BAJTÁRSI EGYESÜLETEK
ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
Az elhunytak névjegyzéke a 2026. július 28. és 2026. augusztus 19. között beérkezett adatok alapján (összeállította a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnöksége). A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnöksége őszinte részvétét fejezi ki a családtagoknak,...
Volt egyszer egy Gábor Áron Tüzérezred Negyedszázaddal ezelőtt, 2001. június 30-án zárt be a 36. Gábor Áron Páncéltörő Tüzérezred. Az ott szolgáló tisztek, tiszthelyettesek, polgári alkalmazottak azóta sem feledkeztek meg egymásról és a legendás alakulatról. Ezúttal a...
Elvesztettünk egy sorsdöntő csatát, de Magyarország nem tűnt el Ötszáz évvel ezelőtt elvesztettünk egy sorsdöntő csatát, de Magyarország nem tűnt el - jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök a mohácsi csata 500. évfordulóján tartott emléknapon Mohácson. Magyar Péter...
A Fegyveres Erők és Rendvédelmi Szervek Nyugdíjas Klubja Zemplénben töltött egy napot. Európa mértani középpontjában, Tállyán a két éve felújított Mailloth-kastélyban a család történetéről és az időről, mint dimenzióról hallhattunk és láthattunk kiállítást. A környék...
Légi ünnep parádéval „A magyar katonai repülés nemcsak a múltjára lehet büszke, hanem a jelenére és a jövőjére is” – hangsúlyozta dr. Kun Szabó István altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese a Légierő Haderőnem napja alkalmából Kecskeméten megrendezett...
Emlékművet kaptak a merevszárnyas repülők Veszprémben Teljesült a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesületének régi vágya: megépült a merevszárnyas repülőgépeknek is méltó emléket állító kompozíció. Az emlékmű felállítását Soós Lajos nyugállományú alezredes...
Az elhunytak névjegyzéke a 2026. június 20. és 2026. július 27. között beérkezett adatok alapján (összeállította a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnöksége). A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnöksége őszinte részvétét fejezi ki a családtagoknak,...
Emlékezés, tisztelet és összetartozás – Biharban járt a Gáspár András Bajtársi Egyesület A múlt iránti tisztelet, névadónk emlékének ápolása és a bajtársi összetartozás jegyében telt a Gáspár András Bajtársi Egyesület hétvégéje. Egyesületünk tagjai Bihar településén...
A LEGENDÁS SZÉKESFEHÉRVÁRI EJTŐERNYŐS ALAKULATRA EMLÉKEZTEK A REPÜLŐS ÉS EJTŐERNYŐS EMLÉKMŰNÉL Immár 32. alkalommal gyűltek össze a bajtársak a Vásárhelyi úti emlékműnél péntek délelőtt, hogy együtt tisztelegjenek az egykori 62. Önálló Ejtőernyős Zászlóalj előtt. A...
Vereség, vagy Győzelem, ez a kettősség fogalmazódott meg bennem, amikor a MH Bocskai István 11. Páncélozott Hajdú dandár meghívására a Radaros Katonák Baráti Kör vezetése és néhány tagja részt vett és koszorút helyezett el a. Itt zajlott 177 évvel ezelőtt az...
Kirándulás Székesfehérvárra Tartalmas, emlékezetes kétnapos kulturális és történelmi kiránduláson vettek részt a Bocskai István Bajtársi Egyesület tagjai Székesfehérváron. A program célja az volt, hogy a résztvevők közelebbről is megismerjék Magyarország egyik...
Zenével is lehet közösséget építeni A Szegedi Bajtársi Klub egy igazi jó közösség. A vállalt céljainkat, feladatainkat néha erőn felül is de mindig teljesítjük. Van úgy, hogy a Donnál elesett hősökre történő megemlékezés során a csontig hatoló hideg rázza a...
Tanácskozás nyugdíjas bajtársakkal „Idős bajtársaink támogatása továbbra is prioritás” – mondta Baráth Ernő, a HM humánstratégiáért felelős helyettes államtitkára a Honvédelmi Idősügyi Munkacsoport ülésén, amelyet július 27-én tartottak a Honvédelmi Minisztérium...
Itt a nyár és azt hihetnénk, hogy uborkaszezon van. No de ez Szegedre nem igaz. Itt működteti az idősbarát város a Senior Centert, amely, mint katalizátor meghatározza a klubok életét. Hitvallásuk szerint a szegedi szépkorúak felneveltek több generációt és itt az...
A Radaros Katonák Baráti Kör július közepén egy napos kiránduláson vett részt 53 fővel Tardona és Csermely patak völgyében. Az első utunk Tardonára vezetett, ahol meglátogattuk a Jókai Mór emlékszobát és tájházat. Az épület az 1876-os tűzvészben leégett egyházi iskola...
A Bem József Bajtársi Egyesület éves közgyűlési tervei között közkívánatra szerepelt egy közös látogatás a Mátra és a Cserhát-keleti térségébe. Az idei forró nyarunk ellenére Egyesületünk tagjai közül a vállalkozó szelleműek, kiket nem rettentett vissza a kánikula, a...
A Szegedi Öreg Honvéd Kisvendéglő ismét tárt kapukkal várta a Szegedi Bajtársi Klub népes csapatát. A klub, mint mindig, mozgalmas napokat él meg. Kirándulunk, kulturális eseményeken veszünk részt és természetesen ebben a sorban helyet és teret kap a felhőtlen...
A Szabolcsi Honvéd Műszaki Hagyományőrző Bajtársi Egyesület tagjai a Fegyveres Erők és Rendvédelmi Szervek Nyugdíjas Klubjának tagjaival együtt vettek részt a Hortobágyi Nemzeti Park területén hősi halált halt tűzszerész katonák 10. évfordulója alkalmából megrendezett...
A Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub 2026. július 14-én 13.00 órától, az MH Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Otthonában, a szokásos kedd délutáni klub rendezvényén rendezte meg a tagok második negyedéves születésnapi és névnapi köszöntését. A...
A ceglédi Dózsa György Honvéd Nyugdíjas Egyesület tagjai 12. alkalommal vettek részt a „Csemői Vigasságok” elnevezésű szabadtéri rendezvényen, amelynek a virágosításban és környezetszépítésben kiemelkedő eredményeket elért Csemő község templomtere adott otthont. A...
I. László (1046. június 27. – Nyitra, 1095. július 29.) trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából 2017-et „Szent László emlékévvé” nyilvánították.
A lovagkirály emlékének ajánlva és előtte tisztelegve tartotta meg soron következő nyilvános rendezvényét a Kuruc vitézek Nyugállományú egyesület szeptember 21-én, a Tiszti Klubban.
Folytatták a „rendhagyó történelemóra” sorozatot, melynek az a célja, hogy egy, egy olyan témát válasszanak ki, beszéljenek meg, külső előadó(k) bevonásával, ami méltán tarthat számot széles körű érdeklődésre. Így történt ez most is.
A rossz idő ellenére szép számú közönség gyűlt össze „A nyugati végek csatái az árpád-korban” című előadásra, amit dr. Négyesi Lajos hadtörténész, alezredes, csata és hadszíntérkutató tartott.
Az egybegyűlteket Madarász László egyesületi elnök köszöntötte, majd Mester Sándor tanár tartott egy rövid bevezetőt. Mester szólt a lovagkirály jelentőségéről, a korszak kiemelkedő haditetteiről, a nyugati vég jelentőségéről, illetve bemutatta az előadót, aki 2009-ben már tartott egy sikeres előadást Halason – ami kiadvány formájában is napvilágot látott -, illetve „megkutatta” az 1703-as csatahelyet, és segített kijelölni az emléktábla helyét a II. Rákóczi kollégiumának udvarán.
Dr. Négyesi Lajos két csatára tért ki külön. A méltatlanul feledésbe merült, pedig a honfoglalás menetét lezáró, annak eredményeit tartóssá tevő ütközet volt, a „pozsonyi csata”, illetve a Habsburg dinasztia hatalmát megalapozó „dürnkruti ütközet” képezte részletesebb elemzés tárgyát.
A hadtörténész a tények, és a forrásokkal alátámasztható adatok alapján ismertette a 907-es „frank/német hadjárat” menetét, és a döntő ütközet rekonstruálható lefolyását. Az Ennsburgtól Pozsonyig tartó felvonulás, és a Duna partján lezajló ütközet, az ottani hadmozdulatok, taktikai elemek a korabeli hadászat ismerete alapján viszonylag jól áttekinthető. Két korszak, két harcászati kultúra csapott össze, melyben a jelentős keleti, nomád elemeket is hordozó magyar harcmodor győzedelmeskedett, elvette a kedvét a további hódító – vagy bosszú (például 933, 955 után „elvárható”) – hadjáratoktól a nyugati hatalmaknak, így a honfoglalás, államalapítás viszonylag békés körülmények között ment végbe, és tette lehetővé a stabilizálódást. Véleménye szerint július 4-e, az a nap, ami leginkább tényszerűnek látszik és megjelölhető a döntő csata napjaként, lehetne akár a magyar nemzet, függetlenség emléknapja is. Sajnálattal szólt azokról a legendagyártó törekvésekről, dilettáns és műkedvelő „történészkedésekről” – néha hivatásosok által is megnyilvánuló tévhiterősítésekről – melyek rárakódnak az adatokra, forrásokra, utólag sok mindent megkísérelnek belemagyarázni az akkori valós történetbe, holott az minden máz, alkalmi sovinizmus nélkül is éppen elég dicsőséges, emlékezésre méltó és alkalmas eseménysorozat volt.
Előadása második részében – a kunok révén feltehetően helyi, „halasi kapcsolatokat” is hordozó 1278-as dürnkruti ütközetről szólt. Maga is bejárta a csatateret, saját személyes terepismerete, és a források alapján máshová teszi a magyar tábor – benne a kunok – helyét, a kezdeti hadmozdulatokat, mint azt a vázrajzokon, illetve a „hivatalos emlékhellyel” eddig megjelölték. Részletesebben szólt a csata kimenetelében döntő szerepet játszó magyar könnyűlovasságot jelentő kunokról, hadmozdulataikról, harci taktikájukról. Üdvözölte az egyesületnek azt a törekvését, hogy szeretne a Dürnkrut és Jedenspeigen térségében emléket állítani az ott harcoló IV. László királynak és a vele csatába vonuló magyar/kun katonáknak is.
Az előadás végén kérdésekre, kötetlen beszélgetésre, eszmecserére nyílt lehetőség.
Mester Sándor
