A doni tragédia 82. évfordulóján avatták újra a pákozdi Mészeg-hegyen 1993-ban felállított, s az elmúlt évben felújított Don-kanyar Emlékkápolnát. A hideg, metsző szél ellenére sokan tartották fontosnak, hogy az emlékezés lobogó tüze mellett, a gyönyörűen felújított...
Kitartás, állhatatosság, bátorság jellemezte a doni hősöket
Azok a magyar katonák, akik a Don-kanyarban megvívott harcoknál szolgálatot teljesítettek, bátorságról tanúbizonyságot téve küzdöttek és harcoltak – fogalmazott dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke a doni katasztrófa áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, a Szentháromság téren január 12-én, vasárnap.
A Magyar Honvédség központi megemlékezésén a Honvéd Vezérkar főnöke felidézte, hogy nyolcvankét évvel ezelőtt indult meg a szovjet Vörös Hadsereg támadása Uriv-Sztorozsevoje hídfőnél. A szovjet támadás megsemmisítő erejű csapást mért a Don vidékére 1942-ben kivezényelt magyar királyi 2. honvéd hadsereg katonáira.
„Egyes alakulatok, egyes alegységek helytálltak és felvették a harcot. Bár gyengén szervezettek voltak, elégtelen fegyverzettel, páncéltörő képesség híján, de helytálltak” – emelte ki Böröndi vezérezredes, aki szerint leginkább azok az alegységek, egységek voltak sikeresek, amelyeknél erős volt a bajtársiasság, az egymás iránti tisztelet.
A vezérezredes emlékeztetett: a Magyar Királyi Honvédség nem volt felkészülve sem a Szovjetunióval, sem az angolszász hatalmakkal való összecsapásra. „A trianoni béke után egy békehaderő 35 ezer fővel próbált létrehozni egy olyan kiképzést, felkészítést, amellyel egy ütőképes hadsereget próbált kialakítani. A győri program 1938-ban elindult, de már tudjuk, hogy későn” – értékelte a Darányi Kálmán akkori miniszterelnök 1938. március 5-én Győrött bejelentett, egymilliárd pengős hadseregfejlesztési programját.
Dr. Böröndi Gábor megkésettnek nevezte a fegyverzet, a felszerelés beszerzését, és úgy látja, az elméleti képzés is háttérbe szorult, ráadásul haderőszervezési problémák is voltak. Ahogy összegezte: mintegy 125 ezer főre tehető a 2. hadsereg egyéves keleti hadszíntéri tevékenysége során megsebesült, elesett, eltűnt vagy fogságba esett katonáinak száma.
A visszavonulás után keveset, az 1945 utáni időszakban pedig egyáltalán nem beszéltek erről a katasztrófáról Magyarországon. „Egyáltalán nem emlékeztek meg róla, mintha szégyen lett volna, ha valaki ott szolgálatot teljesített. Márpedig a katona szolgálatteljesítése soha nem szégyen. A katona a legjobbat próbálja teljesíteni azokkal a körülményekkel, felszereléssel, kiképzettséggel, ami rendelkezésre áll” – szögezte le.
A történelmi tanulságokról szólva Böröndi vezérezredes emlékeztetett, hogy határaink mentén harmadik éve folyik egy háború. „A Magyar Honvédség már 2016-17-ben elindított egy haderőfejlesztési programot, amelynek eredményeképpen új technikai eszközök érkeznek be folyamatosan, katonáink pedig új felszereléssel és fegyverzettel rendelkeznek” – fogalmazott a vezérkar főnöke. Hozzátette, hogy „mit sem ér a felkészített, kiképzett katona, ha nincs meg benne a legfontosabb: a tartás, az a morális erő, amely minden magyar katonát kell, hogy jellemezzen.”
Hangsúlyozta, egy erős, elkötelezett, ütőképes hadsereg létrehozása, megteremtése a cél annak érdekében, hogy ha kell, meg tudja védeni az országot, és magyar katona hiányos kiképzés, felkészítés miatt soha többé ne veszítse életét. „Rengeteget tanulunk a doni hősöktől: kitartást, állhatatosságot, bátorságot. Ezeknek kell jellemeznie az elkövetkező időszakban is a magyar katonát, a Magyar Honvédséget” – jelentette ki.
Dr. Böröndi Gábor vezérezredes beszédét követőn átadta a Doni Hősök Emléktúra indítását engedélyező menetparancsot Jásdi Balázs katonai hagyományőrző főhadnagynak, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezred főelőadójának. A túra főszervezője és koordinátora minden évben január 12-én a mindenkori vezérkar főnöktől veheti át a menetet engedélyező okmányt.
A Totha Péter Joel vezető tábori főrabbi és Mészáros László ezredes, protestáns tábori püspök által elmondott kegyeleti imák elhangzása után a budavári Mátyás-templomban szentmisével adóztak a doni katasztrófa áldozatainak emléke előtt.
Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök az egykori koronázótemplomban elmondott szentbeszédében úgy fogalmazott, hogy több mint harminc éve a mai nap kiemelt jelentőségű emléknapnak számít a honvédség történetében. „Január 12-én szent kötelességünk emlékezni katonaelődeinkre, akik 1942-43-ban a Don melletti csataterek véres küzdelmeiben haltak meg, akik a harcok után veszítették el életüket, akik munkaszolgálatosként, hadifogolyként haltak meg” – mondta a doni áttörés évfordulója alkalmából celebrált engesztelő és megemlékező liturgia során.
Kiemelte: életben kell tartani a Donnál elesett katonák emlékezetét. „Amikor elhunyt katonaelődeinkre emlékezünk, el kell gondolkodnunk az ember méltóságának szent és érinthetetlen mivoltán, amely minden etikai, erkölcsi rend alapja, amely kikezdhetetlen. Újra és újra tudatosítanunk kell, hogy minden emberben Isten képmását kell meglátnunk, még akkor is, ha a másikkal nem rokonszenvezünk” – jelentette ki.
Emlékeztetett: bár Woodrow Wilson amerikai elnök már az első világháború idején megfogalmazta a szállóigévé vált „soha többé háborút” kijelentését, az 1945. szeptember 2-án véget ért második világháború után is számos háború robbant ki, és több fegyveres konfliktus alakult ki. „Ezért, amikor a hősökre emlékezünk, nem feledkezhetünk meg a kiengesztelődésről, mert egyedül ennek révén teremthető meg az a béke, amely az igazságosság megőrzése által a megbocsátó irgalomban tud valódi gyógyulást adni” – tette hozzá.
A megemlékezéseken – mások mellett – Kaszab Zoltán MH vezénylő zászlós, dr. Töll László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium katonai identitásért felelős miniszteri biztosa, dr. Drót László dandártábornok, az MH Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka, Bozó Tibor nyugalmazott altábornagy, a Honvédelmi Sportszövetség elnöki tanácsadója, Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója is részt vett.
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség célkitűzéseit támogató, illetve a katonai hagyományőrzéssel foglalkozó szervezetek vezetői és képviselői is fejet hajtottak az elesett, megsebesült vagy eltűnt honvédek és a munkaszolgálatosok emlékére.
forrás: honvedelem.hu
A szerk. megjegyzése: a rendezvényen a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségét Esküdt Lajos nyugállományú ezredes, elnök képviselte.