Az elhunytak névjegyzéke a 2024. szeptember 23. – október 25. között beérkezett adatok alapján (összeállította a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökségének Humánszolgálati Főnöksége). A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnöksége őszinte részvétét fejezi...
Egyéni gondolatok a határőr hagyományok ápolásáról
SZÍVÜGYEM A HATÁRŐR HAGYOMÁNY TOVÁBBVITELE
Az önálló Határőrség 2007. december végén megszűnt. Hivatalosan – kormány döntés értelmében – beintegrálódott a Magyar Rendőrségbe. Nem tisztem ezt a döntést értelmezni, magyarázni…
1960-ban vonultam be a BM Határőrség kötelékébe, mint sorállományú katona, majd 27 hónap katonaidő letöltése után felszereltem hivatásos állományba, ahonnan a felső korhatár elérése után 1995-ben nyugállományba kerültem. Csodálatos határőr életpályám volt. 1996 elején a Győri Határőr Igazgatóság Nyugdíjasainak Egyesülete tagja, rövid idő múlva pedig az egyesület elnöke lettem, amelyről 2007 év végén önként lemondtam.
Ezen idő alatt a 76 fős közösségből 257 fős közösséggé nőtt az egyesület. Sok színes programmal, létszámbővítéssel, kirándulásokkal lett gazdagabb a határőr közösségünk. Elnökségem ideje alatt kettő nagy alakú zászlót kaptunk (megyeit és városit) a példás közösségi munkánk elismerése jeléül. Anyagi gondjaink nem voltak. (Több sikeres pályázatírás, támogatók segítése stb.) Kezdeményezésemre 2005-ben emléktáblát helyeztünk el a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) dísz-udvarán, majd Csornán (2007-ben) a volt Határőr laktanyánál. A Bajtársi Egyesület Országos Szövetségének (BEOSZ) 2003-ban lettünk tagja. A BEOSZ Tanácsadó Testületének 2004-től napjainkig tagja vagyok és minden évben látogatom a BEOSZ tagegyesületek egy részét. Ez a szövetség lendületet adott a közösségi élet szépségeinek, a bajtársi szellem továbbvitelének és itt gyarapítottam a tudásomat, szélesítettem a kapcsolatrendszeremet. Kezdeményezésemre a BEOSZ hét határőr tagegyesülete lehetőséget kapott Balatonkenesén a Honvédüdülőben kopjafa elhelyezésére (2010), amely elkészítését közel százezer forinttal támogattam. A kopjafa, a többivel együtt 2018-ban Pákozdra a Katonai Emlékpark Pákozd-Nemzeti Emlékhely területére került és azóta minden évben itt szervezek határőr találkozókat.
A határőr hagyomány továbbvitelét 2008 óta, mint magán ember úgy folytattam, ahogy a szívem diktálta. Győr-Kertvárosban 2010-2022 évek között további hat emléktáblát helyeztem el. A családom segítségével létrehoztam– minden külső támogatás és segítség nélkül – az ország legszebb, leggazdagabb határőr emlékhelyét, ahol őrbódé és két darab határkő is van. Ezt követően Jánossomorján (2018-ban) Határőr Emlékhely táblát helyeztem el. (A mellékelt csoportkép ott készült).
Az összes általam elhelyezett emléktábla „megjelenítésével” – hely hiány miatt – nem terhelném a továbbiakban a Tisztelt Olvasót, de minden alkalommal szép, tartalmas ünnepség keretén belül, jelentős közönség jelenléte mellett emlékezünk, találkozunk, így ápoljuk a határőr szellemiséget, a bajtársi szellem továbbvitelét.
Szent László, a Határőrség védőszentje, melynek kapcsán ebben az évben tíz helyen – Esztergomtól, Sopronon át Letenyéig – vettem részt jó szívvel a Szent László napi ünnepségeken.
Takács Imre ny. határőr alezredes, Győr