Tatai emlékezés a Donnál harcolt honvédekről

Tatai emlékezés a Donnál harcolt honvédekről
(1943.01.12. – 2021.01.12.)

Az emlékezést Csikós I. Attila A Don kanyarban (1943) című versével indítottuk.
A Don kanyarban arat a halál,
   De arcvonalunk büszkén, bátran áll.
Védjük a vallást, védjük a hazát,
   És elrebegünk néha egy imát.
Mert itt az élet szurony és golyó …
   A Don partján már hulldogál a hó …

Ezt verset 1943-ban írta a költő, amelyet Vitéz Becsák László tartalékos őrmester a kemény harcokból, hadifogságból hazatért tatai közéleti polgár mondott el több alkalommal a városi megemlékezéseken.

1. A 78 évvel a Don-urivi 2. magyar királyi hadsereg katasztrófája után Tata város önkormányzata, a Magyar Honvédség 25. Klapka György lövészdandár és a Honvéd Bajtársi Klub szervezett megemlékezést a város II. világháborús emlékművénél. A doni harcokból hazatért bajtársak vitéz Polgár Sándor, vitéz Petrozsényi Tibor, vitéz Marton Lajos, vitéz Becsák László, Kardos Sándor, Várpalotai József és sokan mások kezdeményezték az elhunyt bajtársak tiszteletére emlékmű állítását 1994-ben, amely azóta az emlékezés helye.
Sárközi József a klub elnöke elmondta, hogy a székesfehérvári 3. Szentistván gyalogezred 3. tatai zászlóaljában szolgáló Tata és környéki katonák hogyan kerültek ki a frontra 1942-ben. A doni harcokban részt vett bajtársak a Honvéd Bajtársi klub tagjaiként sokszor beszéltek társaiknak a MH katonáinak a Donnál folytatott harcokról, amelyet a Tata katonái könyvben Polgár Sándor is megírt.
A tatai zászlóalj 872 katonával indult a frontra s 72-en tértek haza. Polgár Sándor hadnagy jelentette katonai esküjükhöz híven helytálltak, teljesítették kötelességüket.
Az elnök szólt arról is, hogy a hazatértek közül sem élnek már, de kérésüket megtartottuk és emlékezünk a doni harcokban elesett bajtársakra, de ma már gondolunk a hazatért katonákra, akik fájó emlékek között ápolták, gondozták a harcokban részt vett hősök és áldozatok emlékét.
A tatai katonanemzedéki találkozókon minden alkalommal felelevenítettük a kemény orosz tél, a hiányos körülmények között harcaikat.
A doni bajtársaink, tisztek, altisztek, honvédek a polgári életben is becsülettel teljesítették ki-ki a maga hivatásában munkájukat. Életük példaértékű maradt a ma katonáinak és nyugdíjas bajtársaiknak is.

2. Emlékező gondolatait Orbán Viktor őrnagy úr a Dandár híradó főnök helyettese mondta, aki rendszeresen részt vesz a Bajtársi Klub hagyományőrző tevékenységében.
Az őrnagy úr a doni áttörés előtti háborús előzményekről a 2. magyar hadsereg fronton harcoló katonák fegyverzeti és időjárási körülményeiről kezdte beszédét. Példákkal bizonyította a harcolók helytállását, kiemelve a hazától távol katonai esküjükhöz híven teljesítették kötelességüket, hősökként, áldozatokként vesztették életüket, vagy kerültek hadifogságba.
Az emlékező szólt arról is is, hogy a ma katonáinak tanulni kell a tapasztalatokból és békében teljesíteni a felkészítés, kiképzés, missziós feladataikat.
A tartalmas, mélyen átérzett gondolatok után Markovics Milán Mór római katolikus lelkész százados imával emlékezett a doniakra, méltatva emberi példájukat.
A tábori lelkész százados úr a Bajtársi Klub közösségi rendezvényein értékes bibliai gondolataival az összetartozást erősíti a klubtagság körében.

3. A hagyományoknak megfelelően koszorúzással emlékeztünk:
– Tata Város Önkormányzata nevében Michl József polgármester és Rigó Balázs alporgármester
– MH 25. Klapka György Lövészdandár személyi állománya képviseletében Lőrincz Gábor dandártábornok, parancsnok
– A MH Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi 9. sz. tatabányai iroda közössége nevében Fojtik Ádám hadnagy
– A Honvéd Bajtársi Klub tagsága nevében Lázár Ferenc nyá. alezredes és Zentai László nyá. főhadnagy
– A tatai Református Gimnázium tanárai és diákjai koszorúját Illés Dániel igazgató úr helyezte el

Sárközi József nyá. ezredes záró gondolataiban elmondta, hogy a Covid járvány közepette is méltóan emlékeztünk.
Tatának, katona városnak kötelessége a hagyományok őrzése, ápolása benne a doni megemlékezés is.
Az emlékezést Lakosi Tamás főtörzsőrmester a Dandár zenekar kürtösének játéka a magyar takarodó zárta.
Az elnök kérte az emlékezőket, hogy gyertyagyújtással gondoljunk a doni hősökre és áldozatokra. Gondolatait Polgár Sándor emlékező mondataival zárta:

„Soha többé háborút”

Sárközi József nyá.ezds.
elnök