BAJTÁRSI EGYESÜLETEK
ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
Az elhunytak névjegyzéke a 2026. június 20. és 2026. július 27. között beérkezett adatok alapján (összeállította a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnöksége). A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnöksége őszinte részvétét fejezi ki a családtagoknak,...
Emlékezés, tisztelet és összetartozás – Biharban járt a Gáspár András Bajtársi Egyesület A múlt iránti tisztelet, névadónk emlékének ápolása és a bajtársi összetartozás jegyében telt a Gáspár András Bajtársi Egyesület hétvégéje. Egyesületünk tagjai Bihar településén...
A LEGENDÁS SZÉKESFEHÉRVÁRI EJTŐERNYŐS ALAKULATRA EMLÉKEZTEK A REPÜLŐS ÉS EJTŐERNYŐS EMLÉKMŰNÉL Immár 32. alkalommal gyűltek össze a bajtársak a Vásárhelyi úti emlékműnél péntek délelőtt, hogy együtt tisztelegjenek az egykori 62. Önálló Ejtőernyős Zászlóalj előtt. A...
Vereség, vagy Győzelem, ez a kettősség fogalmazódott meg bennem, amikor a MH Bocskai István 11. Páncélozott Hajdú dandár meghívására a Radaros Katonák Baráti Kör vezetése és néhány tagja részt vett és koszorút helyezett el a. Itt zajlott 177 évvel ezelőtt az...
Kirándulás Székesfehérvárra Tartalmas, emlékezetes kétnapos kulturális és történelmi kiránduláson vettek részt a Bocskai István Bajtársi Egyesület tagjai Székesfehérváron. A program célja az volt, hogy a résztvevők közelebbről is megismerjék Magyarország egyik...
Zenével is lehet közösséget építeni A Szegedi Bajtársi Klub egy igazi jó közösség. A vállalt céljainkat, feladatainkat néha erőn felül is de mindig teljesítjük. Van úgy, hogy a Donnál elesett hősökre történő megemlékezés során a csontig hatoló hideg rázza a...
Tanácskozás nyugdíjas bajtársakkal „Idős bajtársaink támogatása továbbra is prioritás” – mondta Baráth Ernő, a HM humánstratégiáért felelős helyettes államtitkára a Honvédelmi Idősügyi Munkacsoport ülésén, amelyet július 27-én tartottak a Honvédelmi Minisztérium...
Itt a nyár és azt hihetnénk, hogy uborkaszezon van. No de ez Szegedre nem igaz. Itt működteti az idősbarát város a Senior Centert, amely, mint katalizátor meghatározza a klubok életét. Hitvallásuk szerint a szegedi szépkorúak felneveltek több generációt és itt az...
A Radaros Katonák Baráti Kör július közepén egy napos kiránduláson vett részt 53 fővel Tardona és Csermely patak völgyében. Az első utunk Tardonára vezetett, ahol meglátogattuk a Jókai Mór emlékszobát és tájházat. Az épület az 1876-os tűzvészben leégett egyházi iskola...
A Bem József Bajtársi Egyesület éves közgyűlési tervei között közkívánatra szerepelt egy közös látogatás a Mátra és a Cserhát-keleti térségébe. Az idei forró nyarunk ellenére Egyesületünk tagjai közül a vállalkozó szelleműek, kiket nem rettentett vissza a kánikula, a...
A Szegedi Öreg Honvéd Kisvendéglő ismét tárt kapukkal várta a Szegedi Bajtársi Klub népes csapatát. A klub, mint mindig, mozgalmas napokat él meg. Kirándulunk, kulturális eseményeken veszünk részt és természetesen ebben a sorban helyet és teret kap a felhőtlen...
A Szabolcsi Honvéd Műszaki Hagyományőrző Bajtársi Egyesület tagjai a Fegyveres Erők és Rendvédelmi Szervek Nyugdíjas Klubjának tagjaival együtt vettek részt a Hortobágyi Nemzeti Park területén hősi halált halt tűzszerész katonák 10. évfordulója alkalmából megrendezett...
A Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub 2026. július 14-én 13.00 órától, az MH Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Otthonában, a szokásos kedd délutáni klub rendezvényén rendezte meg a tagok második negyedéves születésnapi és névnapi köszöntését. A...
A ceglédi Dózsa György Honvéd Nyugdíjas Egyesület tagjai 12. alkalommal vettek részt a „Csemői Vigasságok” elnevezésű szabadtéri rendezvényen, amelynek a virágosításban és környezetszépítésben kiemelkedő eredményeket elért Csemő község templomtere adott otthont. A...
Ez év június 29-július 02. között a Bem József Bajtársi Egyesület 14 fővel közös SZATMÁR – BEREG – PÁRTIUMI kiránduláson vett részt. A kis csapat Budapest Keleti pályaudvaron találkozott. A Latorca IC-vel 11 óra körül megérkeztünk Kisvárdára, ahol Nick Ferenc, a...
Immáron 11 évre nyúlik vissza az Arad megyei ZIRIDAVA Tartalékos Katonák Egyesülete, a Békéscsabai Fegyveres Erők Nyugállományúak Klubja, valamint a Szegedi Bajtársi Klub együttműködése. És ez az együttműködés a puszta formaiságon túl szoros kapcsolattartást, baráti...
A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) elnöksége július 7-én tartotta ez évi második elnökségi ülését, Budapesten, a Zrínyi Laktanya Egyetemi Campus M. Szabó Miklós altábornagyról elnevezett színházteremben és a Zrínyi teremben. A helyszínt az indokolta,...
1980-as évek, a XX. századi magyar múlt emlékei iránti "enyhülése" lehetővé tették az egykori katonaiskolák volt növendékei és még élő tanáraik összejöveteleit. A kezdetben "titkos" találkozásokat 1989-90-ben már nyilvános megemlékezések követték. Sopron, Kőszeg,...
A júliusi péntek délután, amikor mindenki jól akarta érezni magát… és a muslincák is! Július első péntek délutánján, Somogy Megyei Veterán Repülők Egyesületének tagjai, összegyűltünk az Önkormányzati Hivatal színháztermében, hogy szalonnát süssünk, beszélgessünk, és...
Az elhunytak névjegyzéke a 2026. május 23. és 2026. június 19. között beérkezett adatok alapján (összeállította a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnöksége). A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnöksége őszinte részvétét fejezi ki a családtagoknak,...
„Aki kész a hős-halálra, Az diadalmaskodni fog”
„Katonahősök emlékezete az elmúlt 100 évben” címmel tartott előadást dr. Jakusch Gabriella, a Magyar Kultúráért Alapítvány szakértője május 15-én, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban.
Jakusch Gabriella prezentációjának elején emlékeztetett arra, minden év május utolsó vasárnapján, a Magyar Hősök Emléknapján, napjainkban is országszerte megemlékezéseket tartanak, így tisztelegve azok előtt a magyar katonák előtt, akik az országalapítástól kezdve – de kiemelten az 1848–49-es szabadságharc, az első és a második világháborúban, valamint az 1956-os forradalom idején –, egészen napjainkig védték hazánkat. Ismertette: a hős kifejezést mai értelemben a nyelvújítás és a reformkor fedezte fel és terjesztette el – ez tetten érhető egyebek mellett Kölcsey Himnusz-ában, Kisfaludy Károly Mohács című versében, valamint Garay János költészetében is. Előadásában elhangzott, hogy a hősi halál kifejezés az 1848–49-es szabadságharc idején, Petőfi Sándor Vesztett csaták, csúfos futások című versében tűnt föl, innentől beszélünk egyébként a hősi halálról.
Kitért az 1917. évi VIII. törvénycikkre, amely elrendelte, hogy a késői utókor hálás kegyelettel őrizze meg azok emlékét, akik életüket adták a haza védelmében és kimondta, hogy minden város és község anyagi erejének megfelelően, méltó emlékművön örökítse meg a hősi halottak nevét. „Ez volt az első olyan rendelkezés, amely felszólította az embereket arra, hogy emlékezzenek az I. világháborúban meghalt hősökre” – tette hozzá a szakértő. Szót ejtett az 1924. évi XIV. törvénycikkről is, amely a Hősök Emlékünnepét a nemzeti ünnepek közé emelte. A hősök tisztelete a közoktatásban is fontos szerepet kapott: elrendelték, hogy ahol még nincs az iskolák hősi halált halt tanárainak, tanítóinak és tanulóinak emlékét hirdető márványtábla, úgy annak mielőbbi fölállítását az iskolák igazgatói minden eszközzel szorgalmazzák. Az emléktáblák előtt a tanárok, tanítók, tanulók kalapemeléssel tisztelegtek, a felsőbb osztályokban évenként egyszer pedig egy magyar dolgozatot kell szentelni az elesett hősök emlékezetének.
Jakusch Gabriella bemutatta azokat a szempontokat is, amelyek alapján közel két évtizeddel később, a második világháború idején, 1942-ben meghatározták, hogy kit is neveznek hősi halottnak. „Az 1942-es rendeletben úgy fogalmaztak: a rendelkezést haladéktalanul végre kell hajtani, ugyanakkor belefoglalták azt is, hogy az I. világháborús emlékhelyekhez mindenképpen kell egy másik, az új háborúra emlékeztető mementót is állítani, de ez az idő rövidsége miatt nem mindenhol valósulhatott meg.”
Ezt követően kitért az ismeretlen katona eszméjének kialakulására, német, olasz, brit és francia példákkal szemléltetve a hősi halottak újfajta közösségi, az állam által is támogatott kultuszát, ugyanakkor felidézte, az Osztrák-Magyar Monarchiában báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy volt, aki már 1915-ben javaslatot tett egy olyan törvény elfogadására, amely azt célozta, hogy minden község kőből faragott emléket állítva legyen köteles megörökíteni a világháborúban elesett hősök neveit. Ezt a kezdeményezést karolta föl gróf Tisza István, amelyet végül – IV. Károly jóváhagyásával – az 1917. évi VIII. törvénycikk vésett kőbe.
Dr. Jakusch Gabriella emellett ismertette a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság (HEMOB) megalakulásának körülményeit, rendeltetését, felsorolta a hősök iránti kegyelet egyéb megnyilvánulásait is, majd bemutatta a katonahősökről való megemlékezés különböző formáit, annak változásait, nehézségeit 1945-től napjainkig. Elhangzott, a rendszerváltást követően, 1990 novemberében a Honvédelmi Minisztérium állást foglalt a Magyar Honvédség szimbólumai, ünnepei nemzeti hagyományokon alapuló visszaállításának feladataival kapcsolatosan, majd 2001-ben az Országgyűlés ismét törvénybe foglalta a magyar hősök emléknapját.
Szöveg: Antal Ferenc | Fotó: Rácz Tünde Szováthy Kinga, Horváth Sztaniszláv, Kormány Gábor |
