Az aradi vértanúkra emlékeztünk

A 170 esztendeje megalakult Magyar Honvédség történetének felidézésében ez évi záró eseményéhez érkezett a Honvéd Nyugdíjas Klub október 5-én a Nemzeti Gyásznap elő napján. A Petőfi Sándor Általános Iskolával közösen szervezett rendezvényen az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követő megtorlás áldozatairól: az aradi vértanúkra és áldozattársaikra emlékeztünk.
A rendezvény az iskola emlékparkjában lévő emlékköveknél kezdődött. A hatodikos évfolyamból – Skriba Pál tanár úr felkészítésében – Bamberger Brigitta, Horváth Dóra, Jurászik Nóra, Pásztor Csenge, Progli Petra és Sipos Péter emlékezett meg nemzeti nagyjainkról, majd elhelyeztük a kegyelet koszorúját és virágait.
Köszönjük az iskola tanárainak és diákjainak a vértanúk emlékét őrző hagyományteremtő, napjainkra már hagyományápoló munkáját, a tanulók és felkészítő tanáruk múltidézését.
A rendezvény a József Attila Közösségi Házban folytatódott, ahol – megnyitóként – Horváth Balázs köszöntötte a megjelenteket, majd elmondta, hogy a Honvéd Nyugdíjas Klub az esztendő eddig eltelt időszakában megemlékezett a Magyar Honvédség megalakulása 170. évfordulójáról, a Magyar Honvédség 170 esztendő alatti változásairól, történetéről, a 2. Magyar Hadsereg doni katasztrófájáról; feldolgozta a Hősök Napja és a Magyar Honvédelem Napja (és „előd ünnepeik”), valamint a csapatzászló történetét, megismertette az érdeklődőkkel a logisztikai szervezetek 170 éves működését, és néhány nappal e rendezvény előtt, az I. világháború befejezésének 100. évfordulójára emlékeztek a megjelentek.
A megnyitó szólt a megemlékezésekhez kapcsolódó szakmai előadásokról, a kiállításokról, az alkalmankénti koszorúzással egybekötött tiszteletadásokról, valamint e rendezvényekhez, az egyesület által szervezett és rendezett Strázsa Honvéd Teljesítménytúráról, valamint a Nyári és az Őszi Strázsa emléktúrákról.
Ezt követően Babucs Zoltán, hadtörténész tartott előadást, melyben megismertette hallgatóit a Magyar Honvédség megalakulásának 170 évvel ezelőtti eseményeivel, a szabadságharc honvédő erejének létrejöttével. Bemutatta a fegyvernemeket, az egyenruhákat, az alapfegyverzetet. Szólt a külhonból hazaszökő, a szabadságért harcba induló magyar katonákról, felelevenítette az 1848-49-es hadjáratok eseményeit. Mindezeket képkivetítéssel gazdagon szemléltette. Minden, ami elhangzott, nem a megszokott, tananyagszerű előadás volt, hanem azt a figyelmes hallgató által érzékelhetően kiegészítő ismeret átadása. Számos anekdota, és anekdotaszerűen előadott tény tette az előadást színesebbé, a figyelmet lekötővé.
A világosi fegyverletétel tényével zárta az előadó a hadjáratok leírását és tért át a megtorlás időszakának, okainak rövid feltárására, az aradi tizenhárom vértanú és áldozattársaik történetének megismertetésére.
Babucs Zoltán hadtörténész nem tette (s az alkalom okán nem is tehette) meg, hogy előadásának zárásaként nem világította volna meg hallgatósága számára a hazafiság, a honért érzett felelősség fontosságát, tartalmát. Mindezekre a legszebb s egyben a legtragikusabb példa a tizenhárom vértanú mártíromsága.
Az előadást a hagyományainknak megfelelően egy kiállítás megnyitója követte. A bemutató anyaga a Magyar Honvédség megalakulásának 170. évfordulója alkalmából magát a megszületést, annak körülményeit, majd az első és rögtön véráldozatot is követelő fejlődési szakaszt, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit szemlélteti.
A Nemzeti Gyásznap, az Aradi Vértanúk Emléknapja alkalmából a kiállítás megismerteti a látogatót a világosi fegyverletételt követő megtorlási időszakkal, azzal a gyalázatos és eleve elrendeltetett cinizmussal, a haynaui fejeket akarással, ami a katonák megszégyenítésére törekvéssel együtt ily nagy véráldozattal járt.
Az arcképcsarnokban az aradi 13, továbbá az első, a tizenötödik és tizenhatodik aradi mártír portréja látható. A Nemzeti Gyásznap-utalás képét követően megismerhetjük a szabadságharc néhány szabadszállási kapcsolódását, négy parancsnokot: Petőfi István századost, Rozsnyai József századost, Rozsnyai Pál főhadnagyot és Zieger Antal főhadnagyot, továbbá betekintést enged az anyag abba a munkába, amit a szabadszállási elöljáróknak a Tanács élén a szabadságharc idején tenniük kellett.

Horváth Balázs István
Forrás: http://hnyk.hu/index.php?r=StaticPage/View/664