BAJTÁRSI EGYESÜLETEK
ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
Kedves Bajtársnők és Bajtársak! Kedves Olvasó! Az év vége közeledtével, visszatekintve az elmúlt időszakban elvégzett feladatainkra összességében ismételten egy sikeres, mozgalmas és tartalmas évet tudhatunk magunk mögött. A szövetségi-, tagszövetségi-, régió és...
Közösség, zene és feltöltődés volt a célja annak a rendezvénynek, amely keretében a közelmúltban a Gáspár András Bajtársi Egyesület (Hatvan) tagjai tartalmas és jó hangulatú hétvégét töltöttek el Bujákon. A rendezvény kiváló alkalmat adott arra, hogy a résztvevők...
A Magyar Veterán Repülők Somogy Megyei Egyesülete idei karácsonyi vacsorája különösen meghitt és emlékezetes alkalomnak bizonyult. A rendezvényre közel 80 nyugdíjas tagunk látogatott el, hogy együtt zárjuk le az esztendőt, és közösen ünnepeljük az adventi időszak...
Akik sosem szűntek meg katonának lenni „A nagyatádi nyugállományú katonák sosem hagyták abba azt a szolgálatot, amire annak idején esküt tettek” – e kijelentéssel a nagyatádi Bajtársi Egyesület valamennyi tagja egyetértett, amely a Honvéd Vezérkar főnökével való...
Az elhunytak névjegyzéke a 2025. október 19. és 2025. december 16. között beérkezett adatok alapján (összeállította a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnöksége). A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnöksége őszinte részvétét fejezi ki a családtagoknak,...
Új juttatási csomag, megbecsültség, korszerű honvédség Jelentős béren kívüli juttatásfejlesztések, a szociális támogató rendszer megerősítése és átfogó szervezeti átalakítások jellemezték a Magyar Honvédség 2025. évi humánpolitikai intézkedéseit, amelyeket a Honvéd...
Öt évtized hosszú idő, elég hosszú ahhoz, hogy generációk nőjenek fel, közösségek formálódjanak, hogy az elkötelezett emberek munkája maradandó értékké váljon. Az egyesületet az egykori Örkény-Tábor területén 1975. december 11-én 11 fő alapította Fegyveres Erők Klubja...
A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Dél-alföldi Régió (DAR) elnökének kezdeményezésére Ezüstkarácsony elnevezésű összejövetel megrendezésére került sor Kiskunfélegyházán a Serpenyő rendezvény teremben. A rendezvény megszervezésének célja az volt, hogy a...
Kecskeméten, a Deák téren fennállásának 55. évfordulóját ünnepelte pénteken a Repülők és Rendvédelmiek Bajtársi Klubja. A jubileumi ünnepségen felidézték az öt és fél évtized mérföldköveit, és megkoszorúzták a 15 éve állított emlékművet. A Repülők és Rendvédelmiek...
A Magyar Veterán Repülők Somogy Megyei Egyesülete lelkes tagjai az idei év utolsó autóbuszos kirándulásán vettek rész Stájerországban. Túránk első állomása a híres csokoládégyár volt. A Zotter csokigyár Ausztriában, azon belül Stájerországban található. Közel a magyar...
A Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesülete tagjai december 10-én a karácsony előtt, a karácsony jegyében névre keresztelt, néhány évtizedes hagyományt folytatva, az Agóra Veszprém Kultúrális Központban találkoztak. Gyertyát gyújtottak, megemlékeztek az...
Az év utolsó elnökségi ülése A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége december 8-án Pilisszentkereszten tartotta ez évi utolsó elnökségi ülését. A helyszín választását az indokolta, hogy a BEOSZ elnök kezdeményezésére és az operatív elnökség egyetértésével hosszas...
Feketebetűs nap marad 1982. december 6-a a légi utak vándorai és hozzátartozóik számára – mondta Soós Lajos nyugállományú alezredes, a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesületének (VREVE) elnöke azon a pénteki megemlékezésen, melynek a Magyar Honvédség Légi...
December elején tartotta Szent Borbáláról megemlékező rendezvényét a Gábor Áron Nyugállományú Klubja (Várpalota). Dobszai József nyugállományú alezredes köszöntője után Dr. Buzási István Várpalota díszpolgára tartott megemlékező beszédet Szent Borbála életéről,...
A Magyar Veterán Repülők Szövetsége (MVRSZ) elnöksége több mint három évtizede karácsonyhoz közeledve egy ünnepinek is mondható vacsora keretében köszönti a szövetséghez tartozó tagszervezetek tagjait, azzal a céllal, hogy a Repülők karácsonya keretében...
Évösszegző közgyűlésen búcsúztatta a 2025-ös esztendőt a Gáspár András Bajtársi Egyesület. A meghitt, ünnepi alkalmon szép számmal gyűltek össze a tagok: a 120 fős közösségből 72-en vettek részt az eseményen, hogy közösen tekintsenek vissza az elmúlt évre. Horváth...
Idősek napi ünnepség Már hagyomány a kiskunhalasi Kuruc Vitézek Nyugállományú Egyesületben az Idősek napi ünnepség megtartása. Az idős tagok minden évben várják ezt a bensőséges ünnepséget. A kiskunhalasi Tiszti Klub Színházterme ezúttal is megtelt érdeklődőkkel....
Az emberek biztonságának végső garanciája Magyarország olyan katonai erőt épít, amely lehetővé teszi az ország határainak fegyveres védelmét, hiszen ez a magyar emberek biztonságának végső garanciája – emelte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a...
A Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub 2025. november 25-én rendezte meg születésnapi, névnapi köszöntő programját, az MH Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Otthonában. A programot a légpuska lőverseny eredményhirdetésével kezdtük. A Klub 2025. november...
Gáspár András születésének 221. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést péntek délelőtt a Kecskeméti Szakképzési Centrum Gáspár András Technikumban. A hagyományokhoz híven először az iskolában, majd a honvédtábornok Fecske utcai szülőházánál is elhelyezték...
„Aki kész a hős-halálra, Az diadalmaskodni fog”
„Katonahősök emlékezete az elmúlt 100 évben” címmel tartott előadást dr. Jakusch Gabriella, a Magyar Kultúráért Alapítvány szakértője május 15-én, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban.
Jakusch Gabriella prezentációjának elején emlékeztetett arra, minden év május utolsó vasárnapján, a Magyar Hősök Emléknapján, napjainkban is országszerte megemlékezéseket tartanak, így tisztelegve azok előtt a magyar katonák előtt, akik az országalapítástól kezdve – de kiemelten az 1848–49-es szabadságharc, az első és a második világháborúban, valamint az 1956-os forradalom idején –, egészen napjainkig védték hazánkat. Ismertette: a hős kifejezést mai értelemben a nyelvújítás és a reformkor fedezte fel és terjesztette el – ez tetten érhető egyebek mellett Kölcsey Himnusz-ában, Kisfaludy Károly Mohács című versében, valamint Garay János költészetében is. Előadásában elhangzott, hogy a hősi halál kifejezés az 1848–49-es szabadságharc idején, Petőfi Sándor Vesztett csaták, csúfos futások című versében tűnt föl, innentől beszélünk egyébként a hősi halálról.
Kitért az 1917. évi VIII. törvénycikkre, amely elrendelte, hogy a késői utókor hálás kegyelettel őrizze meg azok emlékét, akik életüket adták a haza védelmében és kimondta, hogy minden város és község anyagi erejének megfelelően, méltó emlékművön örökítse meg a hősi halottak nevét. „Ez volt az első olyan rendelkezés, amely felszólította az embereket arra, hogy emlékezzenek az I. világháborúban meghalt hősökre” – tette hozzá a szakértő. Szót ejtett az 1924. évi XIV. törvénycikkről is, amely a Hősök Emlékünnepét a nemzeti ünnepek közé emelte. A hősök tisztelete a közoktatásban is fontos szerepet kapott: elrendelték, hogy ahol még nincs az iskolák hősi halált halt tanárainak, tanítóinak és tanulóinak emlékét hirdető márványtábla, úgy annak mielőbbi fölállítását az iskolák igazgatói minden eszközzel szorgalmazzák. Az emléktáblák előtt a tanárok, tanítók, tanulók kalapemeléssel tisztelegtek, a felsőbb osztályokban évenként egyszer pedig egy magyar dolgozatot kell szentelni az elesett hősök emlékezetének.
Jakusch Gabriella bemutatta azokat a szempontokat is, amelyek alapján közel két évtizeddel később, a második világháború idején, 1942-ben meghatározták, hogy kit is neveznek hősi halottnak. „Az 1942-es rendeletben úgy fogalmaztak: a rendelkezést haladéktalanul végre kell hajtani, ugyanakkor belefoglalták azt is, hogy az I. világháborús emlékhelyekhez mindenképpen kell egy másik, az új háborúra emlékeztető mementót is állítani, de ez az idő rövidsége miatt nem mindenhol valósulhatott meg.”
Ezt követően kitért az ismeretlen katona eszméjének kialakulására, német, olasz, brit és francia példákkal szemléltetve a hősi halottak újfajta közösségi, az állam által is támogatott kultuszát, ugyanakkor felidézte, az Osztrák-Magyar Monarchiában báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy volt, aki már 1915-ben javaslatot tett egy olyan törvény elfogadására, amely azt célozta, hogy minden község kőből faragott emléket állítva legyen köteles megörökíteni a világháborúban elesett hősök neveit. Ezt a kezdeményezést karolta föl gróf Tisza István, amelyet végül – IV. Károly jóváhagyásával – az 1917. évi VIII. törvénycikk vésett kőbe.
Dr. Jakusch Gabriella emellett ismertette a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság (HEMOB) megalakulásának körülményeit, rendeltetését, felsorolta a hősök iránti kegyelet egyéb megnyilvánulásait is, majd bemutatta a katonahősökről való megemlékezés különböző formáit, annak változásait, nehézségeit 1945-től napjainkig. Elhangzott, a rendszerváltást követően, 1990 novemberében a Honvédelmi Minisztérium állást foglalt a Magyar Honvédség szimbólumai, ünnepei nemzeti hagyományokon alapuló visszaállításának feladataival kapcsolatosan, majd 2001-ben az Országgyűlés ismét törvénybe foglalta a magyar hősök emléknapját.
Szöveg: Antal Ferenc | Fotó: Rácz Tünde Szováthy Kinga, Horváth Sztaniszláv, Kormány Gábor |
