A nyugdíjak jelene és jövője

Tisztelt Bajtársak!
Kedves Olvasó!

A Portfolio.hu oldalon, a minap találtam egy – véleményem szerint – nagyon jó összefoglalót, „13. havi nyugdíj: most szakad csak szét igazán a nyugdíjastársadalom” címmel, amit ajánlok az érdeklődők figyelmébe. A tanulmány szerzője dr. Farkas András, a sokak által NyugdíjGuru-ként ismert szakértő. Ezen a felületen teljes terjedelmében nem érdemes a cikket feltenni ezért csak egy kivonatot jelentetünk meg, ami vélhetőleg ösztönzi az olvasót, hogy felkeresse az adott sajtóorgánumon, az alábbi linket:
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210212/13-havi-nyugdij-most-szakad-csak-szet-igazan-a-nyugdijastarsadalom-469322
Kedvcsinálónak alább csak a címszavakat és egy-egy általam kiemelésre gondolt mondatot osztok meg:
13. havi nyugdíj: most szakad csak szét igazán a nyugdíjastársadalom (kivonat)
(Forrás: Portfólió.hu; Dr. Farkas András; 2021.02.12.)
A 13. havi nyugdíj visszahozatala semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, mégis elkerülhetetlenül szükséges erőfeszítések eredményeit.
Nyugdíjkassza
Egy felosztó-kirovó alapelvre épített, folyó finanszírozású nyugdíjrendszer akkor stabil és fenntartható, ha a mindenkori aktív dolgozók (és munkáltatóik) nyugdíjcélú járulékfizetései fedezik a mindenkori nyugdíjasokat megillető nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat. Ha a járulékfizetők száma és az általuk (és munkáltatóik által) fizetett járulék mértéke is folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjasok létszáma folyamatosan nő, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy
EGY IDŐ UTÁN A NYUGDÍJRENDSZER HIÁNYA IS NŐNI FOG – HACSAK A GDP NEM NŐ MINDEN ÉVBEN MESEBELI MÉRTÉKBEN.
A függőségi ráta romlásának lassítása miatt
– emelkedik folyamatosan a nyugdíjkorhatár (egy évtized alatt 62-ről 65 évre),
– és részben emiatt szűntek meg 2011 végén a korhatár előtti és korkedvezményes nyugdíjak, a szolgálati nyugdíjakkal együtt,
– emiatt szűnt meg a rokkantsági nyugdíj
– és részben emiatt alakult át a magánnyugdíjpénztári rendszer is
Nők40 program
Igaz, hogy e súlyosan korlátozó intézkedésekkel majdnem egyidőben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye gyakorlatilag lenullázta a korhatár előtti és a rokkantsági nyugdíjak megszüntetéséből fakadó megtakarításokat, a politikai és az erkölcsi haszon azonban nyilván megérte e kedvezményes nyugdíj bevezetését – bár egyre kevésbé látszik, meddig tartható ez fenn a jelenlegi feltételekkel.
HÁROM ÉVVEL MAGASABB NYUGDÍJKORHATÁRHOZ ELVILEG HÁROM ÉVVEL HOSSZABB JOGOSÍTÓ IDŐT KELLENE ELŐÍRNI,
hacsak nem törődik bele az állam, hogy minden nő a korhatára betöltése előtt nyugdíjba mehet. Vagy nem akarja esetleg visszavezetni a férfiaknak is enyhet adó korkedvezményes nyugdíjazás korszerű rendszerét, amelyben minden korhatár előtti kifizetést, vagyis a nők kedvezményes nyugdíját is, levonás – málusz – terhelne, amely annyiszor 4-6% lehetne, ahány évvel a korhatár betöltése előtt szeretné valaki igénybe venni ezt a nyugellátást.
Mélyíti a szakadékot a nyugdíjasok között
A nyugdíjas társadalom szétszakadása az utóbbi fél évtizedben veszedelmesen felgyorsult. A folyamatot a 13. havi nyugdíj visszaépítése kifejezetten turbófokozatba löki, mivel
EZ A JUTTATÁS MINDENKINEK A SAJÁT NYUGDÍJA (VAGY EGYÉB JOGOSÍTÓ ELLÁTÁSA) ALAPJÁN JÁR.
A 13. HAVI NYUGDÍJ CSAK AKKOR LEHETNE MÉLTÁNYOS JUTTATÁS, HA ÁTGONDOLT SZOLIDARITÁSI ÚJRAELOSZTÁSI ELEMEKET IS TARTALMAZNA, AKÁR MÉLTÁNYOS ALSÓ-FELSŐ KORLÁTOK KÖZÉ SZORÍTVA A KIFIZETÉST.
A nyugdíjemelés változatlanul egységes százalékos mértéke tovább növeli a különbséget a szegényebb és gazdagabb nyugdíjasok között, hiszen a 100 ezer forintos nyugdíj után ugyanúgy 3% volt a 2021. januári emelés, mint az 1 millió forintos nyugdíj után: az egyik nyugdíjas így 3 ezer forintot, a másik 30 ezer forintot kap havi emelés címén, vagyis a jövedelem az egyik esetben éves szinten 36 ezer forinttal, a másik esetben 360 ezer forinttal emelkedik.
Relatív szegénység és vegyes indexálás
A tényleges vegyes indexálás azonban kétélű fegyver lehet: gyors bérnövekedés esetén előnyös a nyugdíjasok számára, recesszió idején azonban kifejezetten hátrányos lehet, ha az infláció mértéke meghaladná a nemzetgazdasági átlagkeresetek növekedését. Emlékeznünk kell a kilencvenes évekre, amikor a nyugdíjemelés az átlagkeresetek alakulásától függött,
CSAKHOGY AZ ÁTLAGKERESETEK NEM NŐTTEK, MIKÖZBEN AZ INFLÁCIÓ VIHARA ÉVEKEN KERESZTÜL DÜHÖNGVE PUSZTÍTOTTA AZ ORSZÁGOT.
A NYUGDÍJAK ABSZOLÚT VÁSÁRLÓÉRTÉKE IS BESZAKAD, HANEM ATTÓL, HOGY A NYUGDÍJAK RELATÍV VÁSÁRLÓÉRTÉKE ZUHAN.
Német és osztrák példa
Vegyes indexálásban gondolkodva célszerűbb a keresetek (politikai megfontolásoknak jóval inkább kitett) alakulása helyett inkább a GDP (talán tárgyilagosabban mérhető) alakulásához kötni a nyugdíjemelés felét-harmadát a fogyasztói árnövekedés mellett.
A NÉMET SZÖVETSÉGI NYUGDÍJTÖRVÉNY GARANTÁLJA, HOGY A TÁRGYÉVET KÖVETŐ ÉVI AKTUÁLIS NYUGDÍJÉRTÉK SEMMILYEN ESETBEN SEM LEHET KISEBB, MINT A TÁRGYÉVI AKTUÁLIS NYUGDÍJÉRTÉK.
Ausztriában a problémát a sávos nyugdíjemelés révén oldják meg. A sávos nyugdíjnövelés mértéke Ausztriában a tárgyévi referencia-értéktől, az ennek alapján meghatározott növelési százaléktól vagy euró összegtől, valamint a nyugdíj összegétől függ.
A nyugdíjtörténelem is rímel önmagára
Nem sokan emlékeznek már rá, de a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005-ös törvény bevezetője a következőképpen fogalmazott: „Az Országgyűlés a nyugdíjak között kialakult aránytalanságok vállalható, mérséklése céljából, annak érdekében, hogy az érintett nyugdíjak arányaiban jobban kifejezésre jussanak az aktív korban teljesített szolgálati időben és az elért, a járulékfizetés alapjául szolgáló keresetekben meglevő különbségek, enyhüljenek az e téren a nyugdíjas évek során létrejött ellentmondások, azzal a szándékkal, hogy mérséklődjenek ezen nyugdíjak összegeiben a nyugdíjazás éve szerinti eltérések, ugyanakkor figyelembe véve a nyugdíjak korrekciójának jelentős, csak több egymást követő évben vállalható, illetve megtervezhető forrásigényét, a következő törvényt alkotja…”
KORRIGÁLNI KELLETT AZ ÖREGSÉGI ÉS HOZZÁTARTOZÓ NYUGDÍJAK ÉRTÉKÉT, OLYAN DRÁMAI MÉRTÉKBEN SZAKADTAK EL EGYMÁSTÓL ÉS SZAKADTAK LE AZ AKTÍV KERESETEKTŐL.
E korrekciós törvényt követően eltelt újabb másfél évtized, de a törvény preambulumában foglalt kényszerítő indokok ma is fennállnak, sőt, tovább erősödtek.
MINDEZEKEN A RENDSZERSZINTŰ GONDOKON A 13. HAVI NYUGDÍJ NEM ENYHÍT, AZOKAT CSAK FOKOZZA.
Üröm az örömben
A jelenlegi nyugdíjas korosztály nyilván örülhet a 2024-ig visszaépülő 13. havi nyugdíjnak, de mi lesz azt követően tíz év múlva, amikor a hatvanas-hetvenes években született X generáció, majd az őket követő fiatalabb nemzedékek is nyugdíjas korba érnek? A kérdés a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága miatt húsbavágó e generációk számára.
2022-ben a kétheti plusz nyugdíj fedezetére már 150 milliárd forint nagyságrendben kell fedezetet teremteni, miközben a nők kedvezményes nyugdíja forrásigénye meghaladhatja a 350 milliárd forintot – mindeközben a szocho mértéke 15,5%-ról 13,5%-ra csökkenhet.
A KÖLTSÉGVETÉSNEK ÍGY MINDEN ÉVBEN EGYRE TÖBB ÉS NAGYOBB KIHÍVÁSSAL KELL MEGKÜZDENIE.
Eközben minden döntéshozó hajlamos megfeledkezni a leginkább kiszolgáltatott, létszámában hatalmas, de politikai érdekképviseletre alkalmatlan elszegényedő kisnyugdíjasokról, akik a medián nyugdíjnál kisebb ellátásban részesülnek, és akikről az Eurostat szegénységi statisztikái riasztó számokat közölnek.
A szegény nyugdíjasokra a politikus – különösen a választások közeledtével – sokszor gondol, a törvényhozó azonban nem különösebben iparkodik az ő nem képviselt érdekeiket is szolgálni.
Pedig van egy kézenfekvő megoldás a valóban sok nehézséggel küszködő nyugdíjas tömegek megsegítésére. A 13. havi nyugdíj visszavezetése miatt
TELJESSÉGGEL OKAFOGYOTTÁ VÁLT NYUGDÍJPRÉMIUMRA FÉLRETETT KÖLTSÉGVETÉSI TARTALÉKOKAT FEL LEHET SZABADÍTANI A KISNYUGDÍJASOK RÁSZORULTSÁGI ALAPÚ TÁMOGATÁSÁRA.
Az idei nyugdíjprémiumra félretett 55 milliárd forint (és a 2020-as nyugdíjprémiumra elkülönített, de fel nem használt 20,432 milliárd forint) céltartalék így sokkal értékesebb módon hasznosulhatna, mint az eleve mézesmadzagnak szánt nyugdíjprémium formájában. (A nyugdíjprémium kizárólag azért került be 2009-ben a nyugdíjtörvénybe, hogy enyhítse az akkori 13. havi nyugdíj megszüntetése miatti keserűséget.) E céltartalékok átcsoportosításával akár 75 milliárd forintos forrás szabadulhatna föl a valóban rászoruló nyugdíjasoknak nyújtandó egyszeri idei támogatásra. Ami számukra is érdemi összegre emelhetné a 13. havi nyugdíj első negyedhavi részletét.
Budapest, 2021. február 14.

Dr. Honfi Attila nyá. ezredes
szociális és idősügyi ügyvivő