Kapcsolatápolás a szlovén veterán katonákkal

A Szlovén Veterán Katonák Murska Sobotai régió elnöke – Ivan Smodiš – hívott meg egy közös együttlétre – 2021.09.04-re -, hogy megemlékezzünk a 30 évvel ezelőtt történt eseményekről, az önálló Szlovén állam megalakulásáról.
Muraszombatról 05.45-kor indultunk Velenjébe. Az út során volt idönk a BEOSZ 30. éves kiadványát lapozgatni. A közös ismerősök emlegetése során, a találkozásunk óta eltávozottakról is megemlékeztünk. Ludvig Jonaš – Jónás Lajos, tiszteletbeli elnök – mikor megtudta, hogy egy régi ismerősének előző nap volt a születésnapja, azonnal felhívta megköszönteni.
Velenjébe már nyolc óra előtt megérkeztünk a 30 évvel ezelőtti, akkori hadműveleti központ épületéhez, ami most emlékmúzeum. A gyalogos bejárati út mellett – Szlovénia egyik jelképe, a harckocsi akasztó – és mögötte az akkori harckocsijuk látható.
A csoportot nagy előadó szobába vezették, ahol az 1991-es környékbeli eseményeket részletesen ismertették, vetítéssel egybekötve. A filmnek köszönhetően nem kellett tolmácsolni, mert a látottak alapján minden érthető volt. Szakasznyi álcázott gyalogos erő a szűk szorosba levő úton egy katonai oszlopot könnyedén feltartóztatott, az első és hátsó gépjárműveket lőtték ki, mozgásképtelenné vált.
A múzeumba az akkor használatos öltözetek és fegyverzetek találhatóak meg. A történéseket nem hagyják elhalványulni, mert az önálló állam megalakulását maguk harcolták ki!
A Velenjéhez közeli Topolšica községbe mentünk az idegenvezetőnkkel – a valamikori Jugoszlávia Titográd városa – szénbányászati központba. A bányászoknak Tito olyan élhető körülményeket teremtett, hogy több akkori szövetséges vezető is megtekintette. A bánya jelenleg is működik.
Európai szinten jegyzett bányászati múzeumot hoztak létre.
A bejáratnál fedeztem fel Szent Borbála szobrát, a bányászok (tüzérek) védőszentjét. A vetítés bemutatta a föld története alapján a szén kialakulasát, ezt követően mentünk a kasokkal 110. méterre, ahol létrehozták – Panoptikum jelleggel – a múzeumot. Lemenetel előtt minden telefont, fényképezőgépet külön szekrénybe záratták velünk. Tilos volt fényképezni. A bányát 1888-ban 160 m-es mélységben nyitották meg. A bányászati munkát a kezdetektől a napjainkig mutatták be. A fekve történő csákányos fejtéstől a marófejes gépi, szállítószalagos munkáig. Mindenről nagyon nehéz beszámolni, a föld mozgásának az érzékeltetésétől az étkezésen át egészen a napi elszámolásig minden bemutatásra kerül. A vájatba, még a bemenetnél – kezdetben – kialakításra került kis beugró rész ahol Szent Borbála szobra van felállítva és a munka megkezdése előtt hozzá imádkoztak az életük megóvásuk érdekében.
A felszínre kerülés után mindenki jobban tisztelte a bányászok napi munkáját. Én biztosan a föld felszínén maradok.
A sokéves kitermelésnek azonban következménye is volt. A közeli falvak alól is 140 m-es mélységben kitermelték a szenet. Az üregbe a falvak süllyedtek. A keletkezett nagy gödröt hasznosították, feltöltötték vízzel és egy mesterséges tavat alakítottak ki. A kialakított tó és a környéke hétvégi házakkal lett tele, mely a kikapcsolódást szolgálja.
A következő állomásunk az 1945.05.09-én német részről aláírt fegyverletétel helyszíne volt. Jelentősége abban van, hogy a Jugoszláv Partizánoknak irták alá, így más ország katonája nem vonulhatott be. A helyszín folyamatosan megtekinthető egy üveglapon keresztül, a vetítés kívülről indítható.
Ásványkiállítás megtekintése után indultunk vissza Muraszombatra. Az út során a napi élmények és a 30 évvel ezelőtti események felelevenítése mellett a kapcsolatunkat akadályoztató tényezőkről is beszéltünk. A pandémia nem minden esetben oka a néhol fellazult kapcsolatnak.
Ivan Smodiš elnök megköszönte a BEOSZ képviseletét a Murska Sobota régió 30. éves megemlékező együttléten.

László Attila