BAJTÁRSI EGYESÜLETEK
ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
Izgatott emberek jöttek-mentek 2026. május 12-n már a reggeli órákban az MH Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Otthonában. Az intézmény munkatársai kiválóan módon előkészítették a Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub (a továbbiakban: Klub) megalakulásának...
A Szabolcsi Honvéd Műszaki Hagyományőrző Bajtársi Egyesület tagjainak nagy része 2026. április 30-án Szentesen és Szarvason jártak. A szentesi hivatalos program keretében megkoszorúztuk a műszaki katonák emlékére egyesületünk által állított emlékoszlopot, ezután pedig...
Hosszas előkészítő munkát követően, április 28-án az MH. Logisztikai Támogató Parancsnokság tanácstermében került sor Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége 2026. évi küldöttgyűlésére közel 120 fő részvételével. A 100 delegált küldöttből 76 érkeztek meg a Szövetség...
A Kuruc Vitézek Nyugállományú Egyesület közgyűlésére a meghívó április 24. 17 órára szólt Kiskunhalason a Tiszti Klub nagytermébe. Már a kezdés előtt jó félórával az egyesület tagjai nagy számban gyülekeztek az évet értékelő és a jövőbeli feladatokat meghatározó...
Napfényes, szeles idő köszöntött ránk, amikor a Honvéd Kulturális Központba értünk a Balassi Bálint Bajtársi Egyesület tavaszi közgyűlésére. Elnéztük ezt az áprilisnak, hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy csalóka. Tagjaink jó hangulatban gyülekeztek, hiszen ez is egy...
Ha valaki azt hinné, hogy egy zömében nyugdíjas társaság csendben, fegyelmezetten és eseménytelenül kirándul, annak csak annyit mondhatok: jöjjön el egyszer velünk, és garantáltan megváltozik az élete. A Magyar Veterán Repülők Somogy Megyei Egyesületének debreceni...
Nyugdíjas határőrök gyűltek össze a Szombathelyi Határőr Nyugdíjasok Egyesülete megalakulásának 35 éves jubileuma alkalmából. Az ünnepség fényét növelte, hogy a Rendőrség Söptei úti objektumának, a volt Határőr laktanya Szent László termében került megrendezésre az...
Húsvéti zenés áhítaton vettek részt az egyesület tagjai a miskolci Avasi református templomban április 01-n. Az igét Sajtos Szilárd alezredes a Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat kiemelt vezető református tábori lelkésze hirdette,...
Még tavaly, amikor az új elnökség elkezdte összeállítani a Balassi Bálint Bajtársi Egyesület 2026. évi munka- és rendezvénytervét, azon voltunk, hogy olyan programokat szervezzünk tagságunk számára, amelyek érdekesek, szívesen jönnek el tagjaink, és ezeket igyekezzünk...
Köszöntő, Édesanyák, Nagymamák napján Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján, ebben az évben május 3-n köszönthetjük az Édesanyákat és...
Az elhunytak névjegyzéke a 2026. március 28. és 2026. április 27. között beérkezett adatok alapján (összeállította a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnöksége). A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnöksége őszinte részvétét fejezi ki a családtagoknak,...
HÉF: közös gondolkodás és megoldáskeresés Érdemi párbeszéd zajlott a Magyar Honvédség állományát érintő aktuális témákban a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum (HÉF) idei első negyedévi ülésén – fókuszban a katonák anyagi megbecsülésével, szolgálati körülményeivel és...
A kapcsolattartás újabb példája Két héttel ezelőtt a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) és a Békefenntartók Bajtársi Egyesülete (BBE) elnöke, valamint a BEOSZ Nyugat-dunántúli régió vezetője részére megkeresés érkezett Robert KULTERER őrnagytó, az...
Jubileumi közgyűlés... Megalakulásának húsz éves évfordulóját ünnepelte április 21-én a Nyírbátori Határőr Igazgatóság Nyugdíjasai Egyesület. Ennek alkalmából a Nyírbátori Rendőrkapitányságon ünnepi közgyűlést tartott a népes közösség, azután a tiszti klubban...
A Nagykanizsai Honvéd Egyesület tagjaival 2026. április 22-én, szerdán egynapos kiránduláson vettünk részt. Első állomásunkon megtekintettük Pákozdon a katonai emlékhelyet. A Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely közvetlenül az 1848. szeptember 29-i...
A Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub (Szentendre) április 21-én tartotta az éves beszámoló közgyűlését az MH Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Otthonában. A tagság már fél tíztől gyülekezett az Művelődési Otthon aulájában, ahol aláírták a jelenléti...
Repülő katasztrófa áldozataira emlékeztek Veszprémben A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége (MEBSZ), valamint a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesülete (VREVE) szervezésében három helyen is megemlékezést tartottak április 17-én a hazai katonai...
A Radaros Katonák Baráti Kör 2026 április 14-én emléktúrán vett részt Sárospatakon 40 fővel. Az emléktúrát II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója tiszteletére szervezte a Baráti Kör. A megemlékező beszédet Rákóczi Ferenc lovas szobra előtt Szarka János...
Aki megizlelte a repülés és ejtőernyőzés örömét, aki egyszer átélte ennek az érzésnek semmihez nem fogható hatását soha nem tudja és nem is akarja azt elfelejteni. A repülés a szabadsággal egyenlő, az ember hatalmával természet erői felett, a végtelent, az...
Magyarország sorsfordító döntés előtt áll: nem csupán pártokról vagy politikai irányokról, hanem a háború és a béke alapvető kérdéséről döntünk – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség Budapesti Nyugállományúak Klubja megalakulásának 65. évfordulója...
„Aki kész a hős-halálra, Az diadalmaskodni fog”
„Katonahősök emlékezete az elmúlt 100 évben” címmel tartott előadást dr. Jakusch Gabriella, a Magyar Kultúráért Alapítvány szakértője május 15-én, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban.
Jakusch Gabriella prezentációjának elején emlékeztetett arra, minden év május utolsó vasárnapján, a Magyar Hősök Emléknapján, napjainkban is országszerte megemlékezéseket tartanak, így tisztelegve azok előtt a magyar katonák előtt, akik az országalapítástól kezdve – de kiemelten az 1848–49-es szabadságharc, az első és a második világháborúban, valamint az 1956-os forradalom idején –, egészen napjainkig védték hazánkat. Ismertette: a hős kifejezést mai értelemben a nyelvújítás és a reformkor fedezte fel és terjesztette el – ez tetten érhető egyebek mellett Kölcsey Himnusz-ában, Kisfaludy Károly Mohács című versében, valamint Garay János költészetében is. Előadásában elhangzott, hogy a hősi halál kifejezés az 1848–49-es szabadságharc idején, Petőfi Sándor Vesztett csaták, csúfos futások című versében tűnt föl, innentől beszélünk egyébként a hősi halálról.
Kitért az 1917. évi VIII. törvénycikkre, amely elrendelte, hogy a késői utókor hálás kegyelettel őrizze meg azok emlékét, akik életüket adták a haza védelmében és kimondta, hogy minden város és község anyagi erejének megfelelően, méltó emlékművön örökítse meg a hősi halottak nevét. „Ez volt az első olyan rendelkezés, amely felszólította az embereket arra, hogy emlékezzenek az I. világháborúban meghalt hősökre” – tette hozzá a szakértő. Szót ejtett az 1924. évi XIV. törvénycikkről is, amely a Hősök Emlékünnepét a nemzeti ünnepek közé emelte. A hősök tisztelete a közoktatásban is fontos szerepet kapott: elrendelték, hogy ahol még nincs az iskolák hősi halált halt tanárainak, tanítóinak és tanulóinak emlékét hirdető márványtábla, úgy annak mielőbbi fölállítását az iskolák igazgatói minden eszközzel szorgalmazzák. Az emléktáblák előtt a tanárok, tanítók, tanulók kalapemeléssel tisztelegtek, a felsőbb osztályokban évenként egyszer pedig egy magyar dolgozatot kell szentelni az elesett hősök emlékezetének.
Jakusch Gabriella bemutatta azokat a szempontokat is, amelyek alapján közel két évtizeddel később, a második világháború idején, 1942-ben meghatározták, hogy kit is neveznek hősi halottnak. „Az 1942-es rendeletben úgy fogalmaztak: a rendelkezést haladéktalanul végre kell hajtani, ugyanakkor belefoglalták azt is, hogy az I. világháborús emlékhelyekhez mindenképpen kell egy másik, az új háborúra emlékeztető mementót is állítani, de ez az idő rövidsége miatt nem mindenhol valósulhatott meg.”
Ezt követően kitért az ismeretlen katona eszméjének kialakulására, német, olasz, brit és francia példákkal szemléltetve a hősi halottak újfajta közösségi, az állam által is támogatott kultuszát, ugyanakkor felidézte, az Osztrák-Magyar Monarchiában báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy volt, aki már 1915-ben javaslatot tett egy olyan törvény elfogadására, amely azt célozta, hogy minden község kőből faragott emléket állítva legyen köteles megörökíteni a világháborúban elesett hősök neveit. Ezt a kezdeményezést karolta föl gróf Tisza István, amelyet végül – IV. Károly jóváhagyásával – az 1917. évi VIII. törvénycikk vésett kőbe.
Dr. Jakusch Gabriella emellett ismertette a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság (HEMOB) megalakulásának körülményeit, rendeltetését, felsorolta a hősök iránti kegyelet egyéb megnyilvánulásait is, majd bemutatta a katonahősökről való megemlékezés különböző formáit, annak változásait, nehézségeit 1945-től napjainkig. Elhangzott, a rendszerváltást követően, 1990 novemberében a Honvédelmi Minisztérium állást foglalt a Magyar Honvédség szimbólumai, ünnepei nemzeti hagyományokon alapuló visszaállításának feladataival kapcsolatosan, majd 2001-ben az Országgyűlés ismét törvénybe foglalta a magyar hősök emléknapját.
Szöveg: Antal Ferenc | Fotó: Rácz Tünde Szováthy Kinga, Horváth Sztaniszláv, Kormány Gábor |
