Páneurópai Piknik 2019. 08. 19. Sopron

Az idei esemény mottója a Piknik 30. évfordulója volt. A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége a 2019. év rendezvényei közé sorolta a Nyugat-dunántúli Régió szervezésében a történelmi szintű eseményről való megemlékezést.
A szervezés megkezdésekor tudtuk, hogy kiemelt állami rendezvény lesz, mind Magyarország, mind Németország részéről. Ettől függetlenül terveztük a megemlékezést az akkori történésekben aktívan résztvevő határőreinkről és honvédeinkről. (A műszaki zár bontásában a honvédség műszaki alakulatai is részt vettek.) Az 1989. augusztus 19-ei történésekről és azok előzményeiről Béndek József nyá. altábornagyot a – 2007-ben felszámolt – Határőrség utolsó Országos Parancsnokát kértük fel a megemlékezés megtartására.
A helyi szervezés feladatai a Határőr Nyugdíjasok Soproni Egyesületének elnökére, Mihályi Ervin nyá. hőr alezredesre vártak. A felhívásra az egyesületek többsége pozitívan reagált. Augusztus 19-én – a Sopron város egészére kiterjedő elterelések ellenére – a megadott időre megérkeztek a Határőr Kopjafához a győri, szombathelyi, kőszegi, nagykanizsai honvédek, a soproni, szombathelyi határőrök és a Kismegyeri hagyományőrzők. Az összlétszámunk meghaladta a 150 főt.
A Himnusz után a megjelenteket és az előadót a BEOSZ elnökségi tagja köszöntötte. Béndek tábornok úr az előzmények ismertetésével kezdte az előadását. Milyen intézkedések, utasítások, parancsok sorozata hatására következett be a határkapu nyitása. A megjelentek figyelmét a nagy meleg sem tudta elvonni. Nagyon sok olyan adatot ismerhetünk meg, amiről addig tudomásunk nem volt. A műszaki zár felszedésétől, a fegyverhasználat szigorításán keresztül, az elektromos jelzőrendszer megszüntetéséig. A határőrizeti rendszer mind technikailag, mind „erkölcsileg” elavult. A Magyar kormány a felszámolása mellett döntött. A lebontása 1989 tavaszán megkezdődött. 1989. június 27-én Alias Mock és Horn Gyula külügyminiszterek már csak a – média kedvéért – részben visszaépített vasfüggönyt tudták átvágni.
A megemlékezés után Béndek tábornok, a BEOSZ régióvezető és a résztvevő egyesületek elnökei közösen helyezték el a BEOSZ Elnökség koszorúját a határőr kopjafánál. A határőr himnusz elhangzása után László Attila elnökségi tag adta át Hazuga Károly nyá. altábornagy, a BEOSZ elnöke ajándéktárgyát Béndek József nyá. altábornagy részére, megköszönve a felkérés elfogadását és a megemlékezés megtartását. A szózat után az egyesületek közös képeket készítettek.
A programunkat ebéd után a határnál – a Piknik helyén – folytattuk. A vonattal érkezőket és a helyieket a város által biztosított buszok szállították ki a helyszínre. A rendezvénysátorban, új kiállítási hely megtekintésére is volt idő a helyszínen történő megemlékezés kezdéséig. Sopron város polgármestere és az 1989-es Piknik-szervezők – a nyitás 20. évfordulójára átadott – Melocco Miklós „Áttörés” című szimbolikus szoborcsoportja előtt tartották a beszédeiket. A 30. évfordulóra, mivel ezt a határnyitást tekintették a Berlini fal első téglabontásának, Németország adományozott az Európát szimbolikusan kettéválasztó falból egy darabot, mely a kapu mellett került felállításra.
Honnan is indult a Soproni Piknik ötlete? Debrecenből! 1989. június 20-án az MDF debreceni szervezete meghívta Habsburg Ottót, hogy tartson előadást Európa jövőjéről. Az előadást követő vacsorán Mészáros Ferenc állt elő azzal az ötlettel, hogy szervezzenek egy pikniket a Magyar-Osztrák határon. Közös tábortűz, az egyik fél Magyarországon míg a másik Ausztriában. A tűz közös, de mégis el vagyunk egymástól választva. A helyszín kiválasztása, főleg a lebontott határ jelképe azért volt adott, mert a keleti szomszédunk ezekben az időkben volt ahol akkor épített kerítést. Valóban Pikniknek indult a soproni hely kiválasztása, természetesen fővédnökökkel, engedélyekkel, leadott programokkal, médiával stb. Az időpont így lett augusztus 19-én 15.00 óra. Az engedély a kapunyitásra 15.00-tól 18.00-ig szólt.
A szlogen „Bontsd és Vidd!” A rendezők még ezt is engedélyezték a résztvevők részére, ami darabot levág, elviheti. A szervezők azonban semmit nem tudtak arról, hogy az igen nagy létszámban Magyarországon lévő NDK állampolgárok, akik valamilyen módon át akarták lépni a határt, erről a nyitási eseményről értesültek. Nagyon gyorsan terjedt a hír, és aki tudott a helyszínre ment. Idézek az Áttörés Páneurópai Piknik 1989. címen megjelent kiadvány 66. oldaláról. „Az ünnepélyes kapunyitást váró NDK-sok – mintegy 150 fő – nem bírta tovább idegekkel…Pontosan három órakor nekirontottak a határkapunak. A lakat engedett, ők pedig áttörtek Ausztria felé. Mindannyiuk szerencséjére a helyszínt biztosító magyar határőrtisztnek Bella Árpádnak helyén volt az esze és a szíve, és nem rendelt el fegyverhasználatot, bár ebben az esetben az érvényes rendelet alapján ez indokolt lett volna. (MNK Belügyminisztériumának 20/1984 sz.utasítása)” A helyzetre mi sem volt jellemzőbb, hogy a médiumok kedvéért bezárták néhány percre a kaput (a saroknál fogni kellett, mert a tartó kiszakadt), hogy újra megnyithassák, most már hivatalosan. Az eseményt az egész világsajtó felkapta. A tényleges határnyitás 1989. szeptember 10-én történt!
Megköszönöm az elnökség támogatását, a résztvevő egyesületeknek a megemlékezést és Mihályi Ervinnek a segítő szervező munkáját. Mindenkit kérek, hogy a saját fegyvernemi és egyéb hagyományőrző tevékenységét ápolja és őrizze meg.

László Attila