1980-as évek, a XX. századi magyar múlt emlékei iránti „enyhülése” lehetővé tették az egykori katonaiskolák volt növendékei és még élő tanáraik összejöveteleit. A kezdetben „titkos” találkozásokat 1989-90-ben már nyilvános megemlékezések követték.
Sopron, Kőszeg, Pécs, Hűvösvölgy, Marosvásárhely és Nagyvárad egykori katonaiskoláinak növendékei megalakították bajtársi és baráti köreiket és évente az iskolák emléknapján találkozókat rendeztek – ha tehették – volt iskoláiknál. Kezdetben százak- később több tízen gyűltek össze, de napjainkra – 85 év után – néhányukon kívül már mind az „égi hadsereg” kötelékében szolgálnak.
Egyesületünknek, a Honvéd Hagyományőrző Egyesületnek (HOHE) jutott az a történelmi örökség, hogy életben tartsa a hagyományt és ezzel az egykori katonaiskolák emlékét.
Június 20-án a hagyomány szerint, a tanévet záró hét szombatján, déli 12 órakor „Cőgerek Napján” az egykori Kőszegi Hunyadi Mátyás Magyar Királyi Honvéd Középiskolai Nevelőintézetre emlékeztünk!
Történelmi hagyományai nem csak egy országnak, hadseregének, de annak katonaiskoláinak is vannak. E hagyományok életben tartása a mai nemzedék feladata… és az elkövetkező nemzedékeknek a hagyomány átadása.
Az egykori kőszegi katonaiskola alapításának 170. évfordulója, a hadapródiskolák 85 éve történt újraindítása volt a „mottója” a június 20-i Cőgerek Napja megemlékezésnek.
Ezen alkalomból egyesületünk megújította a 2009-ben elődjeink által létrehozott „vitrin” kiállítást az egykori katonaiskola főbejárat folyosóján. A megújított kiállítás átadásán Wimmer László a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézettel (EGYMI) igazgatója köszöntötte a megjelenteket. A 17 éve, az egykori iskolai relikviákból létrehozott kiállítást Lévai Miklós nyugállományú alezredes, a HOHE elnöke mutatta be és adta át a mai iskolának és Kőszeg városának. Az EGYMI és a HOHE között meglévő évtizedes kapcsolat és közös munka elismerésül az iskola alapítványa a DR. NAGY LÁSZLÓ DÍJAT adományozta Lévai Miklós nyugállományú alezredesnek a HOHE elnökének.
A déli harangszó elhangzása után, az iskola parkjában lévő az I. világháború hősi emlékműnél a megemlékezés az egykori Kőszegi Hunyadi Mátyás Magyar Királyi Honvéd Középiskolai Nevelőintézet indulójával vette kezdetét. A Himnusz közös éneklése után, Básthy Béla Kőszeg város polgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd a katonaiskola két egykori növendéke Dr. Vargha Szabolcs és Tóth Árpád egykori „cőgerek” emlékeztek iskolájukra, tanáraikra, diáktársaikra és diákéveikre.
Az emlékezés szomorú gondolatait osztotta meg Básthy Béla polgármester, Metz Rezsőről a Hunyadi Mátyás Baráti Kör – az év februárjában elhunyt – elnökéről. A 170 éves kőszegi- és a többi egykori katonaiskoláról Lévai Miklós HOHE elnök emlékezett meg.
A megemlékezéseket követően az iskola háborúkban elhunyt volt tanárai és növendékei áldozatának emlékére a kegyelet koszorúit helyezték el a város, a Magyar Honvédség, az EGYMI, a szombathelyi hagyományőrző huszár szervezet és a HOHE képviselői. Kőszeg város és a HOHE a két határon túlra szakadt – Nagyvárad és Marosvásárhely – egykori katonaiskolái itt elhelyezett emlékhelyén is koszorúval emlékezett az elődökre.
Ezt követően a Várkörön lévő Hunyadi Mátyás egész alakos szobornál az emlékezés koszorúit helyezték el a megjelent szervezetek. Az iskola 1925-ben vette fel Hunyadi Mátyás nevét. Az emlékmű eredetileg 1935-ös avatása óta a nevelőintézet főbejárata előtt állt 1945-ig. Hányatott sorsát követően 1953-ban került a város közterére. Az egykori növendékei közadakozásából 2009-ben került az eredeti helyén felállításra a névadó Hunyadi Mátyás mellszobra.
A rendezvény megvalósításáért köszönet Kőszeg városának és a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézetnek, valamint a kiállítás megújításának támogatásáért az EGYMI – a történelmi épületek mai „lakójának”!
A megemlékezés katonai tiszteletadásáért a MH Klempa Kálmán 7. Területvédelmi Ezrednek, a hagyományőrző díszelgésért a HOHE Sopron Városi Területi Szervezet és a szombathelyi 11-es Huszár Hagyományőrző Egyesület tagjainak.
A megemlékezést követően – hagyományosan – egy jó hangulatú közös ebéden folytatódott a rendezvény.
Szöveg: Lévai Miklós