BAJTÁRSI EGYESÜLETEK
ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
Március 05-én tartotta meg az egyesület a Nőnapi megemlékezésüket az MRVT tiszti étkezdéjében. Az ünnepséget Bartekné Frank Judit vezetőségi tag nyitotta meg, köszöntve a megjelenteket, majd pár soros beszédében köszöntötte az egyesület női tagjait. A nőnapi...
Minden közhasznú szervezet működésében nagyon fontos pillanat az éves beszámoló közgyűlés. Ez természetesen nem csak egy jogi aktus, hanem alkalom a találkozásra is. 2026. március 27-én délután egy ilyen eseményre fókuszált a Szegedi Bajtársi Klub. A Vezetőség sokat...
Ez év március 30-án került sor Taszáron az éves beszámoló közgyűlés megtartására. A közgyűlés előtt a Magyar Honvédség Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred 5. Hadkiegészítő és Toborzó Központ – Kaposvár Központparancsnok helyettese Győri Tamás őrnagy, a honvédelmi...
A nyugállományúak, ernyőszervezeteik részéről a ’80-as évek vége óta folyamatosan merül fel igényként honvédségi nyugdíjas-, idősotthon létrehozása és üzemeltetése, mely néha egészen nagy nyilvánosságot kapott. Kevesebb figyelem övezte azt a hosszú ideje meglevő...
Az elhunytak névjegyzéke a 2026. február 21. és 2026. március 27. között beérkezett adatok alapján (összeállította a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnöksége). A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnöksége őszinte részvétét fejezi ki a családtagoknak,...
Az 1848-49-es szabadságharc egyik meghatározó eseményére az 1849 április 2-i Hatvani csatára emlékeztek meg ünnepélyes keretek között Hatvanban. A tavaszi hadjárat első győzelme nemcsak katonai sikert jelentett, hanem reményt adott magyar nemzet számára. Az 1848-49-es...
35 taggal, 1970. január 23-án alakult meg a tatai Helyőrségi Nyugállományúak Klubja azzal a céllal, hogy összefogja a térségben élő, honvédséghez kötődő állampolgárokat, erősítése a Magyar Honvédséghez való érzelmi kötődésüket. Pártoktól, politikai tevékenységtől...
A magyar–lengyel barátság napját minden évben március 23-án ünneplik, amelyet 2007-ben a magyar Országgyűlés és a lengyel Szejm egyhangúlag nyilvánított hivatalos emléknappá. A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) Közép-magyarországi Régió két...
Március 18.-án délután, a nyíregyházi megyei Könyvtárban a Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság által szervezett „Értékes Esték” programsorozat keretében, teltház előtt emlékeztünk meg Toma Andrásról. az utolsó hadi fogolykén ismerté vált ember életútjáról. A...
Ünnepi rendezvénnyel ünnepelte 55 éves fennállását a Kiskőrösi Helyőrség Nyugállományúak Klubja A klub jubileumát koszorúzás, kiállítás, elismerések átadása és koncert tette emlékezetessé. Ez év március 17-én ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg a Kiskőrösi Helyőrség...
A Nagykanizsa Honvéd Egyesület 2026. március 17-én, kedden, 10 órai kezdettel, Honvéd Kaszinó tükörtermében megtartotta közgyűlését. Geiger László az egyesület titkára a Himnusz meghallgatása után, mint levezető elnök köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte...
A taszári polgármesteri hivatal nagytermében ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját a Magyar Veterán Repülők Somogy Megyei Egyesülete. A jubileumi rendezvényen az egyesület tagjai mellett számos meghívott vendéget is köszönthettek, köztük Witzmann Mihály,...
A szentendrei Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub és Kapi Gábor nyugállományú százados, nótáskapitány kezdeményezése alapján 2017-től évente két alkalommal magyarnóta délutánt szervez Szentendrén, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár színháztermében. Nemzeti ünnepünk, március...
„Emlékezzünk ma tisztelettel azokra, akik 1848-49-ben hittek hazánk jövőjében, és tegyük hozzá a magunk részét ehhez a jövőhöz” – szólította fel a közönséget dr. Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős...
Hadisírgondozás az Új Köztemetőben Közel egy évtizede, előző évek hagyományait követve a Bem József Bajtársi Egyesület tagjai (Belovai János, Csomós Lajos, Galuska László, Faragó Ilona, Hugyecz György, Szegedi Ágnes és Koós Gábor) idén is csatlakoztak az MH...
Március 10-én a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) elnöksége Budapesten, a Kerepesi úti székhelyén megtartotta ez évi első ülését, amelyen az elnökség tagjain kívül részt vett a Felügyelő Bizottság elnöke, a Tanácsadó Testület elnöke, a Bajtársainkért...
Amikor 1991. március 11-én a Vaszary kávéházban 27 elszánt alapító tag úgy döntött, hogy létrehozza ezt az egyesületet, valószínűleg nem gondolták, hogy egyszer majd ennyi emlékmű, ennyi rendezvény és ennyi közös élmény áll mögöttünk. Sőt, talán azt sem gondolták,...
A Kuruc Vitézek Nyugállományú Egyesületnél március 10-én délután 16 órára kaptak meghívót az egyesület hölgy tagjai a Tiszti Klub színháztermébe Nőnapi ünnepségre. Az egyesület „bátor” férfi tagjai kilencen, műsorral kedveskedtek a hölgyeknek. A program citeraszóval...
Évértékelő közgyűlést tartott a Zalaegerszegi Honvédklub, ahol elismeréseket is átadtak. A hölgyeket virággal köszöntötték, a programot nőnapi bállal zárták. A több mint száz tagot számláló egyesület eredményes évet tudhat maga mögött: saját szervezésben több, mint 30...
Az idén 57. születésnapját ünneplő, közel 100 tagot számláló keszthelyi Bethlen Gábor Nyugdíjas Klub március 6-án tartotta az éves beszámoló taggyűlését. Ahogy elhangzott: eredményes évet zártak 2025-ben is. Értékelték a klub szervezeti életét, anyagi helyzetét, az...
A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely ismét könyvbemutatóra hívta meg a Szövetség tagjait. Ezúttal
J. Nagy László:
Magyarország és az arab világ 1947-1989
című könyve kerül bemutatásra.
A könyvet bemutatja:
J. Nagy László DSc., egyetemi tanár (Szegedi Tudományegyetem BTK, Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék)
A bemutató időpontja: 2018. április. 25 (csütörtök) 14.30 óra.
Helyszíne: Honvédelmi Minisztérium, 1055 Budapest, Balaton u. 7-11., A) épület III. emelet 342. sz. konferenciaterem.
A rendezvény házigazdája: Dr. habil. Besenyő János ezredes, HVK Tudományos Kutatóhely, osztályvezetője.
Érdeklődés esetén – a bemutató után – a könyv kedvezményes megvásárlására is lehetőség nyílik. A rendezvény szervezői mindenkit szeretettel várnak. A korábban már megszokottak szerint a részvételi szándékot és a beléptetéshez szükséges adatokat (név, szig.sz.) 2018. április 23-ig közvetlenül a HVK Tudományos Kutatóhelynél (városi tel.: (06-1) 474-14-17) kérik jelezni.
Sztanó Zsuzsanna nyá. őrnagy
alelnök
A könyvről:
J. Nagy László: Magyarország és az arab világ 1947-1989
J. Nagy László, a Magyarország és az arab világ 1947-1989 című kötet szerzője a Szegedi Tudományegyetem Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszékének vezetője, az MTA doktora. Kutatási területe a Mediterráneum története és a nemzetközi kapcsolatrendszerben betöltött szerepe. Munkássága ugyan elsősorban a Maghreb-országokra fókuszál, mégis ki kell emelnünk a most bemutatásra kerülő, az arab térség 1945 utáni történetét átfogóan elemző művét.
Napjainkban a Közel-Kelet említésekor a legtöbb magyarnak – sajnálatos, de nem elítélhető módon – olyan dolgok jutnak először az eszébe, mint a „migrációs válság, káosz, szélsőséges iszlámizmus, vagy a terrorizmus”. Pedig volt időszak a magyar történelemben, amikor Budapest az arab térség egyes országaival nagyon jó viszonyt ápolt, valamint az állami média pozitív színben tüntette fel a “haladó szellemiségű” arab államok és mozgalmak harcát Izraellel, illetve az “imperialistákkal” szemben. J. Nagy László által írt Magyarország és az arab világ 1947-1989, könyv segítségével most széleskörű betekintést nyerhetünk ebbe az intenzív, de a konfliktusoktól és problémáktól korántsem mentes kapcsolatrendszerbe.
Sokáig senki nem vállalkozott arra, hogy egy átfogó kapcsolattörténeti monográfiát írjon Magyarországnak és az Arab Liga 22 tagállamának] viszonyáról. Legalábbis mostanáig, mivel 2017-ben J. Nagy Lászlónak, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusának és történésznek, sikerült betöltenie ezt a régóta tántorgó űrt. A szerző a „Magyarország és az arab világ 1947-1989” című könyvével, a hazai és a külföldi terepen, illetve levéltárakban végzett kutatásai alapján tudományos, mégis olvasmányos stílusban mutatja be az arab-magyar kapcsolatok korántsem unalmas és száraz történetét.
J. Nagy nem először vágott neki ennek a feladatnak: a szegedi történésznek erről a témáról több mint tíz évvel ezelőtt jelent meg a „Magyarország és az arab térség” című kapcsolattörténeti műve. Csakhogy akkor csupán 1975-ig vizsgálta a kérdést, miközben a mostani művében már 1989-ig elemezte az arab-magyar kapcsolatok történetét. Ugyanúgy a szerző az 1975 előtti évekre vonatkozóan sok új információval, illetve eseménnyel és forrásközléssel egészítette ki a korábbi monográfiáját. Sőt, a történész az utolsó alfejezetekben a rendszerváltás időszakára és az Antal-kormány közel-keleti politikájára is, ami valóban egészen egyedi színt kölcsönöz a könyvnek, hiszen ezzel még korábban senki nem foglalkozott.