Csaknem százan vettek részt január 18-án az Ejtőernyősök Szolnoki Szervezete által meghirdetett, és a Szolnoki Katonai Repülőtértől induló Kiss Antal és Doni Hősök Emlékmeneten, amelyen 22, 15, vakamint 10 kilométeres távokon lehetett gyalogolni Szolnok határában, a...
Nem áldozatok, hanem áldozatot hozó magyar katonák voltak
Felavatták a székesfehérvári vasútállomás épületének falára kihelyezett emléktáblát
Katonai tiszteletadás és Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar közreműködése mellett avatták fel a székesfehérvári vasútállomás főépületének falán az 1942 tavaszán és őszén, az orosz frontra induló Magyar Királyi Szent István 3. Gyalogezred katonáinak sorsát idéző emléktáblát, a doni katasztrófa nyolcvanadik évfordulóján.
A székesfehérvári háziezredre emlékező emléktábla kihelyezését a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség, a Honvédelmi Minisztérium, Székesfehérvár Megyei Jogú Város, valamint a Magyar Államvasutak támogatta. A mementó avatásán Lévai Miklós nyugállományú alezredes, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke, az emléktábla elkészítésének társkezdeményezője azokról a katonákról és munkaszolgálatosokról beszélt, akiket 1942 áprilisától novemberéig Székesfehérvárról és Tata Tóvárosról indult szerelvényekkel szállítottak az orosz frontra. Emlékeztetett: a város által ünnepélyesen búcsúztatott elvonulók a büszkén meneteltek a katonaindulók hangjára az állomásig.
A két hagyományőrző egyesület – vagyis a HOHE és a Berdó Gábor Károly nyugállományú százados által képviselt Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség – tavaly határozta el, hogy a doni tragédia 80. évfordulójára emléktáblával adózik az áldozatok emlékének.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, a térség országgyűlési képviselője elmondta: a frontra vonuló haderő eleve bukásra volt ítélve, a katonai kudarc pedig a magyar hadtörténet leggyászosabb eseményeként vált ismertté. A Don kanyarban végsőkig helytálló honvédek hősök voltak, az elesettek hősi halottak. Nem áldozatok, hanem áldozatot hozó magyar katonák, kitartással, kötelességtudattal.
A vasút már 162 éve meghatározza Székesfehérvár arculatát: ez volt az az hely, ahol 1942 november 4-én a Magyar Királyi Szent István 3. Honvéd Gyalogezred tagjai elbúcsúztak családtagjaiktól – mondta dr. Pafféri Zoltán, a MÁV elnök-vezérigazgatója, hozzátéve: az országban összesen 822 szerelvény, 4710 vagonnal indult meg 81 éve, hogy biztosítsa a hadszíntér utánpótlását a katonákon túl harckocsival, nehézlövegekkel, páncéltörő ágyúkkal és élelmiszer-utánpótlással. Sajnos a kétszázezer kiutazott katonából mindössze százezer térhetett haza, a 3. gyalogezred tagjainak pedig nyolcvan százaléka nem ért vissza hazájába…
A megemlékezésen Spányi Antal megyéspüspök arra világított rá, hogy a helytállást tanúsító katonák, munkaszolgálatosok az embertelenségben is emberek maradtak. Sorsuk arra tanít bennünket mindig, minden körülmények között, hogy mi az amit tennünk kell és mi az, amivel tartozunk a hazának, a nemzetnek.
Az eseményen az egykori áldozatok családtagjai és a kadétprogramban részt vevő intézmények diákjai mellett részt vett dr. Lippai Péter dandártábornok, a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság parancsnoka, Takács Tamás ezredes, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Humántámogatási Főosztály főosztályvezetője, Vokla János ezredes, az MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandár parancsnoka, Topor István ezredes, a magyarországi NATO Erőket Integráló Elem parancsnoka, valamint Páli Zoltán ezredes, az MH 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred parancsnoka.
Forrás Gyimóthy Levente cikke Dömsödi Richard fotóival honvedelem.hu.