Légvédelmi találkozó Győrben

A MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred Parancsnoksága ebben az évben már 14. alkalommal hívta meg a légvédelmi tiszteket és tiszthelyetteseket szeptember 1-én Győrbe az alakulat állomáshelyére.
A nyugállományú találkozóra az egész ország területéről a volt aktív állományt hívták. Az évente megrendezésre kerülő találkozóra ebben az évben 195-en regisztráltak. A parancsnokságtól a rendezvény komoly szervező tevékenységet vesz igénybe. A megjelent nyugállományúak tekintetét, őszinte köszönő szavaikat hallva, biztos vagyok abban, hogy a találkozó után nem sajnálták ezt a befektetett munkát.
A regisztrációs helyre beérkezők őszinte örömmel – ez szó szerint értendő – üdvözölték egymást. Sokan több éve nem látták egymást, a közös ismerősökről, bajtársakról érdeklődtek. A sorok írójának is jól esett, hogy pl. Végh Ferenc vezérezredes úr úgy köszöntötte, hogy a BEOSZ is itt van. Minden ismerőssel akart mindenki pár szót váltani. Nem tudom,hogy ki,hogy van vele,de ilyenkor ha korban nem is de lélekben megfiatalodok.
Délután kezdődött a találkozó hivatalos része. A megjelentek részére Matyi Tibor alezredes mb.parancsnok tartotta a parancsnoki tájékoztatót. A tájékoztatóban mindig kiemelte az elmúlt évi találkozóhoz képest történt változásokat. Az ezredről, annak tevékenységéről részletes tájékoztatást kaptunk. A kiképzési és éles lőgyakorlati feladat mellett – véleményem szerint – az alkulatnak igen nagy leterheltséget jelent a határvédelmi feladatok ellátása. Matyi alezredes úr csak röviden említette meg, de igen nagy feladatot igényel az alakulatnak a két megyében – Győr-Moson-Sopron és Vas – az állami ünnepségeken, kiemelt rendezvényeken, megemlékezéseken való biztosítás, de sajnos ide tartozik még a kegyeleti tevékenységek végrehajtása is. Vas megyeiként kijelenthetem, hogy a felsorolt tevékenységükről mindenki csak az elismerés hangján szól. Ez a tevékenység is nagyon sok erőt, időt igényel. Állításomat azzal is igazolhatom, hogy az ismerős zászlós úr úgy köszöntött, hogy már magával többet találkozom mint a parancsnokommal. Ez irányú tevékenységüket külön köszönet illeti. A tájékoztató végén a végrehajtott éleslövészetről mutattak be egy rövid összefoglaló filmet.
Az elhunytakról történő megemlékezéssel folytattuk a találkozót. A kopjafánál a megemlékezés koszorúját és mécsesét Sáfár Albert ddtbk. az Összhaderőnemi Parancsnokság légierő haderőnem főnök, pk.h. és Matyi Tibor alezredes mb.pk. helyezték el.
A találkozó kiemelt eseményével a parancsnoki épület aulájában folytatódott az együttlét. Emléktábla avatására került sor. A Tiszta Égbolt Bajtársi Egyesület kezdeményezésére került elhelyezésre emléktábla. A köszöntőt és a megemlékező beszédet Tóth Sándor nyá.ezredes, az egyesület elnöke mondta. Külön köszöntötte a következő megjelenteket: Végh Ferenc vezérezredest, a Honvéd Vezérkar volt főnökét, Tömböl László vezérezredest, a Honvéd Vezérkar volt főnökét, dr. Gyaraki Károly mk.altábornagyot, a MN 5. Hadsereg volt légvédelmi rakéta és tüzérfőnökét, Újfalusi Gyula vezérőrnagyot, MN rádiótechnikai főnököt, a MN Légvédelmi és Repülő Parancsnokság volt törzsfőnökét, Sáfár Albert dandártábornokot, az Összhaderőnemi Parancsnokság Légierő haderőnem főnökét, parancsnok helyettest, dr. Papp Ferenc ezredest, a HM Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Főosztály vezetőjét.
A megemlékező beszéd igen sok kutató munkát követelhetett meg. A második világháborút követően a Magyar Néphadsereg újjászervezése során a honi légvédelmi tüzércsapatok felállítását, a kijelölt objektumok légtérvédelmi feladatait ismertette. Az átszervezésektől kezdve, a kiképzéseken, a csapatok hadrendbe állításán keresztül mondta el a fegyvernem történetét. Mindent kronológiai sorrendben, parancsszám és parancsnokok megnevezésével ismerhettünk meg. A fejlesztéseket, át- és leszervezések követték. Ma a Magyar Honvédség egyetlen légvédelmi rakéta egységgel, a 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezreddel rendelkezik. Felidézésre került a „légvédelmi készültségi szolgálat”. A hosszú kiképzések, gyakorlatok, távollétek. A feleségekre és a családokra maradt terhek. A lakótelepek ellátása, iskoláztatás a családtagok foglalkoztatása. A szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között végrehajtott folyamatos készültség. „Aki ezt nem élte nem tudja, honnan is tudná. Akik most itt vannak, és akik már nem lehetnek itt, ők tudják, mert átélték.” A jelenlegi és jövő légvédelmi rakétásainak Tóth Sándor nyá.ezds. – Széchenyi Istvánt idézve – a következőket tanácsolta: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.” Az emléktábla leleplezését követően a megjelentek az emlékezés koszorúit helyezték el.
Morschhauser Miklós nyá.alez. dr. Bárány Gyula nyá.ezds. 2015-ben írt, Kérés Hazánkhoz című versét mondta el. Az utolsó versszakot idézem:
„Igaz, keserű lett kissé ez az ének….
Nem panasznak indult, de ezek mind tények.
Nem várunk mi mást, békés öregséget.
Ámde a szívünkben még régi tüzek égnek.
Fel-fel ébredeznek a megért emlékek.
És hogyha újra hívsz, s védelmünket kéred
Míg mozdulni tudunk, segítünk tenéked.
Zárd szívedbe Hazánk e Katonanépet.”
A vers tartalma mindenkit nagyon megérintett. Nagyon emlékezem én is arra,hogy az eskü egy életre kötelez.
A találkozó dr. Varga László mk.dandártábornok által írt könyv bemutatójával folytatódott. A könyv az alkulat történetét, a tiszti és tiszthelyettesi állomány tanfolyamait, iskoláit kitüntetéseit, előmeneteleit is magába foglalja. Sokaknak kellett dedikálni az ismertetést és tájékoztatást követően.
A Honvéd Együttes nagysíkerű előadása után a Tiszta Égbolt Bajtársi Egyesület elnöke a hagyományőrzés, a katonanemzedékek összetartozásának erősítése területén végzett önzetlen munkájáért, Varga tábornok úrnak köszönő emléklapot és emléktárgyat adott át.
A Parancsnokság továbbra is minden erejével őrzi a hon légvédelmének hagyományait. A bajtársi beszélgetés a jövő év szeptember elsejei találkozás reményében fejeződött be.

László Attila