Szentendrei parancsnoki értekezlet

Bizalomra épül a honvédség

„Nincs rossz ötlet, nincs rossz válasz” – mondta dr. Ruszin-Szendi Romulusz a honvédséggel kapcsolatos véleményeket összegyűjtő kérdőívekről. A honvédelmi miniszter és Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke hivatalba lépésük óta először találkoztak a honvédség teljes vezető állományával. A június 19-én tartott szentendrei állománygyűlésen a honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke a fő elvárásokról és a jövő célkitűzéseiről beszélt.

Ruszin-Szendi Romulusz hangsúlyozta, hogy az alapvető elvek nem változnak: a tárca megadja a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket, minden más „a vezérkar dolga, élén egy kiváló vezérezredessel”.

Biztosította az alakulatok vezetőit, hogy a modern hadszervezésre jellemző úgynevezett „mission command”, vagyis adaptív vezetés alakítja majd a honvédség működését az elkövetkező években. Ez a feladatok alsóbb szintű delegálását jelenti, ami gyorsabb és hatékonyabb reakciót eredményez. „Ennek az alapja a kétirányú bizalom” – szögezte le a miniszter.

Az új vezetés előtt álló legfontosabb feladat a pontos állapotfelmérés, amiben ugyanúgy az állomány – ezúttal a parancsnokok – visszajelzésére számítanak, mint a jogállási törvény kapcsán. A jelenlegi szabályozás „nem tükrözi a szolgálati kultúránkat”, annak javítása érdekében mindenki őszintén előadhatja a véleményét, mondta Ruszin-Szendi Romulusz.

„Megígértem, hogy ha megkapjuk a felhatalmazást, akkor olyan jogszabályokat fogunk teremteni, amelyek figyelembe veszik mindezt. Megpróbáljuk visszaadni a katonáknak a megbecsültségét és az önbecsülését” – fogalmazott a honvédelmi miniszter. Számítanak a nyugállományúak és a tartalékosok visszajelzéseire is, de a hivatásosok észrevételei nagyobb súllyal esnek latba, tette hozzá.

A tárcavezető rámutatott, hogy a Petőfi-laktanya elnevezésének, illetve az egykori alakulatnevek visszaállítása fontos morális lépés. A fiatalítás címén korábban elküldött személyek visszatérhetnek a honvédségbe, amennyiben megfelelnek az egészségügyi, mentális és fizikai követelményeknek – ennek levezénylése, a számukra megfelelő beosztás megtalálása a Honvéd Vezérkar feladata lesz, de ez nem jelent nagy arányú vezetői személycseréket, mondta a miniszter.

A honvédelmi miniszter – ahogy egykor a Magyar Honvédség elsőszámú vezetőjeként – azt célozta meg, hogy a honvédelem területén szolgáló minden katona a Honvéd Vezérkar főnöke alárendeltségében legyen.

Idővel új nemzetbiztonsági és katonai stratégiát kell írni, mert a hat évvel ezelőtt keletkezett dokumentumok születése óta több nagy háború is kitört a világban. A katonai kiadások ideális elosztása a cél, miszerint 40 százalékot szánnának személyi kiadásokra, 30 százalékot a fenntartásra és 30 százalékot a fejlesztésekre, utóbbi kétharmadát új eszközökre, a maradékot pedig a meglévők innovációjára fordítanák.

„A Honvéd Vezérkar önálló entitás” – hangzott el végül.

Vezérkari iránymutatás 

„Nem lojalitást várok, hanem őszinteséget” – kezdte feladatszabását Sándor Zsolt vezérezredes.

Az aktív és a tartalékos állományt egyenlően fontos komponensnek tekinti, de a haderőstruktúrán belül átalakítást tervez, áttekintik az állománytáblákat. Kiemelte: cél az, hogy növeljék az aktív állomány létszámát, valamint az is lényeges, hogy a tartalékosok minél több gyakorlaton és misszióban vegyenek részt. Erősíteni kell a tartalékos rendszerben szolgáló aktív állomány létszámát is.

Katonai előmenetelre csak azok tervezhetők, akiknél minden feltétel rendelkezésre áll, a teljesítményértékelési rendszert át kell alakítani, megfelelő súlyozást adva a szakmai felkészültségnek.

A Honvéd Vezérkar főnöke szerint a vezető altisztek „kiváló emberek” és arra kérte a katonai vezetőket, hogy támaszkodjanak rájuk és a teljes altiszti karra, de Sándor Zsolt vezérezredes méltatta a honvédelmi alkalmazottak hiánypótló szerepét is.

Egyetlen helyőrségnél nem lehet karriert építeni, de a helyőrségváltások nem történhetnek úgy, amit a katona családi érdeke megsínylene – beszélt a honvédségi életpályáról Sándor vezérezredes. Hozzáfűzte: ha jól érzi magát a beosztott a helyén és megbecsülést kap, akkor terhelhető, mert „a legjobb toborzó az elégedett katona.”

A Honvéd Vezérkar Szervezeti és Működési Szabályzatát áttekintik, és „szeretném a két haderőnemi lábat létszámában és feladatrendszerében megerősíteni” – tért ki az MH Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság működésére.

A miniszter után a vezérkarfőnök is arra bíztatta a katonákat, hogy vegyenek részt a következő időszakban esedékes felmérésben. „Kérem, hogy a kiadandó kérdőívet lehetőség szerint minél többen töltsék ki és küldjék vissza számunkra, hogy ezáltal is lássuk, hogy mi az az igény, amit bajtársaink megfogalmaznak, elvárnak tőlünk, vezetőktől.”

Forrás: honvedelem.hu