel, önzetlenséggel,...
„Az emlékezés feladata, hogy megtaláljuk helyünket a mindennapokban” „1969. január 31-én Herend vasútállomásán váltórendszer hibája okozta baleset történt a kiképzésről visszatérő szerelvényen tartózkodó honvédekkel” – idézte fel Demeter Attila alezredes, a Bajtársi...
A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Nyugat-dunántúli Régiójához tartozó Csepreg Közbiztonságáért Polgárőr és Bajtársi Egyesület 2026. február 28-án megtartotta éves beszámoló taggyűlését, amelyen az alább megfogamzott célok és feladatok teljesülését értékelték:...
„Kép a képben!” címmel indított előadássorozatot a Balassi Bálint Bajtársi Egyesület. 2026-ban négy előadást rendeznek, aktuális, az Egyesület tagsága érdeklődésére számot tartó témákban. Az első előadást Prof. Em. Dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes...
Az elhunytak névjegyzéke a 2026. január 29. és 2026. február 20. között beérkezett adatok alapján (összeállította a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnöksége). A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnöksége őszinte részvétét fejezi ki a családtagoknak,...
A Honvéd Bajtársi Klub (Tata) meghívására tartott tájékoztatót Michl József polgármester február 20-án, a város nyugdíjas közösségeinek Fenyő-téri székházában. Évek óta hagyomány, hogy Tata két nagy, nyugdíjasokból álló egyesülete (a Városi Nyugdíjas Klub és a Honvéd...
I. László (1046. június 27. – Nyitra, 1095. július 29.) trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából 2017-et „Szent László emlékévvé” nyilvánították.
A lovagkirály emlékének ajánlva és előtte tisztelegve tartotta meg soron következő nyilvános rendezvényét a Kuruc vitézek Nyugállományú egyesület szeptember 21-én, a Tiszti Klubban.
Folytatták a „rendhagyó történelemóra” sorozatot, melynek az a célja, hogy egy, egy olyan témát válasszanak ki, beszéljenek meg, külső előadó(k) bevonásával, ami méltán tarthat számot széles körű érdeklődésre. Így történt ez most is.
A rossz idő ellenére szép számú közönség gyűlt össze „A nyugati végek csatái az árpád-korban” című előadásra, amit dr. Négyesi Lajos hadtörténész, alezredes, csata és hadszíntérkutató tartott.
Az egybegyűlteket Madarász László egyesületi elnök köszöntötte, majd Mester Sándor tanár tartott egy rövid bevezetőt. Mester szólt a lovagkirály jelentőségéről, a korszak kiemelkedő haditetteiről, a nyugati vég jelentőségéről, illetve bemutatta az előadót, aki 2009-ben már tartott egy sikeres előadást Halason – ami kiadvány formájában is napvilágot látott -, illetve „megkutatta” az 1703-as csatahelyet, és segített kijelölni az emléktábla helyét a II. Rákóczi kollégiumának udvarán.
Dr. Négyesi Lajos két csatára tért ki külön. A méltatlanul feledésbe merült, pedig a honfoglalás menetét lezáró, annak eredményeit tartóssá tevő ütközet volt, a „pozsonyi csata”, illetve a Habsburg dinasztia hatalmát megalapozó „dürnkruti ütközet” képezte részletesebb elemzés tárgyát.
A hadtörténész a tények, és a forrásokkal alátámasztható adatok alapján ismertette a 907-es „frank/német hadjárat” menetét, és a döntő ütközet rekonstruálható lefolyását. Az Ennsburgtól Pozsonyig tartó felvonulás, és a Duna partján lezajló ütközet, az ottani hadmozdulatok, taktikai elemek a korabeli hadászat ismerete alapján viszonylag jól áttekinthető. Két korszak, két harcászati kultúra csapott össze, melyben a jelentős keleti, nomád elemeket is hordozó magyar harcmodor győzedelmeskedett, elvette a kedvét a további hódító – vagy bosszú (például 933, 955 után „elvárható”) – hadjáratoktól a nyugati hatalmaknak, így a honfoglalás, államalapítás viszonylag békés körülmények között ment végbe, és tette lehetővé a stabilizálódást. Véleménye szerint július 4-e, az a nap, ami leginkább tényszerűnek látszik és megjelölhető a döntő csata napjaként, lehetne akár a magyar nemzet, függetlenség emléknapja is. Sajnálattal szólt azokról a legendagyártó törekvésekről, dilettáns és műkedvelő „történészkedésekről” – néha hivatásosok által is megnyilvánuló tévhiterősítésekről – melyek rárakódnak az adatokra, forrásokra, utólag sok mindent megkísérelnek belemagyarázni az akkori valós történetbe, holott az minden máz, alkalmi sovinizmus nélkül is éppen elég dicsőséges, emlékezésre méltó és alkalmas eseménysorozat volt.
Előadása második részében – a kunok révén feltehetően helyi, „halasi kapcsolatokat” is hordozó 1278-as dürnkruti ütközetről szólt. Maga is bejárta a csatateret, saját személyes terepismerete, és a források alapján máshová teszi a magyar tábor – benne a kunok – helyét, a kezdeti hadmozdulatokat, mint azt a vázrajzokon, illetve a „hivatalos emlékhellyel” eddig megjelölték. Részletesebben szólt a csata kimenetelében döntő szerepet játszó magyar könnyűlovasságot jelentő kunokról, hadmozdulataikról, harci taktikájukról. Üdvözölte az egyesületnek azt a törekvését, hogy szeretne a Dürnkrut és Jedenspeigen térségében emléket állítani az ott harcoló IV. László királynak és a vele csatába vonuló magyar/kun katonáknak is.
Az előadás végén kérdésekre, kötetlen beszélgetésre, eszmecserére nyílt lehetőség.
Mester Sándor
