Fórumbeszélgetések Bács-Kiskun megyében

Kalocsa, majd Kiskunhalas városába látogatott Benkő Tibor honvédelmi miniszter, hogy kötetlen beszélgetés keretében tájékoztassa a nyugállományú katonákat és honvédségi nyugdíjasokat a tárcát és a honvédséget érintő témakörök részleteiről.

A tárcavezető az előadását a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eddig elért eredményeivel, illetve a jövőbeli célok vázolásával kezdte. Mint mondta: „a program két részből tevődik össze: a honvédelmi rész a humánpolitikai, kiképzési, oktatási és toborzási célokra összpontosít, a haderőfejlesztés pedig lehetőséget teremt a technikai eszközök beszerzésére, hadrendbe állítására, a hazai védelmi- és hadiipar felélesztésére, valamint kutatás-fejlesztésre és az innovációra.”
A miniszter hangsúlyozta: a két pillér nem működhet egymás nélkül, hiszen hiába a legmodernebb haditechnikai eszköz, ha nincs olyan kiképzett állomány, aki kezelni tudná azokat. Éppen ezért a legfontosabb továbbra is az ember, maga a katona, aki szakértelmével és elhivatottságával hozzájárul a Magyar Honvédség sikeréhez. A cél egy olyan modern és ütőképes hadsereg megteremtése, amely teljes mértékben megfelel a 21. század technikai kihívásainak, így garantálva Magyarország és a magyar emberek biztonságát.
Benkő Tibor kiemelte, miután az elmúlt évtizedekben bezárták a laktanyákat, és eltörölték a hadkötelezettséget, az emberek számára újra vonzóvá kellett tenni a honvédséget – a bekövetkezett változás az utóbbi években egyre inkább érezhető, hiszen a katonák egyre inkább megbecsült tagjai a társadalomnak és elismertségük fokozatosan nő. Ez a folyamat 2015-ben kezdődött, amikor megalkották azt a katonai életpálya-modellt, amely kiszámítható jövőképet és tisztességes illetményt kínál a katonáknak.
A program azonban nem csak az aktív állományra fókuszál, hiszen ugyanolyan fontos a fiatalok katonai pályára irányítása, mint a haza iránt egész életükben elkötelezett nyugállományú katonákról és honvédségi nyugdíjasokról való gondoskodás. A honvédség építésében rájuk is hatalmas felelősség hárul, aki ugyanis a leszolgált évei után továbbra is szeretne tenni a hazájáért, számít rá a Magyar Honvédség. „Ők pedig mindannyian megérdemlik, hogy gondoskodjunk róluk” – fogalmazott a honvédelmi miniszter, hozzátéve: számukra, akik a mai napig a honvédség nagy családjához tartoznak, a tárca kidolgozott egy gondoskodási, támogatási programot. A fórumon résztvevők megismerhették az Obsitos és a Veterán programok már körvonalazódott részleteit.

A találkozón elhangzott, míg 2010-ben mindösszesen tizenhét önkéntes tartalékos katonával rendelkezett a Magyar Honvédség, addig ma már az Önkéntes Tartalékos Rendszer megújításának köszönhetően ez a szám meghaladja a 11 ezret. A miniszter kiemelte: hatalmas sikert könyvelt el a területi elven szerveződő Önkéntes Tartalékos Szolgálat, és a fiatalok számára kialakított Önkéntes Katonai Szolgálat is. Noha a számok magukért beszélnek, ahogy a miniszter fogalmazott: „a Magyar Honvédség nem létezhet tartalékos rendszer nélkül. Az országgyűlési határozat értelmében szükségünk van 30 ezer aktív katonára, tisztekre, altisztekre és legénységi állományra. Mindezeken felül további 7-8 ezer honvédelmi alkalmazottra, és legalább 20 ezer tartalékos katonára is.”
A fórum résztvevői több kérdést tettek fel a határvédelmi feladatok és a toborzás kapcsán, valamint elismerően szóltak a katonák pandémiás helyzetben tanúsított helytállásáról, a hazafias, honvédelmi nevelés és a kadétprogram jól látható eredményeiről.

Forrás: honvedelem.hu